Minden nap egy hónapnak érződik, olyan sok a támadás

„Az egész városban látni lehet a sűrű fekete füstöt” – mondta vasárnapi bejelentkezésében Fred Pleitgen, a CNN tudósítója Teheránból, aki stábjával felkereste azt a helyszínt, ahol éjszaka az izraeli légierő az iráni fegyveres erőket is ellátó olajlétesítményeket bombázott. „Láttam tegnap éjjel a robbanást az égen, semmi korábbihoz sem volt fogható. Olyan volt, mint a világvége, vagy ahogy a poklot elképzelem” – mondta egy, a tűzhöz közel lakó helyi. A füsttel a légkörbe jutott olajrészecskék csapadékként kicsapódva reggel fekete esővel áztatták Teheránt.

Előző nap az iráni főváros és Iszfahán, az ország atomprogramjának egyik fontos helyszínének lakosai is azt mondták, intenzív bombázás volt egész éjszaka, sok robbanást hallottak. „Nagyon hangos volt a zaj és az ablakok rázkódtak” – mondta egy helyi, aki közel lakik a szintén célponttá vált teheráni Mehrabad repülőtérhez. Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) később bejelentette, hogy szombatra virradó éjjel 16 iráni katonai repülőgépet támadtak meg, szerintük ezeket fegyverek szállítására használták a libanoni Hezbollah számára.

Kilenc napja kezdődött az Irán ellen többek között Ali Hamenei legfelsőbb vezető megölésével indított amerikai–izraeli háború, amire az iráni rezsim Izrael és a térségbeli amerikai bázisok mellett az Öböl menti országok ellen is rakéta- és dróncsapásokkal válaszolt. A hét elején a Hezbollah is beszállt Izrael ellen a konfliktusba, drón csapódott be egy brit katonai bázison Cipruson, több drón károkat okozott Azerbajdzsánban, egy Iránból Törökország felé tartó rakétát pedig a NATO légvédelme szedett le.

Teheránban, ahol az első hullámban vezetőket támadtak, azóta elsősorban katonai célpontokat, rendszeresek a légicsapások, amiknek egy, az év elején brutálisan levert tüntetések idején is adatokat szolgáltató civil szervezet szerint 1205 halálos áldozatuk lehet. Teheránt több mint százezer ember hagyhatta el, de sokan a városban rekedtek. A lakosság egy része nem mer kimenni az utcára: hol a légitámadások, hol a fenyegető hatóságok miatt. Közben élelmiszerhiány is kialakult, és benzint is csak nehezen lehet szerezni. Ahogy az információ áramlása is nehézkes, mert az internetet lekapcsolták és a mobilhálózat is akadozik.

A teherániak nem először élnek át fegyveres konfliktust, de ez a mostani több nyilatkozó helyi szerint minden korábbinál súlyosabb. „Az, amit most átélünk, túlmegy azon, amit a 12 napos háború alatt tapasztaltunk” – mondta egy helyi a BBC-nek a tavalyi izraeli–iráni háborúra utalva. Az amerikai és izraeli jelentések szerint a katonai célokkal módszeresen haladnak előre, és Irán már messze nem tud annyi ballisztikus rakétát és drónt indítani, mint múlt szombaton. Számos területen az iráni Forradalmi Gárda és az alá tartozó, korábban a tüntetések véres elfojtásában szerepet játszó Baszídzs félkatonai szervezet létesítményeire, valamint helyi rendőrkapitányságokra is csapást mértek. Az azonban nem látszik, pontosan meddig folytatódhat a háború, és a rezsim teljes bukásával jár-e majd.

Miközben az országból kijutott beszámolók szerint sokan ünnepelték Hamenei halálát, a rezsim is próbált erőt mutatni Donald Trump amerikai elnökkel szemben. Pénteken például több ezer iráni gyűlt össze Teheránban, hogy meggyászolja Hamenei halálát, és elítélje az Egyesült Államokat és Izraelt. Ugyan a megjelentek főleg vallási szélsőségesek voltak, a tömeg a CNN szerint azt mutatja, hogy a kormány még mindig elég erős ahhoz, hogy nagyobb csoportokat vigyen az utcára.

