Costa az EU-csúcsról: A vezetők felszólaltak, hogy világosan elítéljék Orbán hozzáállását

„A vezetők felszólaltak, hogy világosan elítéljék Orbán Viktor hozzáállását” – jelentette ki az uniós állam- és kormányfők csütörtökön kezdődött brüsszeli csúcstalálkozója után António Costa. Az Európai Tanács elnöke azután beszélt erről, hogy Orbán Viktor – Robert Fico szlovák kormányfő támogatásával – az orosz támadás után leállt Barátság kőolajvezeték körüli vitában utólag blokkolta Ukrajna 90 milliárd eurós hitelét, amelyről decemberben egyhangúlag megegyeztek.

„Minden vezetőnek be kell tartania a szavát, és senki sem zsarolhatja az Európai Tanácsot”, az uniós intézményeket – jelentette ki az állam- és kormányfői testület elnöke a péntek hajnali sajtótájékoztatón.

Costa hangsúlyozta, hogy decemberben már megállapodtak, és valamilyen módon ezt végre fogják hajtani. „Ma természetesen nem vitattuk meg azt, amit már megvitattunk”, de a vezetők felszólaltak. „Üdvözöljük Ukrajna erőfeszítéseit és elkötelezettségét”, hogy hat héten belül megjavítsa a vezetéket. (A magyar kormány szerint a Barátság alkalmas lenne a szállításokra, ehhez csak politikai döntés kellene.)

Costa szerint nem jóhiszemű olyan feltételt támasztani, amilyet az EU vagy a tagállamai nem tudnak biztosítani, mert Oroszország döntése, hogy újra megtámadja-e a vezetéket, ahogy eddig 23-szor tette. „Teljesen elfogadhatatlannak” tartotta, amit a magyar kormány csinál, „ezt nem tudják elfogadni a vezetők”, és elítélték. Emlékeztetett rá, hogy az Európai Bizottság technikai és pénzügyi támogatást ajánlott a javításhoz. (A magyar kormány a szállítások újraindításáig blokkol, Orbán a találkozóra érve minden mást csak mesének nevezett, számos tagállami vezető már az ülés előtt nyilvánosan kritizálta magyar kollégája visszatáncolását. A zárt ülésről az EUrologus húsz felszólalásról és elítélő nyilatkozatról értesült, a Politico arról írt, hogy Giorgia Meloni megértőbben beszélt Orbán helyzetéről, holott a neki tulajdonított mondatot tagadta az olasz kormány a lapnak.)

Ursula von der Leyen bizottsági elnök a sajtótájékoztatón szintén azt hangsúlyozta, hogy decemberben már döntöttek. Egyetlen feltétel volt, három tagállam – köztük Magyarország – kihagyása magából a kölcsönből, ez teljesült. „A hitel blokkolva marad, mert

egy vezető nem tartja be a szavát”,

de így vagy úgy teljesíteni fogják az ígéretet. (Eredetileg háromféle terv közül választhattak a vezetők, a Politico szerint gyakorlatilag az elsőhöz, az önkéntes kétoldalú kölcsönökhöz térhetnek vissza.)

A HVG és az EUrologus cikke szerint Friedrich Merz német kancellár és Emmanuel Macron francia államfő gyakorlatilag ugyanazt ismételte el a csúcs után: elfogadhatatlan, az EU történetében példátlan, és az uniós alapértékek megsértése, hogy egy tagállami vezető nem tartja a szavát. Előbbi arra utalt, hogy a decemberben elfogadott változat eleve a B terv volt az orosz vagyont használó jóvátételi hitellel szemben, míg Macron szerint nincs B terv, a tagállami vezetők felkérték a bizottságot, hogy dolgozzon ki egy áthidaló megoldást, amelyről az április végi informális uniós csúcson tárgyalhatnak

Ukrajnáról már korábban kiadták az európai tanácsi következtetéseket, de külön, a 27-ből csak 25-ök nevében. Orbán a több mint egy éves és Fico a viszonylag új szokása szerint nem csatlakozott a dokumentumhoz.

