Irán a közel-keleti muszlim vezetőkkel egyesülne az USA elleni harcban, Bagdadban találat érte az amerikai nagykövetséget

Emmanuel Macron arról posztolt az X-en, hogy mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy Libanon ne süllyedjen káoszba. A francia elnök pénteken beszélt Joseph Aoun elnökkel, Tammám Szalám miniszterelnökkel és Nabih Berri házelnökkel is.

Macron szerint a Hezbollahnak azonnal le kell állítania előrenyomulását, Izraelnek pedig le kell mondania egy nagyszabású offenzíváról, és be kell fejeznie a tömeges támadásokat, ami miatt már több százezren menekültek el a bombázások elől.

„A libanoni kormány jelezte, hogy hajlandó közvetlenül tárgyalni Izraellel ... Izraelnek meg kell ragadnia ezt a lehetőséget a tárgyalások megkezdésére és a tűzszünetre, tartós megoldást találva” – írta, hozzátéve, hogy Franciaország kész elősegíteni ezeket a tárgyalásokat azzal, hogy Párizsban ad otthont nekik.

Az iráni kulturális és idegenforgalmi minisztérium közlése szerint országszerte legalább 56 múzeum és történelmi emlékhely szenvedett károkat az amerikai–izraeli támadások következtében. A legsúlyosabb megerősített kár a teheráni 14. századi Golesztán palotában keletkezett, A palotát 2013-ban az UNESCO felvette a világörökségi helyszínek listájára.

A minisztérium közlése szerint a Nags-e Dzsahán tér, az iráni Iszfahán város szívében található 17. századi építészeti kincs is megrongálódott. A világ egyik legnagyobb főterének hosszúsága 512, szélessége 164 méter. A helyszín 1979-től az UNESCO Világörökség része. A helyek annak ellenére rongálódtak meg, hogy az UNESCO megküldte a koordinátákat a csapatoknak. (Guardian)

A világ nem engedheti meg magának, hogy elveszítse az orosz olajat – jelentette ki szombaton a Kreml, miután az Egyesült Államok enyhítette az egyes moszkvai olajtermékekhez való hozzáférést, mivel az iráni háború továbbra is problémákat okoz a globális ellátásban – írja a CNN.

„Szükség van erre az orosz olajra, és most, hogy egy része kezd bejutni az energiapiacokra, stabilabb helyzet alakul ki” – mondta Dmitrij Peskov, a Kreml szóvivője a TASZSZ-nak. Az orosz hírügynökség oldalán Orbán Viktor is szerepel, „Az európai energiaválság Oroszország nélkül nem oldható meg” című hírrel.

A Trump-kormány csütörtökön új engedélyt adott ki, amely lehetővé teszi, hogy az országok bizonyos orosz olajtermékeket vásároljanak. Csütörtökön a Brent nyersolaj ára 2022 augusztusa óta először 100 dollár felett zárt hordónként, az Iránnal vívott háború pedig elhúzódni látszik. Friedrich Merz német kancellár helytelennek nevezte ezt a lépést, és véleményét más európai országok vezetője is osztotta. Merz kijelentette, biztosítani akarja, hogy Oroszország „ne használhassa ki az iráni háborút Ukrajna gyengítésére”.

Az iráni állami média beszámolója szerint a hadsereg a közel-keleti muszlim vezetőkhöz fordult, hogy egyesüljenek az USA és Izrael „üres hatalma” ellen. Az iráni fegyveres erők fő szóvivője a régió muszlim országainak vezetőihez fordulva azt kérte, hogy bízzanak Iránban, és egyesítsék az iszlám világot az Egyesült Államokban és Izraelben tapasztalható „hűtlenség, többistenhit és képmutatás” ellen.

