A magyar honvédség arca tálalt ki a Telexnek Orbán Gáspár csádi missziójáról

A Magyar Honvédség történetének eddigi legnagyobb morális mélypontjáról, tömeges leszerelési szándékról és a honvédelmi miniszter szakmai alkalmatlanságáról számolt be a Telexnek adott, közel kétórás videóinterjúban Pálinkás Szilveszter százados. A 33 éves katona, aki korábban a honvédség országos toborzókampányának arca volt, most először állt névvel és arccal a nyilvánosság elé, hogy valós képet fessen a szervezet belső állapotairól. Az interjú megjelenése után reagált Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter és Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke is, utóbbi hősnek nevezte a Telexnek kitálaló honvédségi századost

A Telex beszámolója szerint a százados, aki Orbán Gáspárral, Orbán Viktor magyar miniszterelnök fiával egy időben tanult a nagy presztízsű brit Sandhurst Katonai Akadémián, azért vállalta a nyilvánosságot, mert úgy érzi, a honvédelmi miniszter döntései „megölték a katonai hivatást”. Pálinkás tavaly nyáron nyújtotta be leszerelési kérelmét, ám a háborús veszélyhelyzetre hivatkozva ezt nem engedélyezték számára, sőt, állítása szerint „száműzetésként” egy felderítő beosztásba helyezték át egy páncélos dandárhoz.

A teljes interjút itt lehet megnézni:

A Telexnek adott közel két órás videóinterjút azért vállalta, mert a háborús veszélyhelyzetben szerinte minden állampolgárnak joga van ahhoz, hogy valós képet kapjon az adófizetői pénzből működő Magyar Honvédség helyzetéről. Állítása szerint nem jelezte előre a vezetésnek az interjút. Ezzel megszegte a szolgálati szabályzatot, várhatóan fegyelmi eljárással nézhet szembe. „Én úgy gondolom, hogy meg fogják szüntetni a szolgálati viszonyomat” – válaszolta arra a kérdésre, hogy milyen retorzió érheti emiatt. Úgy érzi, hogy a honvédelmi miniszter az elmúlt négy évben megölte a katonai hivatást, és szerinte a jelenlegi körülmények között más katona se szolgál szívesen. Az interjú elején üzent a Tisza Párt elleni titkosszolgálati műveletről kitálaló Szabó Bence rendőrszázadosnak is: „senkit nem hagyunk hátra, rendőr-katona kéz a kézben, egy szív, egy dobbanás.”

Pálinkás Szilveszter 2017-ben azért csatlakozott a honvédséghez, mert új kihívásra vágyott. A kiképzés után a szolnoki Különleges Műveleti Dandárhoz került, ahol a legjobban felszerelt és kiképzett katonák szolgálnak. Később rohamlövész képzésen is részt vett, valamint több külföldi katonai iskolát is elvégzett. 2023-ban az irodájában ült Szolnokon, amikor egyszer csak csörgött a telefon, és a honvédelmi miniszter sajtófőnöke arra kérte, hogy másnap menjen be Szalay-Bobrovniczky Kristófhoz. Sem ő, sem a közvetlen parancsnoka nem tudta, miről lehet szó.

„Az akkori katonai vezetés elég erőteljesen éreztette velem, hogy bármit is kér a miniszter úr, és arra én nemet mondok, akkor véget vetnek a katonai karrieremnek” – mondta Pálinkás arról, hogy miként fogadták a minisztériumban. Szalay-Bobrovniczky arra kérte fel, hogy legyen a Magyar Honvédség toborzókampányának arca. Szolnokról átkerült a Honvédelmi Minisztérium állományába szakreferensként, és állítása szerint annál az asztalnál ülhetett, „ahol a legfontosabb döntések megszületnek.” Közösségi médiás videókat gyártottak vele, interjúkat adott, és különböző rendezvényeken népszerűsítette a honvédséget.

Két évvel később aztán benyújtotta a leszerelési kérelmét, mert úgy érezte: megtört a tiszti hitvallása a miniszter döntései és a káros rendszerszintű változtatások miatt. Egyre inkább zavarta az ellentmondás a valótlan, pozitív kép között, amit a toborzókampány arcaként kellett közvetítenie közösségi médiás videókban, és aközött, amit a tömegesen leszerelésre készülő katonatársain látott. „A probléma az ott volt, hogy a miniszteri kabinet sajtóosztálya szerintem nem rendelkezett kellő katonai tudással ahhoz, hogy ne csináljunk viccet magunkból. Sokszor azt éreztem, hogy a videókban szakmai hiányosságok miatt a legszebb hivatás humor tárgya lesz” – mondta a toborzókampányról a százados.

Miután a Telex megírta, hogy Pálinkást nem engedték leszerelni, a minisztérium közölte, hogy Böröndi Gábor tatai hadműveleti tiszti beosztásba helyezte Pálinkást, és „fontos feladattal” bízta meg, ami után közös megegyezéssel leszerelhet. Pálinkás azonban azt mondja, nem tudja, mi ez a feladat, szerinte ez inkább a nyilvánosságnak szóló üzenet volt. Végül felderítőként egy páncélos dandárhoz került – olyan pozícióba, amihez nincs köze. „Ez valójában száműzetés” – fogalmazott, hozzátéve, hogy visszatérne a Különleges Műveleti Dandárhoz, ahol a képzettségének megfelelően szolgálhatna.

