Törökország azt állítja, lelőtt egy Iránból indított ballisztikus rakétát

Irán már nem képes annyi rakéta kilövésére, mint korábban, mondta Pete Hegseth, az Egyesült Államok hadügyminisztere a Pentagon sajtótájékoztatóján. Szerinte az iráni rezsimnek „vége van, és ezt ők is tudják”, és azt mondta, az amerikai erők megkezdték a rezsim maradékának felszámolását, a háború végéről pedig az Egyesült Államok és Izrael fog dönteni. „Iránt hamarosan ellenőrzésünk alá vonjuk” – mondta.

A hadügyminiszter szerint az amerikai és izraeli erők egy héten belül „teljes ellenőrzést fognak gyakorolni az iráni légtér felett”. Hozzátette, hogy a légierő „meg fogja találni, meg fogja semmisíteni és ki fogja iktatni az iráni hadsereg rakétáit és védelmi ipari bázisait”, valamint az iráni katonai vezetőket. Hegseth azt mondta, hamarosan további amerikai csapatok érkeznek a térségbe, az amerikai és a térségbeli szövetségeseik légvédelmi rendszerei pedig elegendő kapacitással rendelkeznek ahhoz, hogy addig folytassák a harcokat, ameddig szükséges.

Hegseth megerősítette, hogy az amerikai hadsereg elsüllyesztett egy iráni hadihajót az Indiai-óceánon, a hajót nem nevezte meg. A hadügyminiszter szerint az amerikai erők elsüllyesztették Irán „legértékesebb hajóját”, a Soleimanit is.

(CNN, BBC, Reuters)

A Wizz Air közlemény szerint jövő vasárnapig biztosan nem indítanak járatot Izraelbe, Dubajba, Abu-Dzabiba és Ammánba sem. Erre az időszakra a légitársaság sűrítette Sarm es-Sejk és Budapest közötti járatainak számát, péntektől heti 10 alkalommal lehet a két város között utazni. „A Wizz Air az üzemeltetési döntéseket folyamatosan felülvizsgálja, menetrendje a helyzet alakulásának függvényében változhat” – írták.

Az izraeli hadsereg közlése szerint az izraeli haditengerészet lelőtt egy Libanonból indított Hezbollah-drónt szerdán reggel. A katonai közlemény szerint a drónt egy hadihajóról indított légvédelmi eszközzel semmisítették meg.

Az IDF felvételeket is közzétett az elfogásról, amelyen látható a drón megsemmisítése a tengeren működő izraeli hadihajóról.

A NATO elítélte, hogy Irán rakétatámadással célba vette a szövetség tagállamát, Törökországot, miután Ankara közölte, hogy egy iráni ballisztikus rakéta a török légtér felé tartott, de a NATO lég- és rakétavédelmi rendszerei megsemmisítették.

Allison Hart, a NATO szóvivője azt mondta: a szövetség elítéli Irán lépését, és határozottan kiáll minden tagállama mellett, köztük Törökország mellett is, miközben Teherán szerinte válogatás nélkül hajt végre támadásokat a régióban.

A szóvivő hozzátette, hogy a NATO elrettentő és védelmi képességei továbbra is erősek minden területen, beleértve a lég- és rakétavédelmet is.

Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök televíziós beszédben reagált Donald Trump amerikai elnök fenyegetésére, miszerint az Egyesült Államok megszakíthatja a kereskedelmet Spanyolországgal. Trump azután beszélt erről, hogy Madrid nem engedélyezte az amerikai hadseregnek, hogy a közösen használt moróni és rotai bázisokról támadásokat indítson Irán ellen.

Az amerikai elnök egy keddi találkozón azt mondta, Spanyolország „szörnyű partner”, és Washington „minden kereskedelmet megszakít” az országgal. Sánchez tízperces televíziós beszédében azt mondta, a spanyol kormány álláspontja röviden úgy foglalható össze: „nem a háborúra”.

A miniszterelnök az ukrajnai és a gázai háborút, valamint a 2003-as iraki inváziót is felidézte, és azt mondta, nem lehet „egy törvénytelenségre egy másik törvénytelenséggel válaszolni”, mert ez vezet a történelem legnagyobb katasztrófáihoz.