Csomag az energiaárak letörésére, ütemterv a versenyképességre

2026 az európai versenyképesség éve – jelentette ki Costa a csúcs eredeti fő témájáról. Létfontosságúnak tartotta, hogy megvédjék a gazdasági növekedést, az európaiak vásárlóerejét és az EU stratégiai önrendelkezését. A mostani geopolitikai helyzetben „mindennél fontosabb egy erős Európa”. Megállapodtak egy ütemtervről 2027-ig, benne többek között egy választható uniós cégformával, a megtakarítási és befektetési unióval, valamint a digitális euróval. Az egyhangúlag, mindenki nevében kiadott következtetésekben elindították az „Egy Európa, egy piac” nevű ütemtervet, amiben különféle kezdeményezések vannak egységesebb szabályokkal például a megtakarításokra és a befektetésekre, a csomagolásokra és a fogyasztóvédelemre, miközben egyszerűsítenének a cégek kötelezettségein.

Von der Leyen szélsőségesen veszélyesnek tartotta a közel-keleti helyzetet, amelynek a hatásai messze túlnyúlnak a térségen. Az EU ellátása fizikailag biztonságban van, de nem immunis a világpiaci árak megugrására, ezek hullámzóak a konfliktus miatt. A hatás minimalizálásához „ideiglenes, testre szabott és célzott” intézkedésekkel készülnek. A tagállami hatóságok már most is állami támogatással adhatnak kárpótlást az áremelkedések miatt, de a szabályokat még rugalmasabbá teszik. A hálózatoknál jogszabályjavaslattal teszik lehetővé a hatékonyságuk növelését és a díjcsökkentéseket. Az áramra kivetett adókat a fosszilis energiahordozók alá csökkentenék. A szén-dioxid kibocsátását korlátozó karbonkvóták csökkentették az EU sebezhetőségét és függését a fosszilis energiától, de rugalmasabbá kell tenni és „modernizálni”.

Ciprus a leginkább érintett tagállam, amely egyben az EU miniszteri Tanácsának soros elnökségét is ellátja. Von der Leyen megdicsérte, hogy folytatják a munkát, és várja, hogy az országba utazzon az áprilisi, informális uniós csúcstalálkozóra (az ilyen üléseket hagyományosan a soros elnökségnél rendezik). Annak ellenére jelentette ezt ki, hogy már kellett halasztani miniszteri rendezvényt a szigeten található brit bázist ért dróntámadás miatt.

Nem terjesztik ki az EU közeli tengeri küldetéseit a Hormuzi-szorosra

Az Iránról mindenki nevében egyhangúlag kiadott következtetésekben úgy szólították fel „valamennyi felet” a helyzet csillapítására, maximális önmérsékletre, a polgári lakosság és infrastruktúra védelmére, valamint a nemzetközi jog tiszteletben tartására, hogy egyszer sem nevezték nevén a támadást indító Egyesült Államokat vagy Izraelt. Határozottan elítélték Irán „megkülönböztetés nélküli katonai csapásait” a régió országai ellen, és szolidaritásukat fejezték ki az érintett országok felé. Iránt és szövetségeseit a támadások haladéktalan beszüntetésére szólították fel, általánosságban moratóriumot kértek az energetikai és vízügyi létesítmények elleni csapásokra.

Meg kell óvni a „regionális légteret, valamint biztosítani kell a tengeri védelmet, és tiszteletben kell tartani a hajózás szabadságát” – mondták ki. Az már a hétfői külügyminiszteri ülésen eldőlt, hogy „nincs étvágy” az EU polgári hajókat biztosító közeli tengeri misszióinak kiterjesztésére az irániak által lezárt Hormuzi-szorosra. Csütörtökön csak „kiemelték” ezek szerepét, felszólították magukat a megerősítésükre „további eszközökkel”, de kifejezetten hozzátették, hogy az eredeti felhatalmazásukkal összhangban. Magyarul ezekkel Donald Trump korábbi kérése ellenére sem szállnak be a Hormuzi-szoros átjárhatóvá tételébe, bár üdvözölték a tagállami erőfeszítéseket, hogy ezt elérjék „többek között a régióbeli partnerekkel való megerősített koordinációval”.

