Moldova megkezdi a kilépést a FÁK-ból, végleg hátat fordít az orosz befolyásnak

A Moldovai Köztársaság kormánya jóváhagyta azokat a lépéseket, amelyek az ország végleges kilépéséhez vezetnek a Független Államok Közösségéből (FÁK), abból a szervezetből, amely a Szovjetunió felbomlása után jött létre, és amelyben Oroszország mindmáig meghatározó szerepet játszik, írja moldovai hírügynökségi forrásokra hivatkozva az Agerpres. A döntés részeként a kormány felmondta a FÁK létrehozásáról szóló alapmegállapodást és az ahhoz tartozó jegyzőkönyvet, amelyeket még 1991 decemberében írtak alá, közvetlenül a Szovjetunió összeomlása előtt, valamint a szervezet 1993. január 22-én, Minszkben elfogadott alapszabályát is.

A jogszabálytervezet most Maia Sandu államfőhöz kerül jóváhagyásra, ezt követően pedig a moldovai parlament elé terjesztik. Amennyiben a törvényhozás is megszavazza a kilépést, a hatóságok hivatalosan értesítik a FÁK Végrehajtó Bizottságát, és ettől számítva tizenkét hónapon belül megszűnik Moldova részvétele a szervezetben.

A kilépési eljárás megindítását még januárban jelentette be Mihai Popșoi miniszterelnök-helyettes és külügyminiszter. A moldovai külügyminisztérium akkor azzal indokolta a lépést, hogy a szervezet alapelvei, mindenekelőtt az államok területi integritásának és határainak kölcsönös tiszteletben tartására vonatkozó rendelkezések súlyosan sérültek. A tárca külön kiemelte, hogy Oroszország háborút folytat Ukrajna ellen, korábban katonai agressziót hajtott végre Grúzia ellen, és továbbra is illegálisan állomásoztat csapatokat Moldova területén, a szakadár Transznisztriában.

Popșoi ugyanakkor megjegyezte, hogy a Moldovai Köztársaság a gyakorlatban már hosszabb ideje nem vesz részt a FÁK tevékenységében. A szervezetnek jelenleg Oroszország mellett Azerbajdzsán, Örményország, Belarusz, Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán és Üzbegisztán a tagja. A Kreml részéről úgy reagáltak a moldovai döntésre, hogy az várható volt.

Chişinău azután kezdte meg a FÁK-ból való kivonulást, hogy egyértelműen az európai integráció irányába fordult, és 2022-ben benyújtotta csatlakozási kérelmét az Európai Unióhoz. Két évvel később népszavazást is tartottak az EU-tagságról, amelyen a szavazók többsége támogatta a csatlakozást. Ugyanebben az időszakban Maia Sandut második elnöki mandátumára is újraválasztották, legyőzve oroszbarát riválisát, Alexandru Stoianoglót.

A moldovai hatóságok szerint a választási folyamatot Moszkva beavatkozási kísérletei kísérték. A 2025 szeptemberében tartott parlamenti választáson Sandu pártja, az Akció és Szolidaritás (PAS) ismét győzelmet aratott, és megtartotta alkotmányos többségét. A kampány idején több, oroszbarátnak tartott politikai erő ellen is hatósági fellépés történt, Igor Dodon Patrióta Blokkjához tartozó két pártot pedig kizártak a választási részvételből.

Az orosz befolyástól való távolodás és az európai orientáció erősödésének jeleként Maia Sandu januárban arról is beszélt, hogy egy esetleges népszavazáson támogatná Moldova és Románia egyesülését. Az államfő ezt azzal indokolta, hogy egy kis ország számára egyre nehezebb megőrizni a szuverenitását és a demokratikus intézményeit a mai geopolitikai környezetben, ezért szerinte szükség van arra, hogy az ország határozottabban álljon ellen az orosz befolyásnak.