Hangsúlyozta, hogy a kérdés nem az, hogy Spanyolország az iráni vezetés oldalán áll-e, hanem az, hogy a békét és a nemzetközi jogot támogatja-e. Trump korábban azért is bírálta Spanyolországot, hogy nem növeli védelmi kiadásait a NATO által elvárt, a GDP 5 százalékát elérő szintre.

A spanyol kormányfő álláspontja több európai vezető támogatását is kiváltotta: Emmanuel Macron francia elnök és António Costa, az Európai Tanács elnöke egyaránt szolidaritásáról biztosította Madridot. Sánchez beszédében arra is figyelmeztetett, hogy az Irán elleni támadások gazdasági következményei világszerte emberek millióit érinthetik, hasonlóan ahhoz, ahogy a 2003-as iraki háború is hosszú távú instabilitást hozott.

(BBC)

A brit hadsereghez kapcsolódó United Kingdom Maritime Trade Operations (UKMTO) közlése szerint egy konténerszállító hajót ismeretlen lövedék talált el Omán közelében. A hajó éppen kelet felé haladt a Hormuzi-szoroson keresztül, amikor a találat érte.

A beszámoló szerint a becsapódás után tűz ütött ki a hajó gépházában. A hatóságok egyelőre nem közöltek további részleteket arról, hogy mi lehetett a lövedék, illetve kik állhatnak a támadás mögött.

(AP)

A Srí Lanka-i haditengerészet megerősítette, hogy 32 embert mentettek ki, miután hajnalban vészjelzést kaptak az iráni haditengerészet IRIS Dena nevű hajójáról. Budhika Sampath haditengerészeti szóvivő szerint a mentésre azért indultak el, mert bár a hajó nem Srí Lanka felségvizein volt, a térség az ország kutatási és mentési zónájába tartozik, így nemzetközi kötelezettségeik alapján reagálniuk kellett.

A szóvivő elmondta, hogy a mentőcsapatok a vízben sodródó embereket találtak, akiket kimentettek, és később derült ki, hogy az iráni hajóról származnak. A hajó dokumentációja szerint körülbelül 180 ember tartózkodhatott a fedélzeten, de az eltűntek pontos száma egyelőre nem ismert.

A mentés megkezdésekor magát a hajót nem látták, csak olajfoltokat és vízen sodródó mentőtutajokat. A Srí Lanka-i védelmi minisztérium egyik tisztviselője korábban azt mondta a BBC szingaléz szolgálatának, hogy mintegy 140 ember eltűnhetett. A hatóságok egyelőre nem tudják, mi okozta a hajó süllyedését. A haditengerészet szóvivője azt is közölte, hogy elutasítja azokat a híreket, amelyek szerint tengeralattjáró-támadás állhat a baleset mögött.

A Reutersnek három amerikai tisztviselő azt állította, hogy az Egyesült Államok hadserege hajtott végre csapást az iráni hadihajó ellen, a hajó az Indiai-óceánon süllyedt el a sziget közelében.

(BBC)

Az izraeli hadsereg közlése szerint újabb ballisztikus rakéták indultak Iránból Izrael irányába. Az IDF szerint a következő percekben légiriadó-szirénák szólalhatnak meg Izrael középső részén, figyelmeztetve a lakosságot az érkező rakétákra.

A hadsereg azt is közölte, hogy a térségben jelenleg a Libanonból indított rakéták miatt is riasztások vannak érvényben. A konfliktus az elmúlt napokban jelentősen eszkalálódott: Irán többször indított rakéta- és dróntámadásokat izraeli célpontok ellen válaszul az amerikai–izraeli légicsapásokra.

A török védelmi minisztérium közlése szerint a NATO lég- és rakétavédelmi rendszerei megsemmisítettek egy Iránból indított ballisztikus rakétát, amely Szíria és Irak fölött áthaladva a török légtér felé tartott. A rakétát a Földközi-tenger keleti részén semmisítették meg.

A minisztérium közleménye szerint az incidensben senki sem sérült meg. Ankara ugyanakkor jelezte, hogy fenntartja a jogot a válaszlépésekre minden ellene irányuló ellenséges akció esetén, és felszólította a konfliktusban érintett feleket, hogy kerüljék az eszkalációhoz vezető lépéseket.