Felkérték az Európai Bizottságot, hogy a továbbiakban is tegyen jelentést a tagállami kormányokat arról, milyen hatása lehet az eseményeknek az uniós energiabiztonságra és az energiaárakra, az ellátási láncokra és a migrációra, adott esetben pedig javasoljon intézkedéseket.

Miután dróntámadás érte a volt brit gyarmat Cipruson maradt egyik brit légibázist, az Európai Tanács „elismeri Ciprus azon szándékát, hogy az Egyesült Királysággal megbeszélést kezdeményezzen az Egyesült Királyság ciprusi bázisairól, és készen áll arra, hogy szükség szerint segítséget nyújtson”.

El akarnak kerülni egy 2015-höz hasonló migrációs hullámot

Von der Leyen hangsúlyozta: egyelőre nem láttak migrációs mozgást, „de készen kell állnunk”.

„Nem hagyjuk, hogy megismétlődjön 2015.

Levontuk a múlt tanulságait, és ma jobban felszereltek vagyunk.”

Több lap és Orbán Viktor egy rövid videója alapján a migrációról szóló rész húzta el a tárgyalásokat, mert olasz és dán kezdeményezésre átfogalmazták. (Nem jellemzőek a hasonló cserék, a szöveg túlnyomó részét már eleve előkészítik a tagállami kormányok állandó uniós képviselői és EU-ügyi miniszterei.) „Noha a konfliktus nem vezetett az Európai Unióba irányuló azonnali migrációs áramlásokhoz, az Európai Tanács hangsúlyozza, hogy fontos fenntartani a magas szintű éberséget és biztosítani a felkészültség szükséges szintjét, az EU által az elmúlt években kidolgozott eszközök és szakpolitikák alapján.

A 2015-ös migrációs válságból levont tanulságok alapján és a hasonló helyzet elkerülése érdekében az EU készen áll arra, hogy teljes mértékben mozgósítsa diplomáciai, jogi, operatív és pénzügyi eszközeit az EU-ba irányuló ellenőrizetlen migrációs mozgások megelőzése és Európa biztonságának megőrzése érdekében.

Az Európai Unió külső határai biztonságának és ellenőrzésének megerősítése folytatódni fog. Az Európai Tanács hangsúlyozza a régióbeli partnerekkel való együttműködés fontosságát annak biztosítása érdekében, hogy e partnerek megkapják a szükséges segítséget és támogatást.”

Az Európai Tanácsot „mély aggodalommal tölti el az ellenségeskedések fokozódása Libanonban és ennek a polgári személyekre gyakorolt súlyos hatása, beleértve a tömeges lakóhelyelhagyásokat, a szenvedést és a haláleseteket”. Elítélték, hogy a dél-libanoni Hezbollah „Irán támogatása céljából megtámadja Izraelt”.

Izrael és Palesztina ügyében ismét elkötelezték magukat a kétállami megoldás mellett

Az állam- és kormányfők aggódtak a Gázában és Ciszjordániában „romló helyzet” miatt. Az Európai Tanács „megerősíti az Európai Unió elkötelezettségét a nemzetközi jog, valamint az átfogó, igazságos és tartós, az ENSZ Biztonsági Tanácsának vonatkozó határozataival összhangban a kétállami megoldáson alapuló béke mellett”. Így „két demokratikus állam – Izrael és Palesztina – biztonságos és elismert határokon belül, békében élne egymás mellett”.

Felszólítottak a Hamászt 2023. októberi terrortámadásával induló harcokat lezáró békefolyamat végrehajtására, a „Hamász és más nem állami fegyveres csoportok végleges leszerelésére, az izraeli erők teljes kivonására a Gázai övezetből és az ideiglenes nemzetközi stabilizációs erő telepítésére”.

Egyhangúlag elítélték „Izrael azon egyoldalú intézkedéseit, amelyek célja a Ciszjordániában, többek között Kelet-Jeruzsálemben való jelenlétének a kiterjesztése”, valamint a „telepesek által a palesztin polgári személyek ellen elkövetett, folytatódó és növekvő erőszakot”. Felszólították a saját minisztereiket, hogy folytassák a munkát a „szélsőséges telepesekkel és az őket támogató szervekkel és szervezetekkel szembeni további korlátozó intézkedéseken”.