Trump szerint nem valószínű, hogy ezen a héten véget ér az Irán elleni háború

Donald Trump amerikai elnök szerint nem valószínű, hogy ezen a héten véget érne az Iráni elleni háború. Trump a Fehér Ház Ovális Irodájában válaszolt újságírói kérdésekre, miután J. D. Vance alelnökkel egyeztetett.

Egy riporter arról kérdezte Trumpot, hogy véget érhet-e a háború még ezen a héten, tekintettel arra, hogy az elnök korábban az iráni haderő „teljes megsemmisüléséről” beszélt. „Igen, persze” – felelte egyből Trump, de amikor ismét megkrédezték tőle, hogy ezt tényleg így gondolja-e, akkor már úgy fogalmazott: „Nem hiszem, de hamarosan vége lesz. Nem tart már sokáig.” Trump azt mondta, hogy szerinte „kötelessége volt” elindítani ezt az offenzívát, és hogy a háború végeztével egy „biztonságosabb világ” jöjjön el.

Trump azt mondta, meglepetésként érte, hogy hogy Irán az amerikai–izraeli támadások megkezdése után csapást mért az Öböl menti szomszédaira. Trump szerint senki sem tájékoztatta őt erről a lehetőségről. Az elnök szerint Irán több ezer rakétát lőtt ki olyan országokra, amelyek nem számítottak arra, hogy háborúba keverednek. Trump szerint Irán rakétakészletének csupán 8 százaléka maradt meg, és van még néhány bevethető támadó drónjuk.

Az amerikai elnök hozzátette, vannak olyan országok, amelyek „nagy csalódást okoznak” neki azzal, hogy nem támogatják az Egyesült Államokat az Iránnal folytatott háborúban. Kifejezetten megemlítette a NATO-tagállamokat, és felhozza a brit miniszterelnökkel, Keir Starmerrel folytatott beszélgetését, aki szerinte habozott, amikor segítséget kért tőle, de később mégis felajánlott némi támogatást. Trump azt mondta: „Nincs szükségem a repülőgép-hordozóitokra, miután már megnyertük a háborút.”

Trump azt mondta, köszönetet várna el az olyan országoktól, mint például Japán, Dél-Korea és Kína, amelyek az olajszükségletük jelentős részét a Hormuzi-szoroson keresztül szerzik be. „És nem csak köszönetet kellene mondaniuk nekünk, hanem segíteniük is kellene. Ami viszont meglep, hogy nem igazán lelkesek” – mondta.

Trump szerint Irán teljes vezetése „eltűnt”, és „fogalma sincs”, jelenleg kivel áll szemben. „Mind eltűntek. A legnagyobb problémám az, hogy fogalmam sincs, kivel tárgyalunk. Senki sem hallott ezekről az emberekről, mind halottak” – mondta Trump. A nap korábbi részében Trump azt mondta, hogy az Egyesült Államok nem tudja, hogy Modzstaba Hamenei, Irán új legfőbb vezetője „él-e vagy sem”.

(BBC)

Maszúd Peszeskján iráni elnök hétfőn telefonon beszélt Emmanuel Macron francia elnökkel, akinek azt mondta: „Nem Irán kezdte ezt a szörnyű háborút.” A beszélgetés után az iráni elnök a közösségi oldalán azt írta: „A megszállás elleni védekezés természetes jog, és ebben jók vagyunk. Meg kell állítani, hogy a régióban található amerikai támaszpontokat Irán ellen használják fel azzal a céllal, hogy megzavarják a szomszédainkkal fennálló kapcsolatainkat.”

Peszeskján szerint Irán „nem fog meghátrálni a zsarnokok előtt”, és felszólította a nemzetközi közösséget, hogy ítéljék el ezt a támadást. „A háború befejezéséről beszélni értelmetlen, amíg nem biztosítjuk, hogy a jövőben nem lesz több támadás a földünkön” – tette hozzá az iráni elnök.

Trump a hétfői sajtótájékoztatóján nem volt hajlandó megnevezni azokat az országokat, akik állítása szerint segítséget ajánlottak fel az Egyesült Államoknak a Hormuzi-szoros őrzésében. „Szeretném megnevezni őket, de őszintén szólva nem tudom, hogy ők akarják-e ezt vagy sem, mert talán nem akarnak célponttá válni” – mondta az amerikai elnök.