(Reuters)

A Perzsa-öböl arab államai rendkívül függnek az importált élelmiszertől: Omán, Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Katar, Bahrein és Kuvait az élelmiszerük mintegy 85 százalékát külföldről szerzi be, a gabonafélék esetében pedig ez az arány meghaladja a 90 százalékot. Ennek oka, hogy a térség éghajlata rendkívül száraz: a nyári hőmérséklet gyakran eléri az 50 Celsius-fokot, miközben az éves csapadékmennyiség a legtöbb helyen 100 milliméter alatt marad, ami gyakorlatilag ellehetetleníti a nagy léptékű mezőgazdaságot.

A Hormuzi-szoros ezért nemcsak az olajszállítás szempontjából kulcsfontosságú, hanem az élelmiszer-ellátás miatt is. Normál körülmények között naponta mintegy 138 hajó halad át rajta a Joint Maritime Information Center adatai szerint, amelyek nemcsak energiahordozókat, hanem az importált élelmiszerek jelentős részét is szállítják a régióba. Az Irán és az Egyesült Államok, illetve Izrael közötti háború kezdete és Teherán válaszlépései után azonban a hajóforgalom jelentősen lelassult.

A Lloyd’s List hajózási információs szolgáltató szerint körülbelül 200 hajó vesztegel horgonyon, miközben sok nagy szállítmányozó vállalat teljesen felfüggesztette a Közel-Keletre szóló foglalásokat. Irak, Kuvait, Bahrein és Katar számára különösen nehéz alternatív útvonalat találni, mivel a tengeri élelmiszerszállítmányok többségének át kell haladnia a Hormuzi-szoroson.

A helyzetet tovább bonyolíthatja, hogy több Öböl menti országban a légtér korlátozása is nehezíti a szállítást. A térség kormányai az elmúlt években próbálták csökkenteni ezt a függőséget, és a háború kitörése óta igyekeznek megnyugtatni a lakosságot az ellátás stabilitásáról. A legtöbb ország jelentős stratégiai gabona- és élelmiszertartalékokkal rendelkezik, amelyek több hónapig is elegendőek lehetnek.

(CNN)

Irán elhalasztotta Ali Hamenei legfelsőbb vezető állami temetését, amelyet eredetileg szerda estére terveztek Teheránban – jelentette az iráni állami televízió. A beszámoló szerint a döntést azzal indokolták, hogy a hatóságok példátlanul nagy részvételre számítanak a búcsúztatáson.

Az állami média közlése szerint „a mártír imám búcsúztatási ceremóniáját elhalasztották”, az új időpontot pedig később jelentik be. Hamenei haláláról ebben a cikkünkben írtunk részletesen.

(Times of Israel)

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) közölte, hogy az Egyesült Államok és Izrael szombaton indított közös támadásai óta nem észleltek károkat olyan iráni létesítményekben, ahol nukleáris anyagot tárolnak. Az ENSZ nukleáris felügyeleti szervezete az X-en közzétett bejegyzésében azt írta, jelenleg nem áll fenn a szivárgás veszélye.

A szervezet ugyanakkor arról számolt be, hogy az iszfaháni nukleáris létesítmény közelében két épületben látható károsodás. A Natanznál korábban jelentett károk után újabb találatot nem észleltek, más nukleáris helyszíneken – köztük Bushehrben – pedig nem tapasztaltak károkat.

(Reuters)

Ellentmondásos információk érkeznek az iráni legfelsőbb vezető utódának kiválasztásáról, miközben az amerikai–izraeli légicsapások tovább erősödnek Teherán ellen, írja a CNN. A döntést az iráni rendszer egyik kulcsfontosságú testülete, a 88 magas rangú vallási vezetőből álló Szakértők Gyűlése hozza majd meg.

Ahmad Hatemi, a testület egyik magas rangú tagja a félhivatalos Tasnim hírügynökségnek azt mondta, hogy a döntési folyamat „közel van a befejezéshez”. Ezzel szemben az állami kötődésű Fársz hírügynökség egy névtelen forrásra hivatkozva arról számolt be, hogy a testület ülésének biztonsági intézkedései a lehető legmagasabb szinten vannak, ami arra utal, hogy a vezető kiválasztása még folyamatban lehet.