Öröm, gyász, bizonytalanság

Nehéz átfogó képet kapni arról, pontosan hogyan élik meg a háborús helyzetet az irániak, mivel a rezsim korábban sem nagyon adott belépési engedélyt külföldi újságíróknak, az internet letiltása pedig bevett taktikájuk volt. Januárban, a kormányellenes tüntetések alatt is meglépték ezt, és most is a háború kezdetén lekapcsolták az internetet, és a mobilhálózat is akadozik. A lakosság legnagyobb része így továbbra is el van vágva a fontos hírektől, és a riasztásokról sem mindig tudnak tájékozódni, míg a tisztviselők és az állami média továbbra is hozzáférhet az internethez. Vannak, akik VPN szolgáltatásokon és külföldi barátokon keresztül tudnak információkhoz jutni, és üzeneteket hagyni egymásnak, de ez is bizonytalan csatorna.

Nyugati lapok munkatársainak azonban már az első napokban is több emberrel sikerült beszélniük, akik elmondták, milyen a hangulat az országban, miközben a közösségi oldalakon több videó is keringeni kezdett az iráni városokat ért támadásokról, valamint arról, hogyan ünnepelték az emberek a sokak által gyűlölt legfelsőbb vezető megölését. A hét közepén aztán a CNN stábjának engedéllyel sikerült bejutnia az országba, ezért ők első kézből tudnak beszámolni a helyzetről.

A nyugati sajtóban megjelent beszámolók szerint az öröm, a gyász és a félelem is jellemző volt az irániakra, miután megölték Hameneit. Beszámolók alapján a legfelsőbb vezető halálának bejelentése után ezrek vonultak utcára boldogan ujjongva és táncolva szombat este Teheránban, valamint több más iráni városban, de másnap már a rezsim több ezer támogatója jelent meg a fővárosi tereken, hogy gyászolják Hameneit.

„Egyrészt örültünk, hogy meghaltak, és nem tudják folytatni az elnyomást azok, akiknek szerepük volt az emberek sanyargatásában, akik több ezer embert öltek meg az utcákon, mészárlásokat rendeltek el” – foglalta össze az első napok kettős érzéseit Teheránból a rezsimmel szemben álló, Oscar-jelölt forgatókönyvíró, Mehdi Mahmúdian. „Másrészről szomorúak voltunk, hogy az országunkat megtámadták, és más országok a saját érdekeik alapján támadták meg”.

Azt mondta, nem valószínű, hogy egy külföldi katonai beavatkozás demokráciát hoz Iránban. Szerinte Amerika az elmúlt években és évtizedekben bizonyította, hogy sokkal inkább a saját érdekei mentén cselekszik, nem pedig a demokráciáért és a szabadságért. „Ha egy új zsarnokság veszi át ennek a zsarnokságnak a helyét, akkor az emberek civil és demokratikus küzdelme az elmúlt 100 évből lényegében semmivé lesz.”

Sokan elmenekültek Teheránból

A légicsapások kezdete utáni első napokban a New York Timesnak többen arról számoltak be, hogy az iráni vezetés teljesen magukra hagyta őket, és semmilyen segítséget nem nyújtottak a támadás előtt, vagy azt követően. Az iráni vezetés csak több órával az első rakéták becsapódása után adott ki közleményt, de abban szinte semmilyen tanácsot nem adtak az irániaknak arról, hogyan maradhatnak biztonságban, és az állami televízióban is inkább hazafias dalokat sugároztak tanácsok helyett.

Aztán az iráni vezetés is arra biztatta az embereket, hogy utazzanak el Teheránból. A fővárosból kivezető utakon hamar óriási dugók alakultak ki, és egy idő után már kisebb utcák is megteltek autókkal. Hétfőn a Reuters beszámolója szerint már több százan menekültek át Törökországba. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának szóvivője pénteken arról beszélt, hogy becslések szerint az első két napban legalább 100 ezren hagyták el a fővárost. Babar Baloch szerint ahogy elhúzódik a konfliktus, egyre több ember veszítheti el az otthonát. Mindez humanitárius válsággal is fenyeget – jelentette ki.