Trump később újságírói kérdésre válaszolva azt mondta, Marco Rubio amerikai külügyminiszter hamarosan bejelenti, hogy mely országok fogják támogatni az Egyesült Államok iráni erőfeszítéseit. Egyes országok a térségben találhatók, mások pedig távolabb, jegyezte meg az elnök. Egy riporter megkérdezte Trumptól, hogy beszélt-e Emmanuel Macronnal arról, hogy Franciaország segítségét kérje a Hormuzi-szoros biztosításához, mire az elnök azt mondta beszélt Macronnal, és hozzátette, hogy 10-ből 8-asra értékelte a támogatottságát. Azt mondta, szerinte Franciaország segíteni fog az USA-nak.

Trump ezután kifejtette, hogy „nem azért kért segítséget más nemzetektől a Hormuzi-szorosban, mert szükségük van rá, hanem azért, mert tudni akarja, hogyan reagálnak” erre ezek az országok. Az amerikai elnök megismételte a korábbi állítását, miszerint az Egyesült Államok mindig más országokat véd, de más országok nem segítenek nekik, amikor erre szükségük lenne. Trump kiemelte, hogy nagyon meglepődött az Egyesült Királyság háborúhoz való hozzáállásán. „Nem voltam megelégedve az Egyesült Királysággal. Azt hiszem, talán részt vesznek majd benne, de lelkesen kellene” – mondta.

(BBC)

Az Európai Unió Tanácsa hétfőn további 16 személyt és három szervezetet vett fel az Irán elleni szankciós listára súlyos emberi jogi jogsértések miatt. A döntés olyan személyeket és szervezeteket érint, amelyek kulcsszerepet játszottak a 2026 januárjában zajló utcai tüntetések leverésében. Az uniós intézkedések többek között Irán belügyminisztériumának biztonsági és rendészeti ügyekért felelős helyettes miniszterét, valamint az Iráni Forradalmi Gárda (IRGC) több helyi parancsnokát sújtják, akik közvetlenül részt vettek a tiltakozások erőszakos elfojtásában.

A szankciós listára került továbbá a teheráni Mohammad Raszúlolláh hadtest, amely az IRGC és a Baszídzs erők félkatonai önkéntes milícia fővárosi műveleteit koordinálja, valamint az Imám Reza nevű IRGC-egység, amely Khoraszán-Rezavi tartományban működik, ahol különösen brutális fellépésről számoltak be a tüntetőkkel szemben.

Az EU emellett több igazságügyi tisztviselőt is szankcionált, aki békés tüntetők, civil és társadalmi aktivisták – köztük nőjogi aktivista –, valamint újságírók és politikai ellenzékiek elleni eljárásokban vett részt. A közlemény szerint egyes érintettek vallomások kikényszerítéséért, a tisztességes eljáráshoz való jog megsértéséért és békés aktivistákkal szemben kiszabott súlyos ítéletekért felelősek.

Szankciókat vezettek be az NRDC iráni informatikai vállalattal szemben is, amely a hatóságok által használt Nazer mobilalkalmazást fejlesztette. Az alkalmazást a rendfenntartó erők megfigyelési eszközként használják az állampolgárok ellenőrzésére. Az Iránnal szembeni uniós emberi jogi szankciós rendszer így 263 személyre és 53 szervezetre terjed ki. Az érintettek vagyonbefagyasztással néznek szembe, az uniós állampolgárok és vállalatok számára pedig tilos pénzügyi forrásokat biztosítani számukra. A személyekre beutazási tilalom is vonatkozik az EU területére. (MTI)

Donald Trump amerikai elnök csalódott amiatt, hogy más országok nem mutatnak „elég lelkesedést” az iránt, hogy az Egyesült Államokat támogatva biztosítsák a hajózást a Hormuzi-szorosban. Trump hétfőn a Fehér Házban tartott sajtótájékoztatón azt mondta, „megsemmisítették” Irán azon képességét, hogy fenyegesse a kereskedelmi hajózást a Hormuzi-szorosban. Trump szerint Irán mind a 30 aknászhajóját megsemmisítették, de hozzátette, nem tudja, hogy Irán telepített-e aknákat a szorosban.

Trump úgy fogalmazott, „már elintéztük Iránt”, és sürgette a többi nemzetet, hogy „jöjjenek és segítsenek nekünk a szorosban”. Állítása szerint több ország is már úton van, hogy segítsenek az amerikai hadseregnek, de gúnyolódott azokon az országokon, amelyek nem annyira lelkesek az Egyesült Államok segítésében. „Azt mondták, inkább nem akarnak belekeveredni... Tudom, hogy mi meg fogjuk védeni őket, és ha valaha segítségre lenne szükségünk, ők nem lesznek ott mellettünk” – mondta.

