Máris átalakítanák az Orbán-kormány alapítványi egyetemi modelljét Magyarországon

Jelentősen átalakítaná a magyar kormány az úgynevezett „kekva-modellt”, vagyis azt a rendszert, amelyben az állami egyetemek többségét közérdekű vagyonkezelő alapítványok irányítják, írja a Telex. Szerda délután már be is nyújtotta az erre vonatkozó első Alaptörvény-módosítási javaslatát a Tisza Párt. Az alaptörvényt úgy módosítanák, hogy a közérdekű vagyonkezelő alapítványoktól (kekvák), amelyek 21 hazai egyetem fenntartóiként működnek, az állam visszavenné alapító jogaikat, és a kormány akár meg is szüntethetné a működésüket. Az alapítványokhoz került vagyon így újra állami kézbe kerülne. A cél hivatalosan az egyetemi autonómia helyreállítása és az uniós kifogások kezelése.

A modellt még az Orbán-kormány vezette be 2019 után: az egyetemek fenntartását kiszervezték állami hátterű, de magánjogi alapítványokhoz, amelyek élén kuratóriumok állnak. Ezekbe több esetben kormányközeli szereplők, miniszterek és üzletemberek kerültek.

Az Európai Unió éppen az alapítványi rendszer átláthatatlansága miatt zárta ki több magyar egyetem hallgatóit az Erasmus-programból, az oktatókat pedig egyes kutatási együttműködésekből. A befagyasztott uniós források egy részének felszabadítása is attól függ, sikerül-e rendezni ezt a kérdést.

A vita azért összetett, mert az alapítványi modellnek voltak előnyei is: az egyetemek rugalmasabban gazdálkodhattak, emelkedtek az oktatói bérek, és könnyebbé vált az együttműködés a vállalati szférával. Több intézmény attól tart, hogy a teljes visszaállamosítás visszalépést jelentene.

A legvalószínűbb forgatókönyv jelenleg az, hogy az alapítványok megmaradnak, de csökkentik a jogköreiket, és szigorúbb uniós szabályokhoz igazítják működésüket. Több egyetem is jelezte: támogatják az átalakítást, ha azzal újra elérhetővé válnak az európai oktatási és kutatási programok.