Novák Katalin úgy adott kegyelmet K. Endrének, hogy a hivatala sem támogatta ebben

Péntek reggel közzétette a Sándor-palota a kegyelmi ügyhöz kapcsolódó dokumentumokat. A nagy érdeklődés miatt a honlap rövid időre elérhetetlenné vált, írja a Telex.

A nyilvánosságra hozott iratok között szerepel egy feljegyzés a Hunnia-per ítéletéről, egy 2023. áprilisi összefoglaló a kegyelmi előterjesztésekről, valamint az igazságügyi miniszter egyik kegyelmi előterjesztésének fedlapja.

A dokumentumokból az derül ki, hogy K. Endre kegyelmi kérelmét nem támogatta sem az igazságügyi tárca, sem a köztársasági elnök hivatala, Novák Katalin azonban ennek ellenére kegyelmet adott neki. A döntést nem indokolta meg, erre az Alaptörvény szerint nem is volt köteles.

A köztársasági elnöki hivatal igazgatósága az elutasítást többek között a bűncselekmény súlyával indokolta, valamint azzal, hogy az elítélt ekkor már reintegrációs őrizetben, otthonában töltötte büntetését, és rövidesen elérte volna a nyugdíjkorhatárt, ezért a kegyelemhez kapcsolódó munkavállalási szempontok sem voltak relevánsak. Novák Katalin ennek ellenére kegyelmet adott K. Endrének. Az Alaptörvény alapján a köztársasági elnök az egyéni kegyelmezési ügyekben önálló döntési jogkörrel rendelkezik, így nem köteles követni sem az igazságügyi miniszter, sem a hivatali apparátus javaslatát. Döntését ugyanakkor nem kell megindokolnia, és a kegyelmi határozat ellen jogorvoslatnak sincs helye. A kegyelem érvényességéhez az igazságügyi miniszter ellenjegyzése szükséges, amelyet az ügyben Varga Judit megadott.

A Sándor-palota közleménye szerint Sulyok Tamás államfő kezdettől támogatja a kegyelmi ügy feltárását, és együttműködik a kormánnyal annak érdekében, hogy a közvélemény teljes képet kapjon az esetről. Ugyanakkor kifogásolta, hogy a kormány és az államfői hivatal közötti kommunikáció részben a sajtóban és a közösségi médiában zajlott.

A dokumentumok közzététele előtti napokban nyilvános vita alakult ki Magyar Péter miniszterelnök és a köztársasági elnöki hivatal között arról, hogy a kormánynak hivatalosan kell-e kikérnie az iratokat, vagy azokat a Sándor-palotának saját kezdeményezésre kellene nyilvánosságra hoznia.

A héten a kormány már közzétette az Igazságügyi Minisztériumban található dokumentumokat. Ezek megerősítették, hogy Varga Judit akkori igazságügyi miniszter nem támogatta K. Endre kegyelmét, mégis ellenjegyezte az elnöki döntést. Az újonnan nyilvánosságra hozott iratok sem adnak választ arra, miért történt ez.

A kegyelmi ügy 2024 februárjában robbant ki, miután kiderült, hogy Novák Katalin köztársasági elnök kegyelmet adott a bicskei gyermekotthon ügyében elítélt K. Endrének. A kegyelmi ügy volt az elmúlt évek legnagyobb politikai botránya, amibe nyolc nap alatt belebukott Novák Katalin és hatására Varga Judit is visszavonult a közélettől – az ügyben fontos szerepet játszó Balog Zoltán református püspök viszont nem. A kegyelmi ügy szereplőit ebből a cikkből ismerheti meg.

Az ügy Magyar Péter politikai szerepvállalásának kezdetét is jelentette: Varga Judit volt férje a botrányt követően nyilvánosan bírálta a kormány működését, majd néhány hónappal később megalapította a Tisza Pártot, amellyel megnyerte 2026-ban az országgyűlési választásokat.

Magyar Péter még ellenzéki politikusként ígéretet tett arra, hogy kormányra kerülése esetén nyilvánosságra hozza a kegyelmi ügy dokumentumait. A Sándor-palota pénteki dokumentumközlése után a miniszterelnök közösségi oldalán felszólította Novák Katalint, hogy „három év késéssel valljon színt”, és mondja el, adott-e kegyelmet K. Endrének az Orbán család kérésére vagy utasítására. Erre vonatkozó bizonyítékot ugyanakkor a nyilvánosságra került dokumentumok nem tartalmaznak.