Trump szerint az Egyesült Államok eddig 7000 célpontot támadott Iránban, és több mint 100 hajót süllyesztettek el a háború során. „Szó szerint megsemmisültek” – mondta az amerikai elnök, hozzátéve, hogy az iráni légierő és haditengerészet is megsemmisült, a vezetőik eltűntek, a légvédelmi technológiájukat pedig szintén megsemmisítették. „Az Egyesült Államok és Izrael azt teszi, amit már sok évvel ezelőtt meg kellett volna tenni” – mondta Trump. Beszámolója szerint az Egyesült Államok hétfőn három olyan üzemet is támadott Iránban, ahol drónokat és rakétákat gyártottak.

Johann Wadephul német külügyminiszter hétfőn arról nyilatkozott, hogy szerinte a NATO-nak nem kellene szerepet játszania a Hormuzi-szoros hajózhatóságának biztosításában.

(AP, BBC)

Srí Lanka úgy döntött, hogy minden szerdán bezárják a kormányhivatalokat, az egyetemeket és az iskolákat az energiatakarékossági intézkedések részeként, valamint az iráni háborúból fakadó üzemanyagválság kezelése érdekében. Egy nappal korábban a Srí Lanka-i kormány szigorú üzemanyag-adagolási rendszert vezetett be a pánikvásárlások megakadályozása céljából.

(Guardian)

Az IDF megerősítette, hogy a napokban megsemmisítette azt az épületegyüttest, ahol az iráni hadsereg fejlesztette az űrprogramjait. A központban katonai műholdak fejlesztésére szolgáló stratégiai laboratóriumok működtek (megfigyelés, hírszerzés, illetve a közel-keleti célpontok elleni egyes támadásokat is innen indították).

Az Izraeli Védelmi Erők közlése szerint a Teherán belvárosában található épületben folyt, többek között a 2024-ben útjára indított Chamran-1 műhold fejlesztése is. A közösségi médiában megjelent fotók szerint a teheráni Tarasht Űrkutató Intézet láthatóan megsérült.

Rendben van az Egyesült Államoknak, ha egyes teherhajók áthaladhatnak az Irán által blokád alá vont Hormuzi-szoroson – mondta Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter hétfőn. „Azt látjuk, hogy egyre több és több üzemanyag-szállító hajó kezd átmenni” a szoroson, mondta Bessent. Szerinte iráni hajók is átmennek, amiket az amerikaiak is hagynak, hadd lássák el a világot olajjal. Hozzátette, indiai és kínai hajók is át tudnak hajózni a szoroson.

„Ennek fel kéne pörögnie, mielőtt bármilyen flottilla vagy védőarmada az Öbölben” megjelenne, szóval ez zajlik most Bessent szerint. A miniszter hozzátette, Amerika részéről ez rendben van, ugyanis „azt akarjuk, hogy a világ jól el legyen látva”. Arra a CNBC-kérdésre, hogy a magas olaj- és üzemanyagárak miatt tervez-e a Trump-kormány még beavatkozást, Bessent annyit felelt, hogy az a háború hosszától függ.

Hat ballisztikus rakétát és 21 drónt szedett le az Egyesült Arab Emírségek légvédelme hétfőn – közölte az ország védelmi minisztériuma a Times of Israel szerint. Összesen már 304 elfogott rakétánál és 1627 drónnál tartanak a háború kitörése óta. Egyre kevesebb támadóeszköz érkezik Irán felől, az alábbi grafikon is jól mutatja ezt:

Hajózhatóvá kell tenni a Hormuzi-szorost, különben a világon élelmezési válság is kialakulhat – mondta Kaja Kallas, az Európai Unió külügyi főképviselője hétfőn Brüsszelben a Guardian szerint. A lap megjegyzi, a világ tengeren szállított műtrágyájának harmada a szoroson halad keresztül békeidőben.

Kallas elmondta újságíróknak, hogy felvetette António Guterres ENSZ-főtitkárnak, hogy a tengeri átjáróra alkalmazhatnák a fekete-tengeri gabonaegyezmény mintáját. Ezt 2022 júniusában tárgyalták le, a lényege az volt, hogy Ukrajna orosz fenyegetéstől mentesen exportálhat tengeren gabonát, ami a világ élelmezése szempontjából kulcsfontosságú.

