Cikkünk folyamatosan frissül!
Ausztria semmilyen módon nem akar asszisztálni Donald Trump amerikai elnök közel-keleti katonai háborújához, jelentette ki az osztrák alkancellár. Andreas Babler csütörtökön egy közösségi médiában közzétett bejegyzésében élesen bírálta az Egyesült Államok és Izrael Irán ellen indított támadásait.
Csütörtökön Ausztria azt is bejelentette, hogy hogy az ország semlegességi törvényére hivatkozva megtiltotta az iráni konfliktusban részt vevő amerikai katonai repülőgépek számára légterének használatát. Michael Bauer ezredes, az osztrák védelmi minisztérium szóvivője a Politicónak megerősítette, hogy érkeztek hozzájuk kérések a légtér használatára, azonban ezeket elutasították.
Az osztrák kormány döntéséről és reakciójáról bővebben itt olvashatnak.
Iráni támadás ért pénteken az olajfinomító után egy kuvaiti energetikai és vízsótalanító telepet is. Kuvait energiaügyi minisztériuma szerint a támadás anyagi károkat okozott, a helyszínre mentőcsapatok érkeztek ki, akik segítenek fenntartani a működést.
Kuvaitot és más, környező országokat is támadás ér azóta, hogy az Egyesült Államok és Izrael megkezdte támadását Irán ellen. Kuvait egyik legnagyobb olajfinomítóját is találat érte ma, Bahrein pedig arról számolt be, hogy éjszaka elindult náluk a légvédelmi sziréna.
(CNN)
Péntek helyett végül szombaton szavaz az ENSZ Biztonsági Tanácsa egy bahreini határozati javaslatról, amely a Hormuzi-szoros hajóforgalmának Iránnal szembeni megvédéséről szól. Diplomáciai források szerint azután rakták át a szavazást, hogy az ENSZ-nek eszébe jutott, hogy nagypéntek munkaszüneti nap.
Kína korábban jelezte, hogy elutasítja katonai erő alkalmazását a térségben. Irán óva intette az ENSZ tanácsát a „provokatív akcióktól” a szoros védelméről szóló, védelmi erő bevetésére vonatkozó szavazás előtt. Irán szerint egy ilyen lépés „csak bonyolítaná a helyzetet”.
(Guardian)
Az Európai Unió hosszan tartó energiasokkra készül a közel-keleti háború miatt, mondta Dan Jørgensen, az Európai Bizottság energiaügyi vezetője a Financial Timesnak. „Ez egy hosszú válság lesz, az energiaárak nagyon sokáig magasak lesznek” – fogalmazott.
Jørgensen szerint az EU nincs ellátásbiztonsági válságban, „még nem jutott el oda”, hogy korlátoznia kelljen a kritikus olajtermékeket, mint például a dízel. Az EU viszont „a legrosszabb forgatókönyvre készül”, ezért minden lehetőséget felmér.
Jelentős szakaszai semmisültek meg annak a Teherán és Karadzs között húzódó hídnak, amit pénteken Irán szerint amerikai-izraeli támadás ért.
Donald Trump csütörtök este arra figyelmeztett, hogy az amerikai hadsereg még nem kezdte el „elpusztítani azt, ami Iránból maradt”, azzal fenyegetőzött, hogy hidakat és elektromos erőműveket fognak ezután célba venni. Trump közzétette ezután a videót a híd lebombázásáról. Irán szerint nyolc ember meghalt és 95 megsérült az újonnan épült híd bombázásakor – a hidat idén adták volna át. Irán közölte, hogy a polgári építmények, hidak lebombázása „nem fogja megadásra kényszeríteni az irániakat”.
(Guardian)
Az amerikai hadsereg olyan fotókat tett közzé, amelyeken amerikai tengerészgyalogosok szimulált kétéltű támadást hajtanak végre. A Védelmi Minisztérium honlapján közzétett fotókon álfelderítést végeztek és partra szálltak egy amerikai haditengerészeti bázison. A CNN szerint akár 2400 tengerészgyalogost is vezényelhetett a Közel-Keletre Amerika.
A tengerészgyalogság valószínűleg fontos részét képezné az Egyesült Államok Irán elleni támadásának. Az amerikai Központi Parancsnokság közölte, hogy nagyjából 50 ezer amerikai katona állomásozik már a Közel-Keleten.
(CNN)
Péntek kora reggel dróntámadás érte és tűz ütött ki egy kulcsfontosságú kuvaiti olajfinomító egyes részein. A Mina al-Ahmadi kikötői finomítóját érte találat, amely a Közel-Kelet egyik legnagyobbja, napi 346 ezer hordó olajat tud finomítani. Kuvait három nagyobb olajfinomítója közül a Mina al-Ahmadi finomítót kétszer is célba vették már az iráni drónok.
