- Trump szerint Irán tűzszünetet kért, de ő csak akkor tárgyal, ha megnyitják a Hormuzi-szorost.
- Iráni külügyi szóvivő: Téves és alaptalan állítás, hogy Irán tűzszünetet kért volna Amerikától.
- Irán továbbra is rakétákkal és drónokkal támadja Izraelt és az Öböl menti országokat.
- Belső körei sem értik Trump Irán-improvizációját.
- Trump először intézett nagy beszédet az iráni háborúról az amerikai nemzethez.
- Az amerikai elnök nyilatkozata után megugrott az olaj ára, a tőzsdék eséssel reagáltak.
- Kína minden féllel egyeztet a Hormuzi-szoros stabilitásának helyreállítása érdekében, de Amerikát és Izraelt okolja a kialakult helyzetért.
- Nagy-Britannia nemzetközi csúcstalálkozót hívott össze a Hormuzi-szoros miatt, Macron szerint nem reális katonai erővel megnyitni a kereskedelmi útvonalat.
- 80 rakétával támadta a Hezbollah Izraelt pészah idején.
Ezt a közvetítést már lezártuk.
Úgy tűnik, az Európai Unió hajlik rá, hogy haditengerészeti misszióját kiterjessze a Hormuzi-szorosra. Mindez a britek által szervezett konferencián hangzott el, amire 40 ország képviselőit hívták meg – zömük online kapcsolódott. Kaja Kallas, az EU külügyi főképviselője a tanácskozás után közölte, „ez a vízi út egy globális közjó”, és Iránnak nem engedhetik, hogy fizettesse az átkelő hajókat, ezt nem ismeri el a nemzetközi jog.
Kallas felhozta az EU Aspides nevű misszióját, ami a Vörös-tengeren segíti hadihajókkal a kereskedelmi hajók átkelését a veszélyes vizeken. Ez az Iránnal szövetséges húszik miatt van. „Az EU Aspides tengeri missziója már 1700 hajónak nyújtott segítséget a Vörös-tengeren, és ezt fokozni kell”, mivel nem szabad elveszíteni még egy fontos kereskedelmi útvonalat. Szerinte az Uniónak megvannak az eszközei, hogy biztosítsa a hajózás a Perzsa-öböl felé – idézte őt a BBC.
Molnár Zoltán
„Minden kárért és veszteségért” jóvátételt akar Katar Irántól – írja a CNN. A dohai vezetés közölte az ENSZ Közgyűlésének és Biztonsági Tanácsának (BT) küldött levelében, hogy Irán „illegális akciói” nemzetközi felelősséget vonnak maguk után. A BT-t ismét felszólította, hogy tegyen eleget felelősségének, ami a nemzetközi béke és biztonság fenntartására vonatkozik, és tegye meg a szükséges intézkedéseket azért, hogy leállítsa „a súlyos jogsértéseket és elrettentse az elkövetőket”.
Katar szerint Irán célpontjai tisztán civil természetűek az országban. Ugyanakkor a CNN megjegyzi, Katart pont a területén található amerikai katonai bázis miatt lövi Irán, ahogy többek közt az Egyesült Arab Emírségeket, Kuvaitot, Bahreint és Szaúd-Arábiát is. Katar a gyakorlati károk mellett gazdasági károkat is elszenved, idén 20 milliárd dolláros vesztesége lesz abból, hogy nem tud LNG-t, azaz cseppfolyósított földgázt exportálni.
Óriási lángokkal és füsttel égett az az iráni rakétabázis, amit az izraeli-amerikai támadások során találat ért szerdán. A BBC által hitelesített videón láthatóak a hatalmas robbanások is. A bázis Irán közepén, egy hegylánc lábánál található.