Kallas az EU külügyminisztereivel is egyeztetett, és szóba került a vörös-tengeri Aspides-művelet is. A jemeni húszik jelentette fenyegetés miatt ugyanis 2024 óta az EU hadihajókkal védi a hajózást. Franciaország jelezte, kész újabb két fregattot a Vörös-tengerre küldeni. Németország azonban azon az állásponton van, hogy ez a misszió sem túl hatékony, a Hormuzi-szorosra nem kéne kiterjeszteni. Kallas szerint erről csak tárgyalások zajlanak a miniszterek között.

„Először is meg fogjuk védeni az embereinket a régióban” – kezdte Keir Starmer brit miniszterelnök a mondandóját hétfőn a közel-keleti helyzetről. A Guardian szerint második pontnak azt hozta föl, hogy megvédik magukat és szövetségeseiket, azonban „nem vonódunk be a tágabb háborúba”. Harmadik terve pedig az lenne, hogy gyors megoldást talál országa a konfliktusra, és visszahozzák a biztonságot és a stabilitást a régióba, leállítva Irán fenyegetéseit. Arról is beszélt, hogy szövetségesekkel együtt dolgoznak az Irán által szelektív blokád alá vont Hormuzi-szoros megnyitásán. Viszont nem ajánlott fel hadihajókat, hogy megfeleljen Donald Trump elnök fenyegetéssel felérő javaslatának.

A NATO-nak nem kéne szerepet játszania a Hormuzi-szoros hajózhatóságának biztosításában – jelentette ki Johann Wadephul német külügyminiszter hétfőn Brüsszelben. Ezt arra reagálva mondta, hogy Donald Trump amerikai elnök előző nap közölte, „nagyon rossz” jövő áll a katonai szövetségük előtt, ha a NATO nem segít. Wadephul szerint Németország támogatja szankciók kivetését azokra, akik felelősek a hajózási útvonal blokkolásáért – írja a CNN. A Guardian a Reutersre hivatkozva azt írja, a görögök is jelezték, nem vesznek rész hormuzi műveletben.

Irán hétfőn közölte, a világ olajszállításának ötödét lebonyolító Hormuzi-szoros voltaképp nincs is lezárva, csak „különleges körülmények” alatt van – írja a CNN. A Perzsa-öböl menti olajmonarchiák márpedig nem képesek hajókon exportálni a háború kezdete óta, ugyanis Irán kereskedelmi hajókat és kikötőket támad, a szoros elaknásításával fenyeget.

Iszmail Bagei iráni külügyi szóvivő azt mondta, hogy „a katonai agresszióban nem érintett felek” áthajózhatnak a szoroson az iráni fegyveres erőkkel együttműködve. De szerinte semmilyen partvidékkel rendelkező ország nem engedné ebben a helyzetben, hogy ellenséges hajók keljenek át az átjárón. Ezért az Egyesült Államok, Izrael és a támogatóik hajói „természetesen nem használhatják a Hormuzi-szorost az Irán elleni csapásokra”. Egy pakisztáni tankernek egyébként sikerült is az átkelés a hétvégén.

A CNN arról is írt hétfőn, hogy Irán megfenyegette az USA-t, hogy célpontnak fogja tekinteni a Vörös-tenger térségében lévő amerikai létesítményeket. Azzal indokolt a Fársz félhivatalos iráni hírügynökség, hogy a Gerald R. Ford repülőgép-hordozó fenyegetést jelent Iránra. Ezért a hajó kötelékének támogatást nyújtó létesítmények célpontnak számítanak. A CNN kiemeli, hogy a Vörös-tenger partján fontos szaúdi kikötők vannak, mint például Janbu, ahonnan olajat tud exportálni, kikerülve a Hormuzi-szorost.

Széles körű csapássorozatot indított nemrég Iránban Izrael – jelentette be az ország védelmi ereje (IDF) a BBC szerint. A Telegramon közölték, hogy teheráni, sirázi és tebrizi célpontokat támadnak. A BBC megjegyzi, hétfőre virradó éjjel is komoly izraeli–amerikai támadások érték Iránt, kiemelten Teheránt.