Állítása szerint a leszerelési kérelme után politikai nyomás is érte: egy minisztériumi beszélgetésen hazaárulónak nevezték, és azt mondták neki, a miniszter nem veszítheti el a honvédség „arcát” a választásokig. Szalay-Bobrovniczky Kristóf szerinte politikai lépésként értelmezte a távozását, és azzal is megvádolták, hogy Magyar Péter és Ruszin-Szendi Romulusz embere.

Pálinkás ezt visszautasítja: azt mondja, katonaként sosem politizált, és elfogadhatatlannak tartja, hogy politikai szempontok jelenjenek meg a hadseregben. Úgy látja, a vezetés a szolnoki alakulatokat is politikai alapon kezeli, különösen Ruszin-Szendi Tisza-pártos szerepvállalása óta.

A háttérben szerinte szakmai féltékenység is áll: míg Ruszin-Szendi végigjárta a ranglétrát, addig Szalay-Bobrovniczky üzletemberként került a posztra. Pálinkás szerint a miniszter nem ért a honvédség működéséhez, és nem tud olyan döntést felidézni az elmúlt évekből, amivel szakmailag egyetértene.

Morális mélypont

Pálinkás szerint egy jó vezető felelősséget vállal, de Szalay-Bobrovniczky Kristóf ezt nem tette meg a 2023-as „fiatalításkor” sem, amikor tapasztalt parancsnokokat küldtek el. Állítása szerint a miniszter a döntések kihirdetését Ruszin-Szendi Romuluszra tolta rá, miközben valójában a felsővezetés lecserélése és lojális emberek kinevezése volt a cél.

Úgy látja, a honvédség morális mélypontra jutott, és soha nem volt ennyi leszerelési kérelem. A 2024-es rendelet – amely megszüntette a pótlékokat és a túlórák kifizetését – szerinte havi 150–200 ezer forintot vett ki sok katona zsebéből, miközben a szabadságolást és a fizetéseket is a parancsnokok döntésére bízták. Ez kiszolgáltatottságot és „kis királyságok” kialakulását hozhatja.

Pálinkás szerint a helyzet odáig romlott, hogy a honvédség működése csak a háborús veszélyhelyzet fenntartásáig stabil: ha ezt feloldják, tömeges leszerelések jöhetnek, és a védelmi képesség drasztikusan visszaeshet.

A választás előtti fegyverpénzt már nem tartja hatékonynak, mert a katonák pontosan látják a célját. Szerinte a hadseregen belül is erős az elégedetlenség, és sokan változást várnak. Úgy becsüli, hogy a katonák körében is reális lehet az az arány, amit más források a rendőröknél mondanak: nagy többség nem a kormánypártot támogatná.

Kiküldték a magyar katonákat a NATO-megbeszélésről

Pálinkás szerint a háborús veszélyhelyzet óta a katonák gyakorlatilag folyamatos készenlétben élnek: nincs valódi munkaidő, a mindennapok kiszámíthatatlanok, a családi élet nehezen tartható. Közben rossz felszerelést és gyenge ellátást kapnak, miközben a toborzókampány csak látszatmegoldás volt – a fiatalok gyorsan szembesülnek a valósággal, és inkább elmennek.

A bérek és szabályok torzulása komoly feszültséget okoz: az újoncok sokszor többet keresnek, mint a régi katonák, miközben 2019 óta a veszélyhelyzet miatt leszerelni sem lehet. A katonákat közben kritikus infrastruktúrákhoz vezénylik ki, de Pálinkás szerint az sem világos, kitől kellene védeni az országot, az Ukrajna-ellenes narratívát pedig a katonák sem veszik komolyan.

Állítása szerint a magyar hadsereg megítélése a NATO-n belül is romlott: más országok katonái nyíltan kérdezték tőlük, hogy „az oroszokkal vannak-e”, és olyan eset is volt, amikor magyar katonákat nem engedtek be egy NATO-s szakmai megbeszélésre.

Pálinkás beszélt a sandhursti képzésről is, ahová ő ösztöndíjjal jutott ki, míg szerinte Orbán Gáspár kivételezett módon került be. Bár az akadémián egyenrangúan kezelték, a bekerülés körülményei demoralizálóan hatottak a katonákra.

Kapcsolatuk később a csádi misszió miatt romlott meg: Pálinkás szerint a művelet mögött nincs valódi nemzeti érdek, és túl nagy kockázattal járna. Állítása szerint Orbán Gáspár akár 50 százalékos veszteséggel is számolt, amit ő elfogadhatatlannak tartott. Úgy látja, a missziót egyelőre a választások miatt halasztották, de később még visszatérhet.

A végén azt mondta: ha leszerelhet, akár egy jövőbeli „Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal” műveleti egységéhez is csatlakozna – félig viccből, de nem teljesen komolytalanul.