„Ne bízzanak Amerika üres hatalmában, egy olyan Amerikában, amely még a saját gyengélkedő hadseregét sem tudja megvédeni, és képtelen lesz biztosítani a muszlim országok és a régió biztonságát” – idézték szavait. (Guardian)

Kinevezése után majdnem egy héttel Modzstaba Hamenei továbbra is a háttérben marad, mivel megsérülhetett az Egyesült Államok és Izrael támadásában. Az irániak csütörtökön kaptak ízelítőt gondolkodásmódjából, amikor az állami televízióban felolvastak egy neki tulajdonított hosszú nyilatkozatot. Másnap volt az első pénteke vezetőként, ami egyben Jeruzsálem-nap is volt, ilyenkor az iráni közösségek Izrael-ellenes felvonulásokat és tüntetéseket tartanak, és Irán legfőbb vezetője is a nyilvánosság elé lép általában. Modzstaba Hamenei azonban nem tette így.

Már hat nap telt el azóta, hogy kinevezték legfőbb vezetővé, és de azóta sem láthatták, hallhatták őt az irániak. Távolléte ugyanakkor nem csökkentette a rezsim híveinek lelkesedését, akik ezrével vonultak az utcákra, hogy kinyilvánítsák hűségüket. Irán új vezetőjének folyamatos távolléte azonban felveti azt a kérdést, hogy ki irányítja valójában a háborúban álló országot?

A CNN által megkérdezett elemzők szerint Teheránban jelenleg nem a legfelsőbb vezető láthatósága a legfontosabb, hanem az alatta lévő intézmények összetartó ereje. Az olyan hatalmas létszámú biztonsági szervek, mint az Iszlám Forradalmi Gárda valószínűleg az új legfelsőbb vezető jelenlététől függetlenül irányítják a háborús stratégiát.

Az Egyesült Arab Emírségekben tíz külföldi állampolgárt őrizetbe vettek, azzal vádolják őket, hogy a közösségi médiára posztoltak felvételeket rakéta- és dróntámadásokról. A hatóságok szerint ilyen felvételek megosztása „akár valós, akár hamis, hatással lehet a közbiztonságra”. Az Egyesült Arab Emírségek főügyésze szerint a bűncselekmények minimum egy év börtönnel és legalább 100 000 dirham (körülbelül 9 millió Ft) pénzbírsággal büntethetők. Bővebben ebben a cikkben.

Az iráni állami média beszámolója szerint az Iszlám Forradalmi Gárda bejelentette, hogy elindította a 48. támadási hullámát Izrael ellen. Az Iszlám Köztársaság Hírügynöksége szerint a támadásokat a libanoni Hezbollah fegyvereseivel összehangoltan hajtották végre.

Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) közlése szerint csapást mért egy fegyverraktárra Dél-Libanonban. Pénteken észlelték, hogy a Hezbollah fegyveresei rakétákat szállítanak a létesítménybe. Percekkel később az izraeli légierő csapást mért a raktárra, és likvidálta a Hezbollah tagjait – írták a közösségi médiában közzétett bejegyzésben.

Az amerikai hadsereg pénteken csapást mért a Perzsa-öböl északi részén található Kharg-szigetre, amivel megsemmisítette Irán összes katonai egységét a területen. A sziget Iránhoz tartozik, és az amerikai elnök Irán legértékesebb szigetének nevezte a Truth Social-re írt üzenetében.

A sziget Teherán számára kulcsfontosságú gazdasági szempontból, egy elemző szerint Irán olajexportjának mintegy 90 százaléka áthalad a szigeten, főleg Kína és India felé – írja a BBC.

Az Iszlám Forradalmi Gárdához köthető Fars hírügynökség szerint az amerikai támadások során legalább 15 robbanás hallatszott a szigeten, a támadások légvédelmi rendszereket, egy haditengerészeti bázist, a repülőtér irányítótornyát és egy helikopterhangárt vettek célba. Az iráni állami média jelentései szerint az olajipari infrastruktúra nem szenvedett károkat.