A menekülés ráadásul nem mindenkinek opció: az idősek és betegek nem mernek nagy útra vállalkozni, és a közlekedés is nehézkes. A külföldre távozás sem egyszerű, még azoknak sem, akik nem iráni állampolgárok, mert a nagykövetségek és konzulátusok egy része bezárt. Egyes vidéki városokból is légicsapásokról számoltak be. „Olyan helyen lakunk, ahol állandóan süvítenek a fejünk felett a vadászbombázók” – mondta Kaveh Zandzsan városából.

Minden ötödik bolt maradt csak nyitva

A BBC szerint a városokban maradt lakosok alig-alig merészkednek ki az utcára, ahova beszámolók szerint a rezsim a korábbinál több fegyverest küldött ki. „Az első nap még énekeltünk, mindenki boldognak tűnt. De most minden tele van rendőrrel” – mondta egy Salar álnéven nyilatkozó helyi. „Mindenhol ellenőrzőpontok vannak. Még a saját árnyékuktól is félnek” – nyilatkozta egy 25 éves teheráni diák is. A hatóságok napi szinten figyelmeztetéseket küldenek a lakosságnak SMS-ben, hogy csak nyomós indokkal hagyhatják el az otthonaikat. Ha bárki nekiáll megmozdulást szervezni, azt automatikusan izraeli kollaboránsnak bélyegzik, és komoly büntetést szabnak ki rá.

Az iráni hatóságok szerint eddig 3000 teheráni ház rongálódott meg a támadásokban. „Sehol nem érezheted magad biztonságban Teheránban, senki sem tudja mi lesz a következő célpont, az emberek félnek” – írta az NBC News helyszínen lévő helyi munkatársa. Eközben a lakosság egy része tényleg csak akkor merészkedik ki otthonról, ha nagyon muszáj, például ha ételt kell szerezni. Csakhogy abból sincs elég, több beszámoló szerint sorok alakultak ki hét közben a boltokban. Az olyan alapvető élelmiszerek ára, mint a tojás vagy a kenyér, az egekbe lőtt, ahogy a benziné is.

A bankautomaták egy része nem üzemel. A CNN tudósítója szerint a boltok többsége zárva van Teheránban a konfliktus kezdete óta, nagyjából az ötödük lehet nyitva. Egy zöldséges azt mondta, hogy negyedére vagy ötödére esett vissza a napi forgalmuk, a vásárlóik többsége cégek dolgozója szokott lenni, ezek viszont egyelőre bezártak.

„Minden nap egy hónapnak érződik, olyan magas a támadások száma

– mondta a hét közepén a teheráni Salar. Szerinte egy csapáshullámnál annyira rázkódott a házuk, hogy kinyitották az ablakokat, mert attól féltek, kitörnének az üvegek. A férfi inkább északra küldte a szüleit, mivel a házuk azoknak a katonai létesítményeknek a közelében van, amiket támadtak a napokban. Az édesanyja szerint a mostani támadások még a 80-as években zajló iraki–iráni háború eseményein is túltesznek. Azt Salar se tudja, hogy hol lehetne biztonságban a rokonsága. A telefonszolgáltatás akadozása miatt nem is lehet napi szinten kommunikálni azokkal, akik elmenekültek.

A szombat éjszakai csapáshullám után a CNN-nek nyilatkozó 40 éves férfi azt mondta, hogy az amerikai–izraeli bombázásokkal bizonyos területeket céloznak, ott viszont a katonai célpontok közül egész épületeket semmisítenek meg. Az adott épületek szomszédságában lakók szerinte veszélynek vannak kitéve, és kemény pszichológiai nyomást kell kibírniuk. De összességében szerinte nincs pánik a városban. „Testileg jól vagyunk, de mentálisan teljesen készen” – mondta egy iszfaháni lakos. „Egyik oldalról látod, hogy emberek halnak meg és házak rongálódnak meg. Másrészről pedig van egy rendszer, ami egy párhuzamos világban él. Nem látják, amit mi látunk és a tetteik következményei is eltérnek attól, amit mi gondolunk róluk” – mondta a rezsimről.