Ebben a műveletben Izrael kilőtte azt a repülőgépet a Mehrabad repülőtéren, amit többször is használt Ali Hamenei korábbi legfelsőbb vezető. Izrael szerint a gépet vezető iráni tisztviselők használták fegyvervásárlási és egyéb tárgyalásokra a szövetségeseikkel. Izrael azt is közölte, hogy az iráni rakétaindító állások 70 százalékát már elpusztították vagy használatra alkalmatlan állapotba lőtték. A teheráni kormányzóság szerint a csapások már 12 ezer lakóegységet tettek részben vagy egészben tönkre.

Eközben Irán is változatlanul támadja Izraelt. Éjfél óta már negyedszer indított támadást néhány rakétával, amiket nagy valószínűséggel mind elfogott az izraeli légvédelem. A Times of Israel szerint az ország északi részén és Jeruzsálem térségében szóltak főleg a szirénák az éjjel.

Egy francia javaslat szerint Libanon hivatalosan is elismerhetné az izraeli államot, cserébe garanciákat kaphatna, hogy nem lesz több izraeli légitámadás, illetve kivonulnának csapataikkal a déli országrészből – értesült a Hárec izraeli lap hétfőn. Benjámin Netanjahu miniszterelnök még nem döntött a javaslatról. Úgy tudni, az Egyesült Államoknak addig lesz türelme az újra fellángolt libanoni háborúval kapcsolatban, amíg tartanak az iráni hadműveletek.

A Hárec megjegyzi, Libanonnak nagy diplomáciai árat kéne fizetnie Izrael elismeréséért, ami nyilván azt jelenti, hogy több, a zsidó államot nem elismerő arab szövetségese elfordulna tőle. Az arab világból jelenleg Marokkó, Csád, Egyiptom, Jordánia, Bahrein és az Egyesült Arab Emírségek ismeri el szuverén államként Izraelt.

Az Axios szerint Izrael és Libanon tárgyalásokba kezdenének amerikai és francia közvetítéssel, és egy hónapon belül születhetne ebből egy politikai deklaráció. A Times of Israel ma már arról írt, meg is van az izraeli delegáció, ami leülhet tárgyalni a libanoniakkal.

(via Guardian)

Egy iráni rakéta darabja hullott egy lakóépületre Jeruzsálemben, az épület az amerikai konzul otthona – írja a Times of Israel. Úgy tudni, nem sérült meg amerikai az eset során. Egy amerikai külügyi szóvivő azt mondta, egy rakéta elfogása után annak darabjai estek a lakóövezetre. „Az Egyesült Államok erőteljesen elítéli az Irán és az Irán-támogatta terrorista milíciák támadásait a diplomáciai, katonai és civil infrastruktúra ellen a régióban” – közölte a névtelen szóvivő.

Tűz ütött ki az Egyesült Arab Emírségekben, a fudzsejrai olajlétesítményben, amit drón talált el – írja a Guardian. Zajlik az oltás. A Fudzsejrai Olajipari Övezet rendelkezik a Közel-Kelet legnagyobb kereskedelmi célú finomítottolaj-tárolási kapacitásával. A létesítmény fontos globális gócpontja az olajkereskedelemnek. Közel van az ománi határhoz és az Irán által lezárt Hormuzi-szoroshoz, de annak már a nyílt tengeri oldalán fekszik. Szombaton már érte találat a komplexumot, aminek működése vasárnap indult újra.

Eddig az izraeli fél elzárkózott tőle, de most áttörés jöhet, leülhetnek tárgyalni Libanonnal egy tűzszünet érdekében – írja a Times of Israel. Ron Dermer, Benjámin Netanjahu kormányfő bizalmasa fogja vezetni az izraeli delegációt várhatóan, és Franciaországot is bevonták – nyilvánvalóan közvetítőként – a folyamatba. A libanoni kormány még nem rakta össze a küldöttségét, de a Times szerint ahhoz ragaszkodik, hogy legyen előbb teljes körű fegyvernyugvás, és azután üljenek le tárgyalni. Épp ma jelentette be egyébként Izrael, hogy szárazföldi csapatokat küld be Dél-Libanonba.

Nem nyugtatták meg Donald Trump amerikai elnök szavai a nemzetközi olajpiacokat, a brent típusú olaj hordónkénti ára elérte a 106 dollárt a CNN szerint. Ugyanis Trump azt mondta, az Irán elleni háború még hetekig eltarthat, és nemzetközi segítséget kért, hogy az Irán által blokkolt Hormuzi-szoroson helyreálljon a hajóforgalom. A témáról bővebben ebben a cikkünkben írtunk.