Molnár Zoltán
Két ember könnyebben megsérült abban a nagy rakétatámadásban, amit a Hezbollah libanoni terrorszervezet intézett észak-izraeli célpontok ellen csütörtökön – írja a Times of Israel. A zsidó pészah ünnepre időzített támadásban mintegy 80 rakétát lőttek ki egy nappal azután, hogy Irán is nagy rakétatámadást indított. A két sérült, egy 34 és egy 85 éves férfi akkor sebesült meg, amikor Kirjat Smona városában egy rakéta egy épületbe csapódott. Egy McDonald's gyorséttermet is eltaláltak, a videón a következmények láthatók:
Az izraeli haderő (IDF) is támadta a Hezbollahhoz kötődő célpontokat. Az IDF szerint több mint 40 milicistát öltek meg előző nap, miközben több tucatnyi létesítményüket érte találat. Izrael állítja, a Hezbollahnak még mindig több ezer rövid hatótávolságú rakétája van pár száz nagyobb hatótávú mellett. Most már azonban nem az izraeli-libanoni határ közeléből indítják ezeket, hanem Libanon mélyéről. Izrael eddig tíz katonát vesztett a harcokban, három civil is meghalt a Hezbollah elleni háborúban. Izrael szerint több mint 900 Hezbollah-tagot öltek meg eddig, a libanoni kormány összesen 1200 halálesetről tud.
Naszrin Szotude ismert iráni emberi jogi ügyvédet őrizetbe vették a hatóságok – közölte a lánya, Mehraveh Khandan, írja az AP hírügynökség. A beszámoló szerint a letartóztatás szerdán este történt, indoklás nélkül, és a hatóságok elektronikai eszközöket is lefoglaltak a helyszínen.
Szotude nemzetközileg is ismert jogvédő, aki 2012-ben elnyerte az Európai Unió Szaharov-díját. Korábban több kiemelt ügyben is dolgozott, ügyfelei között volt Shirin Ebadi Nobel-békedíjas iráni jogász is.
Az iráni kormány szerint amerikai–izraeli csapás érte a Pasteur Intézetet, az ország egyik legfontosabb egészségügyi kutatóközpontját, írja a CNN. A teheráni egészségügyi minisztérium egyik tisztviselője a nemzetközi egészségbiztonság elleni közvetlen támadásnak nevezte az esetet.
Az 1920-ban alapított intézet az iráni közegészségügy egyik központi intézménye, ahol többek között vakcinakutatással és fertőző betegségek megelőzésével foglalkoznak. A támadás részleteiről egyelőre kevés információ áll rendelkezésre, és az érintett felek nem kommentálták hivatalosan az ügyet.
A segélyszervezetek közben arra figyelmeztetnek, hogy a háború súlyosan megterheli az egészségügyi rendszereket a térségben. Az iráni Vörös Félhold szerint február vége óta több mint 300 egészségügyi és mentőlétesítmény sérült meg, miközben a nemzetközi szervezetek a kórházak és egészségügyi dolgozók védelmének fontosságát hangsúlyozzák.
Mohammad Bagher Ghalibaf iráni házelnök szerint mintegy 7 millió iráni jelezte, hogy kész fegyvert fogni az ország védelmében egy esetleges amerikai szárazföldi invázió esetén. A politikus közösségi médiában közzétett bejegyzésében beszélt a nemzeti mozgósításról.
A szám már napok óta terjedt a közösségi médiában, de Ghalibaf az első magas rangú tisztviselő, aki nyilvánosan is hivatkozott rá. Nem világos, hogy az adat milyen forrásból származik, ugyanakkor az állami média és kampányok is ösztönzik az önkéntes jelentkezést. A hatóságok nyugdíjas katonákat is toboroznak, miközben a Forradalmi Gárdához tartozó Baszídzs félkatonai szervezet már 12 éves kortól fogad jelentkezőket.
(AP)
Iránban Légicsapás érte a Teheránt és Karadzs városát összekötő autópálya-hidat – jelentette a Fársz hírügynökség. Az első beszámolók szerint többen megsérültek, és a környéken más célpontokat is támadás ért.
A híd a régió egyik legmagasabb ilyen létesítményének számít, és csak idén adták át. A támadás jelentős infrastrukturális károkat okozhatott a térségben. A jelentések szerint Karadzs több pontján is csapások történtek, de a károk mértékéről és az esetleges további áldozatokról egyelőre nincs részletes információ.
A Nemzetközi Menekültügyi Bizottság (International Rescue Committee) arra figyelmeztetett, hogy a Hormuzi-szoros tartós lezárása hatalmas élelmiszer-biztonsági kockázatot jelenthet, ami már júniusra jelentős éhínségnövekedést okozhat világszerte.
A szervezet szerint a kulcsfontosságú tengeri útvonal kiesése nemcsak az energiaszállításokat, hanem az élelmiszert és gyógyszereket szállító hajókat is érinti, különösen a válságövezetekben.