Eközben a gyűlés egy másik tagja, Hoszeini ajatollah azt mondta, egyelőre nem lehet tudni, mennyi ideig tart majd az új legfelsőbb vezető kiválasztása, és a jelenlegi helyzetben az sem világos, hogyan fogják lebonyolítani a folyamatot. A nyilatkozatok azt követően hangzottak el, hogy Donald Trump amerikai elnök kedden arról beszélt: újabb iráni vezetőket vettek célba a csapások, miközben izraeli támadások érték a testület egyik létesítményét is a szent városnak számító Komban.

A libanoni állami média szerint az izraeli hadsereg behatolt a dél-libanoni Khiam városába, ami körülbelül hat kilométerre fekszik az izraeli–libanoni határtól, írja a Times of Israel. A beszámoló szerint a települést folyamatos tüzérségi támadások érik, miközben izraeli csapatok is megjelentek a városban.

Egy libanoni katonai forrás már korábban azt mondta az AFP-nek, hogy Izrael szárazföldi műveletet indított a dél-libanoni határ mentén, párhuzamosan a légicsapásokkal. Az izraeli hadsereg szerint a csapatok mélyebb dél-libanoni bevetése egy „megerősített előretolt védelmi felállás” része a Hezbollah támadásai miatt.

Irán ellen készülő támadás lehetőségéről egyeztettek az Egyesült Államokkal az iráni kurd fegyveres csoportok az elmúlt napokban – mondta három, az ügyre rálátó forrás a Reutersnek. A csoportok az iraki Kurdisztán félautonóm régiójában, az iráni–iraki határ mentén állomásoznak, és állítólag arra készülnek, hogy Irán nyugati részén támadják az iráni biztonsági erőket, miközben az Egyesült Államok és Izrael légicsapásokat mér iráni célpontokra. A források szerint a cél az lenne, hogy meggyengítsék az iráni hadsereget, és teret nyissanak egy esetleges felkelésnek az iszlám rendszer ellen.

A műveletről és annak időzítéséről egyelőre nem született végleges döntés. A források szerint a kurd csoportok amerikai katonai támogatást kértek, miközben az iraki Kurdisztán vezetői Erbílben és Bagdadban is egyeztettek a Trump-kormányzattal. Két forrás arról is beszélt, hogy a felek a CIA esetleges fegyverszállításáról tárgyalnak. A CIA nem kommentálta az értesüléseket, a Fehér Ház és a Pentagon pedig egyelőre nem reagált a Reuters megkeresésére.

A Reuters szerint egy ilyen művelet valószínűleg jelentős amerikai katonai és hírszerzési támogatást igényelne. A terv lényege az lehet, hogy a kurd fegyveresek kössék le az iráni biztonsági erőket, miközben az iráni városokban civil felkelés alakulhat ki a rezsim ellen. Ugyanakkor nem világos, hogy az iráni kurd csoportok mennyire lennének képesek hatékonyan harcolni Irán területén. A lehetséges akciónak regionális következményei is lehetnek: erősítheti a beludzs szeparatista mozgalmakat Irán keleti részén, miközben Törökország – amely a kurd fegyveres szervezetek erősödését hagyományosan ellenzi – várhatóan nem támogatná a határai közelében működő kurd csoportok felfegyverzését.

Szíria lezárta a Libanon felé vezető egyik határátkelőjét, miután figyelmeztetést kapott arról, hogy Izrael célba veheti az átkelőt – közölte a Szíriai Szárazföldi és Tengeri Kikötők Hatósága.

A Jdeidet Yabous határátkelőnél dolgozó sajtóreferens szerint ugyanakkor a beutazás továbbra is lehetséges mindaddig, amíg Libanonból menekülő szíriaiak érkeznek az országba.

Szerdán ismét dróntámadás érte a szaúdi Aramco Ras Tanura-i létesítményét, ahol a vállalat legnagyobb belföldi finomítója működik – közölte egy illetékes. A komplexumot már hétfőn is bezárták egy korábbi dróntámadás után – mondta egy forrás a Reutersnek.

A szaúdi védelmi minisztérium szóvivője szerint az első vizsgálatok alapján a szerdai támadást is drón hajtotta végre, ugyanakkor egyelőre nem jelentettek károkat a létesítményben.