„Sok a retorika, mint mindig, ebben az elnökségben” – reagált Donald Trump amerikai elnök szavaira Pat McFadden brit munka- és nyugdíjügyi miniszter a Times Radióban. A Guardian összefoglalója szerint hozzátette, összességében jó a kapcsolat Washington és London között, „de ez nem jelenti azt, hogy nekünk mindig támogatnunk kell minden, az Egyesült Államok által választott beavatkozást és minden akciót”. McFadden arra utalt, hogy Trump felszólította a szövetségeseit, sőt még Kínát is, hogy segítsenek be az Irán által kvázi lezárt Hormuzi-szoros hajózhatóvá tételében.

Egyelőre nincs nagy lelkesedés, mint írtuk, a japán kormány nem tervez beszállni, és egyelőre a brit sem. Kaja Kallas, az Európai Unió külügyi főképviselője is kitérő választ adott, mondván az EU érdeke a szoros hajózhatósága, és meg fogják tárgyalni a tagországok, mit tegyenek.

Lin Csien kínai külügyi szóvivő is kitérő választ adott a kérdésre, feszültnek nevezve a helyzetet. „Kína még egyszer felszólítja a feleket, hogy azonnal függesszék fel a katonai akciókat, kerüljék el a feszültség további eszkalálódását, és előzzék meg, hogy a regionális turbulencia még nagyobb hatással legyen a globális gazdasági fejlődésre” – közölte a sajtós. Trump korábban jelezte, elhalasztja kínai útját, ha Kína nem segít be. Lin erre nem reagált, csak az államfők közti diplomácia fontosságát hangsúlyozta a CNN szerint.

Lassan újraindul a dubaji nemzetközi repülőtér forgalma, miután valószínűleg iráni találat érte az üzemanyag-tárolóját hétfőn – írja a Reuters. A légi közlekedési hatóság közlése szerint lépcsőzetesen indul majd újra a légi forgalom. Az Emirates légitársaság is közölte, részben újraindították a járataikat. A támadás idején a legtöbb repülőt a másik légikikötőbe, az El-Maktúmra irányították át.

Ez volt a reptér elleni harmadik támadás. A háború február 28-i kitörése óta Irán megállás nélkül támadja az amerikai katonai létesítményekkel megszórt Öböl menti arab országokat. Összesen mintegy kétezer iráni rakéta és drón támadta eddig őket. Az Egyesült Arab Emírségekben is találtak már el polgári célpontokat, így szállodákat és kereskedelmi kikötőket is.

Közben a CNN arról ír, az Emírségek fővárosában, Abu-Dzabiban egy ember meghalt, amikor rakéta talált el egy járművet a város El-Báhía negyedében. Az áldozat palesztin állampolgár volt.

Az izraeli hadsereg (IDF) hétfőn bejelentette, hogy korlátozott szárazföldi akciót indított Libanonban – írja a Guardian az AFP jelentésére hivatkozva. A közlemény szerint az IDF 91. hadosztályának katonái a dél-libanoni Hezbollah-állások ellen vonulnak fel. A cél, hogy létrehozzanak és megerősítsenek előretolt védelmi helyőrségeket, felszámolják a terrorinfrastruktúrát, és megtisztítsák a térséget a terroristáktól. Korábban azt is közölték, a szárazföldi csapatok dolgát megkönnyítendő előtte légi- és tüzérségi csapásokkal gyengítették az ellenséget. Egy Hezbollah-rakétatámadás, tehát szinte az iráni háború eleje óta harcol Izrael a Teherán-barát szervezettel, amivel 2024-ben tűzszünetet kötött.

Az iráni vezetés mindent megtesz, hogy elhárítsa a rendszerellenes tüntetések lehetőségét: ellenőrző pontokat állít fel, korlátozza az internethez való hozzáférést, és figyelmeztető üzeneteket küld ki a lakosságnak – írja a BBC teherániakkal folytatott beszélgetésekre hivatkozva. Több ellenőrző pontot hidak, felüljárók alatt vagy közúti alagutakban alakítottak ki, mivel az utóbbi napokban ezeket is érték dróntámadások. A Fársz iráni hírügynökség március 11-i jelentése négy eltalált ellenőrző pontról tudott, ahol tízen meghaltak.