Iskola is romba dőlt

Az izraeli és amerikai erők a február 28-án kezdődött légi támadásokkal számos politikai és katonai vezető megölése mellett főleg az iráni légvédelmet, a rakétainfrastruktúrát, drónkapacitást és a haditengerészetet célozták. Amerikai és izraeli tisztviselők csütörtökön azt mondták, Irán rakétaindítóinak és -készleteinek 60 százalékát megsemmisítették. Az izraeli légierő az első héten nagyjából 2500 támadást hajtott végre, és hatezer lőszert használt el. Az amerikai Központi Parancsnokság (Centcom) pénteken bejelentette, hogy több mint háromezer célpontot támadtak Iránban az Epikus Düh hadművelet kezdete óta. Azt írták, hogy ballisztikusrakéta-indítókat, a Forradalmi Gárda parancsnoki központjait és kommunikációs képességeit támadták többek között. A parancsnokság szerint 43 iráni hadihajót süllyesztettek el vagy rongáltak meg.

Az amerikai központú, Iránnal foglalkozó Emberi Jogi Aktivisták Hírügynöksége (HRANA) szerint ugyanakkor a háború kezdete óta meghalt civilek száma szombatra 1205-re emelkedett. Közülük az aktivisták szerint 194 gyerek van. A HRANA becslései szerint a tavaly nyári izraeli–iráni 12 napos háború során 1190-en, vagyis ennél kevesebben haltak meg Iránban.

Az iráni állami média azt állította, hogy legkevesebb 153 gyerek halt meg, amikor egy lányiskola is romba dőlt február 28-án Minab városában. A CNN az áldozatok számát nem tudta megerősíteni, de azt igen, hogy a kiadott képeken az említett helyszín volt látható.

Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy ki felelős a támadásért. Volker Turk, az ENSZ emberi jogi főbiztosa kijelentette, hogy mihamarabb válaszokat akar. Az amerikai és az izraeli hadsereg is vizsgálatot indított az ügyben. Az izraeli védelmi erők szóvivője múlt vasárnap azt nyilatkozta, hogy nincs tudomása semmilyen műveletről a térségben. Pete Hegseth amerikai hadügyminiszter azt mondta, „természetesen soha nem célzunk civil célpontokat”, és teljes körű kivizsgálást ígért.

A Reutersnek két amerikai tisztviselő név nélkül azt mondta pénteken, hogy az addigi előzetes megállapítások alapján lehetséges, hogy az amerikai erők felelősek a támadásért, de a vizsgálatot még nem fejezték be, és a megállapítások nem véglegesek. A CNN arról számolt be, hogy műholdas felvételek, földrajzi helymeghatározással ellátott videók, amerikai tisztviselők nyilvános nyilatkozatai és lőszerszakértők értékelései arra utalnak, hogy az iskolát nagyjából ugyanabban az időben támadták meg, amikor az amerikai erők valószínűleg az iráni Forradalmi Gárda 600 méterre fekvő bázisára mértek csapást.

Trump szombaton azonban Iránt vádolta a történtekért. „Az alapján, amit láttam, ezt Irán követte el” – mondta az Air Force One fedélzetén újságíróknak. Trump arról is beszélt, hogy az iráni fegyverek rettentően pontatlanok. Hegseth szintén Iránt okolta, és újságíróknak azt mondta: „Az egyetlen fél, amely civileket támad, Irán.”