(Reuters)

Iráni források szerint Modzstaba Hamenei, a március 1-én meghalt iráni legfelsőbb vezető, Ali Hamenei fia túlélte az Irán elleni amerikai–izraeli légicsapásokat – közölte a Reuters. Korábban meg nem erősített források arról írtak, hogy Modzstaba Hamenei is meghalhatott a támadássorozatban.

Modzstaba Hameneit az iráni politikai vezetés egy része a lehetséges utódok között tartja számon a legfelsőbb vezetői posztra. Az 56 éves Modzstaba Hamanei ritkán szerepelt a nyilvánosság előtt, azonban amikor 2019-ben az Egyesült Államok szankciók alá vonta személyét és gazdasági érdekeltségeit, akkor kiderült, hogy amerikai titkosszolgálati értékelések szerint óriási befolyást gyakorolt apjára, és gyakorlatilag ő vette át a betegeskedő Hameneitől az Iráni Forradalmi Gárda valamint a Baszídzs félkatonai szervezet feletti ellenőrzést.

A Reutersnek nyilatkozó források szerint a támadások ellenére életben maradt, miközben Iránban továbbra is bizonytalan, ki veheti át véglegesen az ország legfőbb hatalmi pozícióját. Hamenei halálával és a lehetséges utódokkal ebben a cikkünkben foglalkoztunk részletesebben.

Az utódokkal kapcsolatban Izrael védelmi minisztere, Jiszráel Kac korábban azt mondta, hogy elfogadhatatlannak tartanak bármilyen új iráni vezetőt, akit az erről tanácskozó iszlám vallási vezetők tanácsa választ ki.

Kac úgy fogalmazott: bármelyik vezető, akit „az iráni terrorrezsim” nevez ki, hogy folytassa Izrael megsemmisítésének tervét, fenyegetést jelentsen az Egyesült Államokra, a „szabad világra” és a térség országaira, valamint elnyomja az iráni népet, „egyértelmű célpont lesz a likvidálásra”.

Az izraeli légierő éjszaka légicsapásokat hajtott végre iráni katonai létesítmények ellen Iszfahán és Siráz térségében – közölte az izraeli hadsereg. Effie Defrin dandártábornok, az IDF szóvivője sajtótájékoztatón azt mondta, hogy a jelenlegi Irán elleni hadjárat során ez volt az első alkalom, hogy a hadsereg ezekben a térségekben hajtott végre támadásokat.

A közlése szerint a csapások során több mint húsz célpontot találtak el, köztük két iszfaháni létesítményt, ahol Irán fejlett Ghadr típusú ballisztikus rakétákat tárolt. A támadások rakéta- és robotrepülőgép-raktárakat, valamint légvédelmi rendszereket is érintettek. Defrin szerint a csapások következtében több tucat ballisztikus rakéta és robotrepülőgép semmisülhetett meg.

Irán nem tervezi, hogy tárgyalásokat kezd az Egyesült Államokkal, és képes akár hosszú ideig folytatni a harcot a Közel-Keleten – mondta az iráni állami televíziónak Mohammad Mokhber, a néhai legfelsőbb vezető, Ali Hamenei egyik vezető tanácsadója.

Mokhber szerint Teherán nem bízik Washingtonban, ezért nincs alapja annak, hogy tárgyalásokat kezdjenek az amerikaiakkal. Hozzátette: Irán képes folytatni a háborút, ameddig csak szükséges.

Az izraeli hadsereg közlése szerint az izraeli légierő egyik F–35I vadászgépe lelőtt egy orosz gyártmányú iráni Yak–130-as repülőgépet Teherán felett. Az esetről az IDF számolt be, részleteket azonban egyelőre nem közöltek a lelövés körülményeiről.

A beszámoló szerint ez az első alkalom, hogy egy F–35 típusú harci repülőgép lelő egy pilóta által vezetett repülőgépet. A Yak–130 eredetileg kiképzőgépnek készült, de Irán az utóbbi időben fegyverekkel felszerelve járőrözési feladatokra is használta a légterében.