A lakosok lassan kialakítják a rutinjaikat. Egy férfi azt mondta, kedvesen meg szokta köszönni az ellenőrző pontokon dolgozó biztonságiak munkáját, még ha nem is így gondolja, így gyorsabban átengedik az autó átvizsgálása után. Egy nő pedig úgy taktikázik, hogy nem vesz fel színes ruhát, nehogy abba is belekössenek.

Az internet korlátozását sokszor a Starlink rendszeren keresztül oldják meg, egyesek feketén árulnak vevőkészülékeket. Net nélkül ugyanis nehéz tartaniuk az embereknek a kapcsolatot a külvilággal, és a megmozdulások megszervezése is bajos. Az iráni Mehr hírügynökség szerint egy férfit már őrizetbe vettek a déli Fársz tartományban, mert Starlink eszközöket adott el. Ezért akár két év börtönnel is lehet sújtani valakit. A netelérés amúgy egész drágává vált, 1 gigabyte adat átviteléért 6 dollárnyi, azaz kb. 2000 forintnyi pénzt kell fizetni úgy, hogy a havi kereset 200-300 dollár (69-103 ezer forint). Persze a korlátozás nélküli internet elérhető a kormánytisztviselőknek és néhány újságírónak.

A BBC szerint tehát egyelőre eredményes a kormány, nincsenek igazán rendszerellenes tüntetések, sőt a vezetés inkább kormánypárti felvonulásokat szervez. A rezsim most már minden tüntetőt, aki ellene vonul fel, ellenségnek bélyegez, főleg azután, hogy Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök is többször felszólította az irániakat, keljenek fel a rendszer ellen.

Katarba, az Egyesült Arab Emírségekbe és Szaúd-Arábiába, valamint egy jordániai amerikai katonai bázisra küldött szakértői csapatokat Ukrajna a drónvédelem áttekintésére – jelentette be ezt Zelenszkij azután, hogy az ukrán vezető szerint több ország is Ukrajnától kért segítséget a drónok elleni harcban. Nem sokkal később Donald Trump kijelentette: az Egyesült Államoknak nincs szüksége Ukrajna segítségére a drónok lelövéséhez.

Zelenszkij a Reuters szerint arról beszélt az újságíróknak, hogy alapvetőbb, hosszú távú drónmegállapodásokról is lehetne tárgyalni az Öböl menti országokkal, ám azt egyelőre nem tudni, mi lehetne az ára ennek. „Számunkra ma mind a technológia, mind a finanszírozás fontos” – fogalmazott.

Irán az Öböl menti kapcsolatok „alapos felülvizsgálatát” szorgalmazza, és tagadja, hogy köze lenne a szaúdi olajlétesítmények elleni támadásokhoz – többek között ezekről is beszélt a Reutersnek Irán szaúd-arábiai nagykövete.

Arra a kérdésre, hogy aggódik-e amiatt, hogy a háború káros hatással lesz a kapcsolataira, Alireza Enajati nagykövet azt mondta: „Ez jogos kérdés, és a válasz egyszerű lehet. Szomszédok vagyunk, és nem tudunk egymás nélkül meglenni, felül kell vizsgálni a kapcsolatainkat.”

Szaúd-Arábia és Irán 2023-ban állította vissza a teljes diplomáciai kapcsolatokat, miután évekig ellenségeskedtek egymással, és a régióban egymással rivális politikai és katonai frakciókat támogattak. Az Öböl menti országok szerint Irán eddig 950 rakétát és 2500 drónt lőtt ki rájuk. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa elfogadott egy határozatot, amely felszólítja Iránt, hogy azonnal hagyja abba a Perzsa-öböl menti országok elleni támadásokat. Az ENSZ szerint ezek a támadások megsértik a nemzetközi jogot, „komoly fenyegetést jelentenek a nemzetközi békére és a biztonságra”.

A 13 szavazattal és két tartózkodással elfogadott határozat követeli, hogy Irán ne támadja Bahreint, Kuvaitot, Ománt, Katart, Szaúd-Arábiát, az Egyesült Arab Emírségeket és Jordániát.

Erre azért is van szükség, mert a nagykövetek szerint ezek a támadások nem katonai helyszíneket, hanem lakóépületeket, repülőtereket, kritikus polgári infrastruktúrákat céloztak.

Enajati tagadta, hogy Irán felelős lenne a Szaúd-Arábia olaj-infrastruktúrája elleni támadásokért. „Irán nem felelős ezekért a támadásokért, és ha Irán hajtotta volna végre őket, akkor bejelentette volna” – mondta. Azt nem árulta el, hogy ki követte el a támadásokat. Az Öböl-államoknak azt üzente: a háborút „ránk és a régióra kényszerítették”.