Újabb posztban kezdte ekézni az amerikai elnök a neki nem tetsző médiát, szerinte nem írnak eleget az amerikai csapatok sikeres akcióiról, Trump így fogalmazott:

„A hamis híreket terjesztő média nem szívesen számol be arról, milyen sikeresen lépett fel az amerikai hadsereg Irán ellen, amely így teljes vereséget szenvedett és megállapodást szeretne kötni – de nem olyat, amit én elfogadnék! Köszönöm, hogy figyelmet szenteltek ennek a kérdésnek. DJT elnök”

A BBC a Reuters információi alapján arról ír, hogy Bagdadban rakétatalálat érte az amerikai nagykövetséget. A Reuters forrássai szerint egy rakéta csapódott az épületbe, emiatt messziről látható füst emelkedett a nagykövetség épülete fölé. A károk mértékéről még nem közöltek részleteket.

Az Associated Press szerint az amerikai nagykövetség területén található helikopterleszállót érte a találat. A hatalmas nagykövetségi épületegyüttes, amely a világ egyik legnagyobb amerikai diplomáciai létesítménye, az Iránhoz közel álló milíciák régebben már többször is támadták rakétákkal és drónokkal. Az AFP forrásai szerint egy drón csapódott a nagykövetség épületébe.

A CNN által validált geolokációs videóban füst és tűz látható az amerikai nagykövetség épületegyüttesének közelében, de a lap szerint nem világos, hogy a az épületet eltalálták-e. A CNN megkereste az amerikai külügyminisztériumot, hogy nyilatkozzon az ügyről.

Reza Pahlavi, Irán utolsó koronahercege, az utolsó iráni sah száműzött fia Párizsban találkozott Zelenszkij ukrán elnökkel pénteken.

A 65 éves Pahlavi szerint ő „kivételes helyzetben van” ahhoz, hogy egy átmeneti kormány vezetője legyen Iránban, annak ellenére Donald Trump amerikai elnök kétségeit fejezte ki az alkalmasságát illetően.

Irán és Oroszország évtizedek óta szövetségesek, az USA azzal vádolja a Kremlt, hogy támogatja Teherán háborús erőfeszítéseit, az oroszok nagy számban használnak iráni tervezésű drónokat az Ukrajna elleni háborúban.

A találkozás után Zelenszkij azt mondta, hogy Ukrajna egy olyan szabad Iránt szeretne látni, amely nem működik együtt Oroszországgal, és nem destabilizálja a közel-keleti régiót, Európát és az egész világot. Pahlavi pedig így fogalmazott: „Kevés nemzet érti jobban, mit kell tenni a nemzeti szuverenitás védelmének érdekében, mint Ukrajna.” (BBC)

• Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter szerint súlyosan megsérült Irán új legfelsőbb vezetője, Modzstaba Hamenei, J. D. Vance amerikai alelnök szerint azonban nem tudják, hogy milyen komolyak a sérülései.
• Az amerikai kormány a tízmillió dollárt is elérő jutalmat ajánlott fel tíz iráni vezetőről, köztük Irán új legfelsőbb vezetője, Modzstaba Hameneiről szóló információkért.
• Hat amerikai katona meghalt, amikor lezuhant egy KC-135 utántöltő repülőgép Irakban.
• Több mint kétezer amerikai tengerészgyalogost vezényelnek Irán közelébe.
• Donald Trump egy online G7-megbeszélésen azt mondta a részt vevő vezetőknek, hogy Irán hamarosan megadja magát.
• Az Egyesült Államok ideiglenesen engedélyezte a tengeren rekedt orosz olaj megvásárlását.
• A közel-keleti háború kitörése óta több mint ezer, a térségben rekedt magyar állampolgárt szállított haza a magyar kormány.
• Az izraeli hadsereg közlése szerint megsemmisítettek egy hidat a dél-libanoni Litáni folyón.
• Újabb ballisztikus rakétát lőttek le Törökország légterében.
• António Guterres ENSZ-főtitkár pénteken tűzszünetre szólította fel Izraelt és a Hezbollahot, aminek vezetője hosszú harcra készül.