A szoros a globális olajkereskedelem mintegy 20 százalékát bonyolítja, így a zavarok szélesebb gazdasági hatásokkal járnak. A szervezet úgy látja, hogy a jelenlegi helyzet akár súlyosabb is lehet, mint a 2022-es globális élelmiszerválság, amit az orosz–ukrán háború és a fekete-tengeri gabonaszállítások akadozása idézett elő.
(CNN)
Dévai László
Az Egyesült Államokban tovább emelkedik a benzin ára: az átlagos ár gallononként már 4,08 dollárra nőtt az amerikai Autómobil Szövetség legfrissebb adatai szerint. Ez újabb kétcentes emelkedést jelent, és összességében már 37 százalékos drágulást a háború kezdete óta.
Az árak már a hét elején átlépték a 4 dolláros szintet, ami 2022 óta nem fordult elő. Március eleje óta szinte folyamatos az emelkedés, és az egyhavi növekedés mértéke meghaladja a Katrina hurrikán vagy az orosz–ukrán háború miatti korábbi árugrásokat is.
A drágulás hátterében az olajpiaci bizonytalanság áll, amelyet Donald Trump újabb, Irán elleni kemény fellépést kilátásba helyező kijelentései is erősítenek. Bár az elnök szerint a háború lezárulta után gyorsan csökkenhetnek az árak, elemzők szerint ez egyáltalán nem biztos.
(CNN)
Irak bejelentette, hogy tartálykocsikkal, Szírián keresztül kezdte meg a kőolaj exportját, miután a háború gyakorlatilag megbénította a Hormuzi-szoroson keresztüli szállításokat.
Az olajminisztérium szerint ez egy átmeneti megoldás a kieső útvonal pótlására. Az ország költségvetése nagymértékben függ az olajexporttól, amely a bevételek mintegy 90 százalékát adja.
Korábban az export döntő része a Hormuzi-szoroson keresztül zajlott, amit az iráni fenyegetések és támadások jelentősen korlátoztak. A minisztérium közlése szerint Szíria biztosítja a szállítmányok biztonságos áthaladását, és az export mennyiségét fokozatosan növelik majd.
Emmanuel Macron szerint nem reális katonai művelettel megnyitni a Hormuzi-szorost, reagálva arra, hogy Donald Trump a szövetségeseket is nagyobb szerepvállalásra sürgette a térségben.
A francia elnök dél-koreai útján nyilatkozva beszélt erről. Macron úgy fogalmazott, hogy bár egyesek támogatják a katonai beavatkozás lehetőségét, Franciaország ezt soha nem tartotta járható útnak.
Szerinte egy ilyen művelet rendkívül hosszadalmas lenne. Hozzátette, hogy a katonai megoldás komoly kockázatokkal járna: veszélybe sodorná a szoroson áthaladó hajókat, amelyek célponttá válhatnának mind a Forradalmi Gárda, mind ballisztikus rakéták számára.
(Reuters)
Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség vezetője szerint a közel-keleti háború miatt kialakuló üzemanyaghiány Ázsia után hamarosan Európát is elérheti. Kiemelte, hogy jelenleg a repülőgép-üzemanyag és a dízel hiánya jelenti a legnagyobb problémát.
Birol szerint már Ázsiában is láthatóak a hiány jelei, és Európában is megjelenhetnek még ebben a hónapban vagy legkésőbb május elején. Hozzátette, hogy márciusban még érkeztek olyan szállítmányok, amik a háború előtt indultak útnak, áprilisban azonban ezek kifutnak.
Az üzemanyagárak közben meredeken emelkednek: a repülőgép-üzemanyag ára több mint kétszeresére nőtt február óta. A légitársaságok erre jegyár-emelésekkel és járatcsökkentésekkel reagálnak, ami tovább növelheti a gazdasági nyomást.
(CNN)
A Pentagon egykori tanácsadója szerint Irán előnybe kerülhet az Egyesült Államokkal folytatott tárgyalásokon, mivel Donald Trump kemény hangvételű nyilatkozatai inkább a gyors megállapodás iránti sürgetést jelzik.
Jasmine El-Gamal úgy fogalmazott: Teherán azt érzékelheti, hogy Washington „kétségbeesetten” szeretne egyezséget kötni. Szerinte Irán tisztában van azzal, hogy ha tovább növeli a nyomást – például az amerikai érdekekre, a Perzsa-öböl térségére és a globális energiapiacokra gyakorolt hatásokkal –, akkor kedvezőbb feltételekkel ülhet tárgyalóasztalhoz.