A teheráni olaj-infrastruktúrát ért vasárnap éjszakai légicsapás után az iráni külügyminisztérium szóvivője azzal vádolta a támadókat, hogy „az üzemanyagraktárak támadásával veszélyes és mérgező anyagok jutnak a levegőbe, mérgezik a civileket, pusztítják a környezetet, és tömegesen veszélyeztetik az emberek életét”. Az Egyesült Államok nem tervezi, hogy Irán olajiparát vagy más energiainfrastruktúráját támadja, mondta Chris Wright energiapolitikai miniszter. „Ezek izraeli csapások.” Nadav Sosani izraeli katonai szóvivő azt mondta, hogy a raktárakat Irán háborús erőfeszítéseinek támogatására használta, például ballisztikus rakéták hajtóanyagának előállítására és tárolására. Szerinte ezek jogos katonai célpontok.

Egy, a France24-nak nyilatkozó teheráni lakos azt mondta, hogy a rezsim megdöntésének egyetlen esélye, ha a támadásokkal meggyengítik, és szerinte ezt az emberek támogatják is. Ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy ez a támogatás megszűnhet, ha civil infrastruktúrát is érnek a támadások. A CNN stábja is járt megrongálódott kórháznál.

„Ha a támadások történelmi és kulturális nevezetességekben és lakóházakban okoznak károkat, akkor az irániak nem úgy fogják látni, hogy a háború csak a rezsim és a hadsereg ellen zajlik, hanem az iráni civilizáció és emberek ellen”

– mondta a Timesnak Omid Memarian, a DAWN washingtoni külpolitikai intézet Irán-szakértője.

Az amerikai Központi Parancsnokság vasárnap ugyanakkor figyelmeztetést adott ki az iráni civileknek, ebben azt állítja: Irán veszélybe sodorja őket azzal, hogy sűrűn lakott polgári területekről indít drónokat és rakétákat. A figyelmeztetés konkrétan Dezful, Iszfahán és Siráz városát nevezte meg, mint olyan helyszíneket, ahonnan Irán civil területről indított drón- vagy rakétatámadást. A CNN-nek nyilatkozó, meg nem nevezett amerikai tisztviselő szerint a figyelmeztetés nem azt jelenti, hogy az amerikai hadsereg a megnevezett helyszínek elleni csapásra készül, viszont nem tudja garantálni a civilek biztonságát sem azoknak a létesítményeknek a közelében, amiket katonai célokra használnak. „Az amerikai erők határozottan arra kérik az iráni civileket, hogy maradjanak otthon” – állt a közleményben. „Az iráni rezsim tudatosan veszélyezteti ártatlan emberek életét.”

De mi a helyzet a rezsimváltással?

Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy az amerikai–izraeli támadások eddig mekkora kárt okoztak az iráni rendvédelmi erőkben, és kérdéses, hogy a légicsapások mennyire lesznek hatásosak, a nagy területű, 91 milliós országban – írta még a hét elején a New York Times. Az Euractiv egy általa megszerzett nyugati hírszerzési értékelésre hivatkozva azt írta szombaton, hogy Irán belbiztonsági erői egyre súlyosbodó válsággal néznek szembe, miután az Egyesült Államok és Izrael katonai és félkatonai létesítmények elleni összahangolt támadásában akár 900–1000 tagjuk is meghalhatott. A rezsim beágyazottságának gyengítését célzó csapás történhetett kedden is: akkor Irán állami műsorszolgáltatója, az IRIB teheráni központját támadták.

A támadások megindítása után Trump az atom- és rakétaprogram lenullázása mellett rezsimváltásról beszélt, és arra biztatta az irániakat, hogy lázadjanak fel az ország vezetése ellen, ha véget érnek a légicsapások. Később Hegseth kijelentette, hogy ez nem egy rezsimváltó háború, de aztán arra biztatta az irániakat, hogy használják ki a helyzetet. Trump azóta azt mondta, hogy teljesen meg akarják semmisíteni az iráni vezetési struktúrát, és „ki akarunk takarítani mindent”, mert „nem akarunk olyasvalakit, aki tíz év múlva mindent újraépít”.

Szerinte beleszólása kell, hogy legyen a következő iráni vezető kiválasztásába, amit a rezsim élesen visszautasított. Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter vasárnap kijelentette, hogy senki nem avatkozhat bele a belügyeikbe, Irán pedig nem fogadná el Trump feltétel nélküli megadásra vonatkozó követelését sem.

Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök szombat este arról beszélt, hogy Izraelnek „sok meglepetést tartogató terve” van az Irán elleni háború következő szakaszára, hogy „destabilizálja a rezsimet és lehetővé tegye a változást”. Azt üzente, hogy az iráni Forradalmi Gárda tagjait is célba veszik, de aki leteszi a fegyvert, annak nem esik bántódása. Az iráni népet megszólítva Netanjahu arról beszélt, hogy közel a döntő pillanat, Izrael nem megosztani próbálja Iránt, hanem felszabadítani. „De végső soron tiétek a döntés” Irán felszabadításáról – mondta. Arról ellentmondó hírek érkeztek vasárnap, hogy a rezsim megválasztotta-e az új legfelsőbb vezetőt, de Izrael már jelezte, hogy bárki is az, ő is a célpontjuk lenne.

Ami a legfelsőbb vezető halálát és a rezsimváltás esélyeit illeti, nehéz felmérni, hogy mi az általános vélekedés az irániak között. A Hamenei haláláról szóló iráni bejelentés után ezrek vonultak az utcára több városban is. Sokan örömükben táncoltak, ugráltak, miközben az autósok dudáltak. De csak rövid ideig tartottak az utcai ünneplések, a százával összegyűlő emberek gyorsan távoztak, még mielőtt az iráni rendvédelmi erők egységei megjelentek volna – írta a Los Angeles Times. „Amikor a Baszídzs megjelent, mindenki megijedt és gyorsan szétszaladtak” – mondta egy nő.

Más iráni városokban, ahol a Baszídzs nincs annyira jelen, mint Teheránban, szintén ezrével vonultak utcára az emberek ünnepelni. Egy Iszfahanban készült videón több száz embert lehetett látni, ahogy ujjongva, ugrálva és táncolva ünnepeltek, miközben az autósok dudáltak, Sirázban az emberek az autóikat az úton hagyva kezdtek bulizni. Kérdés, hogy ezek az események mennyire reprezentatívak. „A közösségi médiában talán azt látni, hogy az emberek örülnek, hogy halott, de szerintem ez csak az interneten látszik. Mindenki fél Iránban” – mondta a CNN-nek csütörtökön egy osztrák állampolgár, aki Iránban ragadt. Múlt vasárnap és azóta a héten többször már Hameneit gyászolók is tömegesen mentek ki az utcára, egyesek bosszút esküdtek.

Sokan várják, hogy szabadon kifejezhessék az érzéseiket. „Mind valami nagy pillanatra várunk, a végső pillanatra, amikor kimehetünk győzelmet ünnepelni” – mondta egy teheráni diák a BBC-nek. Azt ennek ellenére a nyilatkozók közül sem tudja senki, hogy ezután mi lesz. Salar szerint az biztos, hogy semmi sem lesz olyan, mint azelőtt. „Azoknak ott kint, külföldön, főleg a monarchistáknak, fogalmuk sincs, hogy min megyünk keresztül. És remélem, hogy soha nem is kell megtudniuk” – mondta Salar.

„Vártam, hogy háború legyen, könyörögtem érte. Tudtam, hogy szomorú és fájdalmas lesz, de sose gondoltam volna, hogy engem is azonnal érinteni fog”

– mondta egy rezsimet ellenző teheráni a CNN-nek. Ő a napokban elveszítette egy orvos barátját, aki légicsapásokban halt meg, miután a kórházi műszakja után hazaindult. Ennek ellenére a férfi úgy véli, hogy ha a légicsapások jelentik a szabadság árát, akkor ezt meg kell fizetni.

A bizonytalan hangulat ellenére mindkét oldal az utcára vonult pénteken – az iszlám által diktált munkaszüneti napon. Teheránban rezsimellenes és az iszlamista vezetést támogató tüntetők is megjelentek. Hívők is összegyűltek, hogy közös imát tartsanak az egy héttel ezelőtt kitört konfliktus miatt.