(Times of Israel)

Erős robbanásokat lehetett hallani kedd éjjel Bejrút több részén. A libanoni fővárosban a jelentések szerint egy hotel közvetlen találatot kaphatott Hazmieh negyedében, amely a városnak nem azon a déli részén található, ahol korábban az izraeli légicsapások elsősorban a Hezbollah központjait vették célba.

A támadások eszkalációjára utal, hogy a keleti Bekaa-völgyben, Baalbek városában több épületet is találat ért, a helyi mentőszolgálatok szerint legalább négy ember meghalt, és sokan megsérültek.

Dél-Libanonban, az izraeli határ közelében eközben emberek ezrei menekülnek el otthonaikból, miután Izrael sürgős evakuálási felszólítást adott ki több tucat város és falu lakóinak. Ezekről a területekről a Hezbollah állítása szerint rakétákat indítanak Észak-Izrael felé, többek között a haifai izraeli haditengerészeti bázist célozva.

(BBC)

Az iráni erők több támadást indítottak amerikai bázisok és szövetségesek ellen a térségben, miután szombaton megkezdődtek az amerikai–izraeli csapások Irán ellen. A BBC által hitelesített felvételek szerint kedden este drón csapódott be az Egyesült Államok dubaji konzulátusának közelében, az épületnél pedig tűz keletkezett.

Az egyik videón egy, a konzulátustól néhány méterre lévő kereszteződésből látható, ahogy egy drón a komplexum felé csapódik, egy másik felvételen pedig lángok és fekete füst látható az épület területén. Marco Rubio amerikai külügyminiszter később azt mondta, hogy a drón a konzulátus kancelláriaépülete melletti parkolót találta el, és minden dolgozó biztonságban van, ugyanakkor szerinte az amerikai diplomáciai létesítmények „közvetlen támadás alatt állnak”.

Közben az izraeli hadsereg közölte, hogy több tucat katonai célpontot támadott Teherán különböző részein. Avichay Adraee, az Izraeli Védelmi Erők arab nyelvű szóvivője szerint a csapások a Baszídzs félkatonai szervezet – az iráni Forradalmi Gárdához köthető erő – központjait, rakétaindító állásokat, légvédelmi rendszereket, valamint a szárazföldi erők ellátási és logisztikai igazgatóságát vették célba.

Eközben Katar védelmi minisztériuma közölte, hogy Irán két ballisztikus rakétát indított az ország felé: az egyiket a katari légvédelem elfogta, a másik pedig az al-Udeid amerikai légibázist találta el. A közlés szerint a támadásban senki sem sérült meg.

Izrael védelmi minisztere, Jiszráel Kac azt mondta, hogy elfogadhatatlannak tartanak bármilyen új iráni vezetőt, akit az erről tanácskozó iszlám vallási vezetők tanácsa választ ki.

Kac szerdán úgy fogalmazott: bármelyik vezető, akit „az iráni terrorrezsim” nevez ki, hogy folytassa Izrael megsemmisítésének tervét, fenyegetést jelentsen az Egyesült Államokra, a „szabad világra” és a térség országaira, valamint elnyomja az iráni népet, „egyértelmű célpont lesz a likvidálásra”.

(Reuters)

A Srí Lanka-i hadsereg legalább harminc embert mentett ki egy süllyedő iráni hajóról az ország felségvizei közelében – mondta a parlamentben Vijitha Herath külügyminiszter.

A Srí Lanka-i haditengerészet egy segélykérés után indított mentőakciót az iráni hajóhoz – közölte korábban a védelmi minisztérium szóvivője. Herath elmondta, hogy az IRIS Dena nevű hajó hajnalban küldött segélykérést, és a beszámolók szerint mintegy 180 ember tartózkodott a fedélzetén.

A süllyedés oka egyelőre nem ismert. Egy ellenzéki képviselő azt kérdezte a parlamentben, hogy a hajót esetleg az Irán elleni amerikai–izraeli támadások során érhette-e találat, erre azonban hivatalos válasz egyelőre nem érkezett.

(Times of Israel)

Irán háromnapos állami gyászszertartást tart az elhunyt legfelsőbb vezető, Ali Hamenei tiszteletére – jelentette az iráni állami média.