A kuvaiti finomító szerint senki nem sérült meg a dróntámadásban.
(BBC)
A CBS News, a BBC partnerének beszámolója szerint Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter arra kérte Randy George vezérkari főnököt, hogy mondjon le posztjáról. Sean Parnell, a Pentagon szóvivője azt írta a közösségi médiában, hogy George „azonnali hatállyal nyugdíjba vonul” posztjáról. A hadsereg főparancsnoka általában négyéves mandátumot tölt be, George-ot 2023-ban nevezte ki posztjára Joe Biden.
A hirtelen változás nem sokkal azután jött, hogy Trump a nemzethez intézett beszédében azt mondta, hogy az amerikai-izraeli háború Irán ellen hamarosan lezárul. Az nem világos, miért kérték hirtelen Randy George távozását, a Pentagon annyit közölt, hogy hálásak a munkájáért, sok sikert kívánnak neki a nyugdíjhoz.
Pentagonhoz kerülése óta Hegseth több mint egy tucat magas rangú katonatisztet bocsátott el, például a haditengerészeti műveletek főnökét és a légierő vezérkari főnök-helyettesét.
Donald Trump amerikai idő szerint csütörtök este arról írt a közösségi médiában, hogy az Egyesült Államok „még el sem kezdte elpusztítani azt, ami még maradt Iránból”. Az amerikai elnök megismételte ígéretét, hogy fokozza az Irán infrastruktúrája elleni támadásokat: „következnek a hidak, aztán az elektromos erőművek”. Trump azt állította, Irán vezetése tudja, mit kell lépnie, de azt gyorsan kell megtennie.
A Reuters korábban közzétett egy videót, amelyen az Egyesült Államok egy hidat bombáz Teherán és Karadzs között. Irán szerint nyolc ember halt meg, 95-en megsérültek ebben a támadásban. A Reuters elemzése szerint Trump fokozza retorikáját, miközben korlátozott eredményeket hoznak az Iránnal közvetítőkön keresztül folytatott tárgyalások, az amerikaiak pesszimizmusa viszont kutatások szerint egyre nő a háborúval kapcsolatban.
(Reuters)
Több mint száz amerikai nemzetközi jogi szakértő jelentette ki aláírt levélben csütörtökön, hogy az amerikai erők magatartása és a magas rangú amerikai tisztviselők nyilatkozatai „komoly aggodalmakat keltenek a nemzetközi emberi jogi normák” tekintetében. A szakértők a humanitárius jog megsértéséről, illetve potenciális háborús bűnökről is írtak.
A szakértők levele kiemelte Trump azon nyilatkozatát, miszerint az Egyesült Államok „csak szórakozásból” mértek csapást Iránra. Idézték Pete Hesegth, a Pentagon főfőnökének kijelentéseit is, amelyben azt mondta, hogy az Egyesült Államot nem érdeklik a „hülye harci szabályok”.
(Reuters)
Irán fegyveres erői azt állítják, hogy lelőttek egy amerikai F-35-ös vadászgépet a repülőtér felett. Irán szerint nem valószínű, hogy a pilóta túlélte. Az eset azután történt, hogy Irán pénteken több közel-keleti célpontot is megtámadott, egy dróntámadása miatt kigyulladt egy kuvaiti olajfinomító is.
Irán szerint ez a második vadászgép, amit lelőttek. Az Egyesült Államok nem kommentálta Irán kijelentését.
(Guardian)
- Trump szerint Irán tűzszünetet kért, de ő csak akkor tárgyal, ha megnyitják a Hormuzi-szorost.
- Iráni külügyi szóvivő: Téves és alaptalan állítás, hogy Irán tűzszünetet kért volna Amerikától.
- Irán továbbra is rakétákkal és drónokkal támadja Izraelt és az Öböl menti országokat.
- Belső körei sem értik Trump Irán-improvizációját.
- Trump először intézett nagy beszédet az iráni háborúról az amerikai nemzethez.
- Az amerikai elnök nyilatkozata után megugrott az olaj ára, a tőzsdék eséssel reagáltak.
- Kína minden féllel egyeztet a Hormuzi-szoros stabilitásának helyreállítása érdekében, de Amerikát és Izraelt okolja a kialakult helyzetért.
- Nagy-Britannia nemzetközi csúcstalálkozót hívott össze a Hormuzi-szoros miatt, Macron szerint nem reális katonai erővel megnyitni a kereskedelmi útvonalat.
- 80 rakétával támadta a Hezbollah Izraelt pészah idején.
Rád is szükségünk van!
A Transtelex minden nap hiteles, ellenőrzött erdélyi történeteket hoz — sokszor több munkával, több kérdéssel és több utánajárással, mint mások. Ha fontos neked, hogy legyen független forrás, ahol a kényelmetlen kérdéseket is felteszik, kérjük, támogasd a munkánkat!
Támogatás