A szakértő úgy látja, Trump kommunikációja – ami egyszerre tartalmaz tárgyalási ajánlatokat és súlyos katonai fenyegetéseket – inkább hátráltatja a diplomáciai előrelépést. Szerinte az ilyen váltakozó üzenetek nem segítik, hogy az ellenfél kompromisszumot kössön.
(CNN)
Dévai László
Az izraeli hadsereg megerősítette, hogy dróncsapást hajtott végre a Hamász fegyveresei ellen a Gázai övezet déli részén, Mawasi térségében. A palesztin beszámolók szerint a támadásban négy ember meghalt.
Az IDF egyelőre nem közölt részleteket az akcióról, amely még kedden történt. A hadsereg csak utólag erősítette meg a csapás tényét. Palesztin források szerint ugyanazon a napon további támadások is történtek: az északi Dzsabáliában három, Hán Júniszban pedig két ember vesztette életét. Ezekkel kapcsolatban az izraeli hadsereg egyelőre nem adott ki hivatalos tájékoztatást.
Az izraeli hadsereg közlése szerint az elmúlt 24 órában több mint 40 Hezbollah-harcost öltek meg, és több tucat, a szervezethez köthető célpontot támadtak Libanonban.
A beszámoló szerint az izraeli légierő parancsnoki központokat, fegyverraktárakat, rakétaindítókat és páncéltörő állásokat vett célba. A hadsereg szerint a haditengerészet is részt vett a műveletekben, és egy fegyverraktárt semmisített meg Dél-Libanonban.
Közben a szárazföldi erők is folytatják az előrenyomulást a térségben. Az IDF közölte, hogy több egység is harcba lépett: a 91. Galilea hadosztály egy fegyveres csoportot azonosított és csapást irányított rájuk, míg a 36. hadosztály három motoron haladó fegyverest támadott, további mintegy tíz harcost megölve. A 146. és 162. hadosztály pedig fegyvereket talált és több tucat Hezbollah-állást semmisített meg.
Irán külügyminisztere biztosította a Fülöp-szigeteket arról, hogy hajói, olajszállítmányai és tengerészei biztonságosan áthaladhatnak a Hormuzi-szoroson – közölte a manilai külügyminisztérium.
A garancia egy telefonbeszélgetés során hangzott el Theresa Lazaro és iráni partnere között. A Fülöp-szigetek azt kérte, hogy Irán tekintse nem ellenséges országnak, és biztosítsa a szabad áthaladást a stratégiai fontosságú útvonalon.
A megállapodás különösen fontos Manila számára, mivel az ország energiaimportjának jelentős része a Közel-Keletről érkezik. A külügyminiszter szerint a fejlemény nemcsak a térségben dolgozó filippínó tengerészek biztonságát növeli, hanem hozzájárul az ország energiaellátásának stabilitásához is.
(AP)
Nagy-Britannia virtuális csúcstalálkozót szervez a Hormuzi-szoros helyzetéről, amelyen 35 ország képviselői vesznek részt. A megbeszélés célja, hogy diplomáciai és politikai megoldásokat keressenek a kulcsfontosságú hajózási útvonal újranyitására.
Keir Starmer brit miniszterelnök szerint a találkozót Yvette Cooper vezeti, és ez az első alkalom, hogy ilyen széles körű nemzetközi egyeztetésre kerül sor az ügyben. A kezdeményezésben az Egyesült Államok és más partnerek, köztük az Öböl menti Együttműködési Tanács is részt vesz.
A csúcstalálkozó hátterében az áll, hogy Donald Trump bírálta az európai szövetségeseket, és nagyobb szerepvállalást sürgetett a szoros újranyitásában. Starmer ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a helyzet kezelése nem lesz egyszerű. A brit kormány közlése szerint katonai tervezők is részt vesznek az egyeztetésekben, hogy felmérjék, miként lehet biztosítani a szoros biztonságát a harcok lezárása után.
(CNN)
Iránban kivégeztek egy férfit, akit egy katonai létesítmény elleni támadásban való részvétel miatt ítéltek el – közölte az igazságügyi hatóságokhoz kötődő Mizan hírügynökség. Az ítéletet a Legfelsőbb Bíróság is jóváhagyta, miután a fellebbezést elutasították.