Japán nem tervez haditengerészeti hajókat küldeni a Közel-Keleten tartózkodó hajók kíséretére – jelentette ki hétfőn Takaicsi Szanae miniszterelnök, miután Donald Trump amerikai elnök felszólította szövetségeseit, hogy védjék meg a Hormuzi-szoroson áthaladó tankereket. Takaicsi a parlamentben azt mondta, semmilyen döntést nem hoztak, helyette továbbra is vizsgálják, milyen lehetőségei vannak Japánnak, ideértve a jogi kereteket.

Takaicsi azután beszélt erről a parlamentben, hogy az amerikai elnök egy közösségi médiás bejegyzésben felszólította az amerikai szövetségeseket, köztük Japánt, hogy segítsenek megvédeni a Hormuzi-szoroson áthaladó olaj- és gázszállítmányokat. Bár Japán nagymértékben függ a közel-keleti energiától, a háborúról lemondó alkotmánya korlátozza a tengerentúli katonai műveletek lehetőségét.

Nemcsak Japán reagált Trump felhívására, hanem Ausztrália is, az Egyesült Államok másik fontos szövetségese: ők sem terveznek részt venni ilyesmiben. (Reuters)

A dubaji nemzetközi repülőtér közelében ért dróntámadás egy üzemanyagraktárat, ideiglenesen felfüggesztették a légi közlekedést – írja a Reuters.

A dubaji hatóságok azt közölték, hogy dolgoznak a tűz eloltásán, és senki sem sérült meg a támadásban. „A Dubaji Nemzetközi Repülőtér közelében történt drónincidens az egyik üzemanyagtartályt érintette” – írta a dubaji sajtóiroda az X-en. A rendőrség szerint ideiglenesen leállították a forgalmat a repülőtérrel összekötő utakon és alagutakban, míg az Emirates légitársaság felfüggesztette a Dubajba tartó járatokat. Néhány járatot az Al Maktoum nemzetközi repülőtérre irányítottak át.

Donald Trump elnök arra figyelmeztetett, hogy a NATO-t „nagyon rossz” jövő várja, ha az Egyesült Államok szövetségesei nem segítik a Hormuzi-szoros biztonságának biztosítását – írja a CNN.

„Csak helyes, hogy azok, akik hasznot húznak a szorosból, segítsenek biztosítani, hogy ott ne történjen semmi rossz” – mondta Trump a Financial Timesnak egy telefonos interjúban, hozzátéve, hogy „ha nincs válasz, vagy ha negatív a válasz, azt hiszem, az nagyon rossz lesz a NATO jövője szempontjából”.

Arra a kérdésre, hogy milyen típusú segítséget vár, az elnök azt válaszolta: „bármit, ami szükséges”, beleértve az aknakereső hajókat is.

„Mi mindig a NATO mellett állunk” – ismételte később Trump, miközben az Air Force One fedélzetén Floridából visszatért a Fehér Házba.

Trump a Financial Timesnak adott interjúban azt is sugallta, hogy a szövetségesek segíthetnek az iráni partokról érkező fenyegetések kezelésében. Azt mondta, hogy „olyan embereket akar, akik kiiktatják a part mentén tartózkodó rosszfiúkat”, utalva azokra az iráni erőkre, amelyek drónokat és tengeri aknákat vetettek be a Perzsa-öbölben.

• Az izraeli haderő Irán katonai erejének megtizedeléséről, hadiiparának évekkel való visszavetéséről számolt be.
• A február 28-án indult amerikai–izraeli beavatkozás vége azonban nem látszik, Trump az Irán által blokkolt Hormuzi-szoros szabaddá tételéhez nemzetközi együttműködést vár el.
• Továbbra sem egyértelmű, mi is a beavatkozásról magabiztosan nyilatkozó amerikai elnök célja.
• Trump szerint nem megfelelőek a körülmények az Iránnal való tárgyalásra, de a teokratikus rezsim egyelőre maga is elzárkózik a megbeszélésektől.
• A világ olajszállításainak ötödét adó Hormuzi-szoros iráni blokkolása miatti áremelkedés enyhítésére a Nemzetközi Energiaügynökség 400 millió hordó extra olaj piacra dobását javasolja a tagországok veszélyhelyzeti tartalékaiból.

Előző napi közvetítésünket itt olvashatja vissza.