Izraeli támadás érte Bejrút külvárosát, Trump beszólt Ausztráliának

Ausztrália kifogyóban van az üzemanyagból. A BBC tudósítója elment a queenslandi Cairnsbe, ahol félig üres benzinkutakat tapasztalt. Az adott kút kifogyott a benzinből, ami dízel van, az is 85 százalékkal drágább, mint a háború előtt volt. Egyre többen akarnak gyorsan tankolni, mielőtt elszállnak az árak, ezért országszerte áruhiány alakult ki. A kormány próbálja felhívni a köz figyelmét, hogy ne pániktankoljanak, de egyelőre mindhiába. Egyes kutakon már limitálják a vételezhető mennyiséget, illetve tiltják a kannákba tankolást. Új-Dél-Wales államban minden hetedik kúton üzemanyaghiány van. A központi kormány szerint van elég tartaléka az országnak, csak a pánikvásárlás miatt alakult ki hiány, bár Anthony Albanese miniszterelnök közölte, minél hosszabban elnyúlik a háború, annál nagyobb lesz a hatása.

Az iráni haderő arra figyelmeztetett a térségben, hogy olyan hoteleket is meg fog támadni, amikben amerikai katonák szállnak meg. „Amikor az amerikai (erők) bemennek egy hotelbe, akkor a mi nézőpontunkból az a hotel amerikaivá válik” – magyarázta a haditervet Abolfazl Sekarcsi, a fegyveres erők szóvivője az iráni állami tévében. Feltette a kérdést, hogy csak várniuk kellene-e rá, hogy az amerikaiak lecsapjanak rájuk. Meg is válaszolta a kérdését a Times of Israel szerint: „természetesen le kell csapnunk rájuk, akárhol is vannak”.

Tüntetni kezdtek az emberek a Fülöp-szigeteki Manilában az emelkedő üzemanyagárak miatt – írja a CNN. Az országban kétnapos sztrájk kezdődött, amit a közlekedési szakszervezetek szerveztek. Az iráni háború miatt ugyanis az eleje óta megduplázódott a benzin és dízel ára. A tüntetők azt követelik, hogy az elnök tegyen valamit, ezért az elnöki palota elé vonulnak, ahol nagy rendőri készültség várja őket.

A CNN felemlegeti, hogy a Fülöp-szigetek lett az első ország a világon, ami vészhelyzetet hirdetett az olajárválság miatt. Ferdinand Marcos Jr. elnök ezt azzal indokolta, hogy az ország energiaellátásának stabilitása forog veszélyben. Maria Theresa Lazaro külügyminiszter nemrég azt mondta, országának 40-45 napra elegendő kőolajtartaléka van. Intézkedéseket is hoztak a helyzettel visszaélők ellen, a közlekedési költségek csökkentéséért. A Fülöp-szigetek olajellátásának 98 százaléka a Közel-Keletről érkezik.

Nyolcórás szünet után Irán ismét Izraelt rakétázta – számolt be róla a Times of Israel. Izrael déli részén meg is szólaltak a szirénák. Sérülésről nem érkezett jelentés, a rakétát valószínűleg elfogta a légvédelem.

Az iráni félhivatalos Tasnim hírügynökség szerint a március elején megtámadott thaiföldi teherhajó zátonyra futott a Hormuzi-szorosban található Kesm-szigeténél. A hajót március 11-én érte támadás, miközben áthaladt a szoroson. A fedélzeten 23-an voltak. A támadás után a legénység három tagját eltűntnek nyilvánították, a többieket kimentették, és biztonságban visszajuttatták Bangkokba.

(CNN)

Vietnám kereskedelmi minisztériuma bejelentette, hogy április közepéig nullára csökkenti a benzinre, a dízelre és a kerozinra kivetett környezetvédelmi adó mértékét, hogy visszafogja az emelkedő üzemanyagárakat. A lépést a Hormuzi-szorosban eszkalálódó konfliktus negatív hatásaival indokolták.

(Guardian)

A libanoni média szerint péntek kora reggel izraeli támadás érte Bejrút déli külvárosait. Az Agence France-Presse (AFP) jelentése szerint több robbanás is hallatszott a környéken, és füst gomolygott.

Izrael korábban átfogó evakuálási figyelmeztetéseket adott ki a területre vonatkozóan, de a pénteki támadás előtt nem adott konkrét figyelmeztetést. Nem tudni, vannak-e áldozatai a támadásnak.

(Guardian)

Donald Trump korábban arról beszélt, hogy csalódott Ausztráliában, mert nem kapott tőlük segítséget a Hormuzi-szoros biztosításához. „Ausztrália nem volt valami jó, kicsit meglepődtem rajtuk” – fogalmazott az amerikai elnök, aki az Egyesült Királyságot is leszólta, amikor „játéknak” titulálta a felajánlott hadihajóikat.

Anthony Albanese ausztrál miniszterelnök viszont azt állította, hogy nem utasítottak vissza semmiféle kérést, „nem érkezett semmiféle kérés, amibe Ausztrália ne egyezett volna bele”. Kifogásolta ugyanakkor, hogy az Egyesült Államok és Izrael nem konzultált velük az Irán elleni támadás előtt. Ausztrália egyébként az Egyesült Arab Emírségek kérésére egy megfigyelő hajót küldött a térségbe még március elején.

(CNN)

• Abu-Dzabiban két ember meghalt, hárman megsebesültek egy iráni rakéta lelövése után.
• Hatan megsérültek egy rakétatámadásban az izraeli Kfár Kasszemben, egy 11 éves lánynak pedig megállt a szíve.
• Egy ember meghalt, egy másik pedig súlyos sérüléseket szenvedett az Izrael északi részén található Naharija városában a Hezbollah által végrehajtott rakétatámadásban.
• Izrael közölte, hogy megölte Alireza Tangszirit, az iráni Forradalmi Gárda haditengerészetének parancsnokát, aki Jiszráel Kác izraeli védelmi miniszter szerint a Hormuzi-szoros blokádját irányította.
• Donald Trump amerikai elnök arról beszélt, hogy a háború gyors lezárását szeretné, és figyelmeztette Iránt, hogy vegye komolyan a tárgyalásokat, „mielőtt késő lesz”. Később arról posztolt, hogy tíz napra felfüggeszti az iráni energetikai létesítmények elleni támadásokat.
• Az iráni állami média közölte, milyen választ adott Teherán az amerikai békejavaslatra: a feltételek között szerepel „az agresszió és terror” leállítása, annak garantálása, hogy az Irán elleni háború nem fog újrakezdődni és kártérítés a támadások okozta károkért. Emellett a libanoni Hezbollah elleni támadások leállítását követelték, és azt, hogy a Hormuzi-szoros kerüljön teljesen Irán irányítása alá.

A csütörtöki összefoglalónk itt olvasható.