A beszámolók szerint Amirhossein Hatamit azzal vádolták, hogy a januári tüntetések idején behatolt egy teheráni katonai objektumba, ahol károkat okozott, felgyújtotta a létesítményt, és fegyverek megszerzésére tett kísérletet. A hatóságok szerint a vádakat a kihallgatás során elismerte.
Az iráni igazságügy korábban jelezte, hogy a januári, országos kormányellenes megmozdulásokhoz kapcsolódó ügyek lezárultak, és megkezdődött az ítéletek végrehajtása. A tiltakozásokat a hatóságok az Iszlám Köztársaság történetének egyik legnagyobb fellépésével fojtották el.
Nyolc muszlim többségű ország – köztük Pakisztán, Törökország és Szaúd-Arábia – közös nyilatkozatban ítélte el az új izraeli törvénytervezetet, ami halállal bünteti azokat a palesztinokat, akiket katonai bíróságok halálos támadások miatt ítélnek el.
A jogszabály szerint az alapértelmezett büntetés az akasztás lenne. A nyilatkozatot aláíró országok – Pakisztán, Törökország, Egyiptom, Indonézia, Jordánia, Katar, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek – hangsúlyozták, hogy az ilyen lépések tovább fokozhatják a feszültséget a térségben.
A közleményben sürgették, hogy minden fél tartózkodjon az olyan intézkedésektől, amelyek tovább élezhetik a konfliktust a már amúgy is feszült helyzetben.
Dévai László
Kína közölte, hogy minden érintett féllel kapcsolatban áll a Hormuzi-szoros stabilitásának helyreállítása érdekében. A külügyminisztérium szóvivője, Mao Ning szerint a tűzszünet és a biztonság helyreállítása közös nemzetközi érdek.
A szóvivő úgy fogalmazott, hogy a hajózás megzavarásának oka az Egyesült Államok és Izrael Irán elleni katonai fellépése, és szerinte a helyzet csak a harcok leállításával rendezhető.
Hangsúlyozta, hogy a katonai eszközök nem jelentenek tartós megoldást. Kína és Pakisztán a héten egy ötpontos javaslatot is támogatott, amely a béketárgyalások mielőbbi megkezdését és a Hormuzi-szoros biztonságának garantálását szorgalmazza.
(AP)
Irán hadseregének vezetője, Amir Hatami figyelmeztette az Egyesült Államokat, hogy egy esetleges szárazföldi invázió súlyos következményekkel járna. Az állami televízióban sugárzott nyilatkozatában azt mondta: ha amerikai csapatok lépnének iráni területre, egy ember sem élné túl az inváziót. Hatami ugyanakkor arról is beszélt, hogy szerinte a háború árnyékát meg kell szüntetni, és biztonságot kell teremteni az ország lakossága számára.
(AP)
Az izraeli hadsereg szerint a Hezbollah több mint 50 rakétát indított Libanonból Izrael északi része felé. A támadás a reggeli órákban történt, és több települést is érintett.
Az egyik rakéta a határ menti Kirjat Smónában csapódott be, ahol két ember könnyebben megsérült. A támadás jelentős károkat okozott az érintett területeken. A rakétazápor éppen a pészah első napjára esett, így több százezer ember kényszerült óvóhelyekre az ünnep idején.
Az izraeli hadsereg (IDF) közlése szerint a légierő csapást mért az iráni Forradalmi Gárda szárazföldi erőinek egyik kulcsfontosságú bázisára Teheránban. A hadsereg szerint ez az egység a rezsim katonai struktúrájának központi eleme.
Az IDF azt is állítja, hogy Irán a korábbi csapások után mobil, ideiglenes parancsnoki pontokba helyezte át vezetési központjait. A tegnapi támadási hullámban ezek közül többet is célba vettek, miközben iráni parancsnokok tartózkodtak a helyszíneken.
A hadsereg emellett arról is beszámolt, hogy Tabriz térségében ballisztikus rakéták tárolására szolgáló létesítményeket is támadás ért.
Egy légicsapásban súlyosan megsérült Kamal Kharazi volt iráni külügyminiszter, számoltak be iráni médiumok. A jelentések szerint a támadásban a felesége életét vesztette. Nem egyértelmű, hogy a csapás közvetlenül Kharazit célozta-e, vagy egy közeli létesítmény volt a célpont.
Kharazi korábban külügyminiszter volt Mohammad Khatami reformpárti elnök idején, majd külpolitikai tanácsadóként dolgozott Ali Hamenei mellett. A politikus 2022-ben arról beszélt, hogy Iránnak megvannak a technikai lehetőségei egy atombomba előállítására, bár szerinte nem született döntés a fegyver megépítéséről.
(AP)
Dévai László
Az iráni hadsereg szóvivője, Ebrahim Zolfaghari szerint Teherán továbbra is jelentős, rejtett fegyver- és lőszerkészletekkel rendelkezik. A nyilatkozat Donald Trump beszédére reagálva hangzott el.
Zolfaghari azt állította, hogy az Egyesült Államok és Izrael által támadott célpontok jelentéktelenek, és a stratégiai katonai gyártás olyan helyeken zajlik, amelyekről az ellenfeleknek nincs tudomásuk.
Szerinte ezek a létesítmények elérhetetlenek a támadások számára. Az elmúlt hetekben az Egyesült Államok és Izrael több ezer csapást hajtott végre iráni katonai célpontok ellen, köztük rakétabázisokra és indítóállásokra. Bár az iráni rakétatámadások száma csökkent, Teherán továbbra is képes támadásokat indítani.
Dévai László
Maszúd Peszeskján iráni elnök szóvivője, Elias Hazrati őrültnek nevezte Donald Trump legutóbbi beszédét az iráni állami televízióban. A nyilatkozat szerint Trump kijelentései nem gyengítették, hanem inkább erősítették Irán egységét.
Hazrati úgy fogalmazott, hogy az amerikai elnök őrült megjegyzésekbe bonyolódott, miközben Irán szerinte továbbra is határozottan ellenőrzi a Hormuzi-szorost.
(AP)
I Dzsemjong dél-koreai elnök arra kérte a parlamentet, hogy fogadjon el egy 17,3 milliárd dolláros pótköltségvetést az országot sújtó energiaválság kezelésére. Azt mondta, a jelenlegi helyzet a legsúlyosabb energiaellátási fenyegetés, ami jelentős hatással van a gazdaságra.
Dél-Korea különösen kitett a közel-keleti eseményeknek, mivel olajimportjának mintegy 70 százaléka ebből a térségből származik. Az elnök szerint még akkor is időbe telne az ellátás helyreállása, ha a háború azonnal véget érne, mivel az energiai infrastruktúra súlyosan károsodott.
A kormány már több intézkedést is bevezetett: ársapkát alkalmaz az üzemanyagokra, korlátozza egyes kőolajszármazékok exportját, és további lépéseket mérlegel az árak emelkedésének fékezésére. A tervezett költségvetést részben a gazdaság erős ágazataiból és állami forrásokból finanszíroznák.
(CNN)
Dél-Korea közölte, hogy szoros kapcsolatban áll az Egyesült Államokkal az Irán által ellenőrzött Hormuzi-szoros helyzetének kezelésében. A dél-koreai külügyminisztérium közölte, Szöul támogatja a kulcsfontosságú hajózási útvonal mielőbbi normalizálását.
A közlemény szerint Dél-Korea különböző intézkedéseket vizsgál annak érdekében, hogy megvédje állampolgárait és biztosítsa az energiaellátás zavartalan működését, de konkrét lépéseket nem nevezett meg.
Donald Trump korábban arra szólította fel Dél-Koreát és más ázsiai országokat, hogy segítsenek a szoros újranyitásában.
(AP)
Két ember könnyebben megsérült a Hezbollah által indított rakéták következtében az észak-izraeli Kirjat Smónában – közölték a mentők.
A sérülések a becsapódásokhoz köthetők. A libanoni fegyveres szervezet több rakétát lőtt ki Izrael északi területeire a reggeli órákban. A támadás a határ menti térségben zajló folyamatos összecsapások része.
Rád is szükségünk van!
A Transtelex minden nap hiteles, ellenőrzött erdélyi történeteket hoz — sokszor több munkával, több kérdéssel és több utánajárással, mint mások. Ha fontos neked, hogy legyen független forrás, ahol a kényelmetlen kérdéseket is felteszik, kérjük, támogasd a munkánkat!
Támogatás