A búcsúztatás szerdán este 22 órakor kezdődik Teheránban, az Imam Khomeini imaterén tartandó ceremóniával. A gyászszertartás három napig tart majd, a temetési menet részleteit pedig később jelentik be, miután véglegesítik az útvonalat és a programot – közölték.

Hameneit a szombaton indult izraeli és amerikai légicsapásokban ölték meg, Irán 86 éves legfelsőbb vezetőjének halálát Donald Trump jelentette be a Truth Social-oldalán. Irán egy ideig tagadta a halálhírt, de végül magyar idő szerint vasárnap kora reggel az iráni állami tévében is bejelentették, hogy az ország legfelsőbb vezetője „mártírhalált halt”.

Hamenei 37 évig állt a Jementől Afganisztánig óriási befolyással rendelkező, 91 milliós ország élén, amit a tüntetések véres elnyomása és egy terror- és gerillaszervezetekre támaszkodó, regionális hatalmi hálózat kiépítése mellett irányított – haláláig ő számított a Közel-Kelet legrégebb óta hatalmon lévő állami vezetőjének. A legfelsőbb vezető életéről és az utódlásának a kérdéséről ebben a cikkünkben írtunk bővebben.

Elindult az első mentesítő járat Magyarországról Jordániába, amellyel a Közel-Keleten rekedt magyar állampolgárokat hozzák haza – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán a Facebookon közzétett videójában. A miniszter szerint a térségben továbbra is súlyos a helyzet: éjszaka is folyamatosak voltak a rakéta- és dróntámadások az arab országok ellen, emiatt több helyen komoly légtérzárak és repülési korlátozások vannak érvényben, sok útvonalon gyakorlatilag lehetetlen a légi közlekedés.

Szijjártó elmondta, hogy a mentesítő gép Kecskemétről szállt fel, és Jordánia fővárosába, Ammánba tart. Onnan összesen 87 embert hoznak haza: 83 magyar mellett két román, egy szlovák és egy kolumbiai állampolgárt. Az utasok többsége korábban Izraelben tartózkodott, ahol teljes légtérzár van érvényben, így az országot csak szárazföldön lehet elhagyni. A külügy segítségével egy 51 fős zarándokcsoport jutott át Jordániába, rajtuk kívül pedig további, Jordániában tartózkodó embereket is felvesz a járat.

A miniszter azt is közölte, hogy a mentesítések folytatódnak: csütörtökön újabb járat indul Ammánba, pénteken pedig az egyiptomi Sarm es-Sejkből hoznak haza magyarokat. Az Izraelben rekedt emberek jelenleg vagy Jordánia, vagy Egyiptom felé tudják szárazföldön elhagyni az országot. Szijjártó szerint a magyar nagykövetségek a térségben teljes kapacitással működnek, miközben a külügy folyamatos kapcsolatban áll a régió országaival, hogy minél több magyarnak segítsenek hazatérni a légtérzárak ellenére is.

Az Egyesült Államok azon dolgozik, hogy segítséget nyújtson azoknak az amerikaiaknak, akik el akarják hagyni a Közel-Keletet, mondta Mike Huckabee, az Egyesült Államok izraeli nagykövete, de felhívta a figyelmet arra, hogy az amerikai nagykövetségnek nem áll módjában segítséget nyújtani, írja a CNN. A nagykövet azt mondta, az Izraelben tartózkodó amerikaiaknak „nagyon korlátozott lehetőségeik” vannak az ország elhagyására.

Az Egyesült Államok már hétfőn felszólította állampolgárait, hogy hagyják el a térséget, bár Donald Trump amerikai elnök korábban azt mondta, az iráni támadások megkezdése előtt nem volt evakuációs terv a Közel-Keleten tartózkodó amerikaiak számára.

A brit kormány bejelentette, hogy kereskedelmi járatot indított Ománból, hogy segítsen azoknak a brit állampolgároknak, akik el akarják hagyni a Közel-Keletet. Yvette Cooper külügyminiszter a BBC-nek azt mondta, becslések szerint 300 ezer brit állampolgár tartózkodik az Öböl menti országokban.

Az ausztrál külügyminiszter is azt mondta, hogy folyamatosan tárgyalnak a légitársaságokkal, mert összesen 115 ezer ausztrál rekedt a Közel-Keleten, de az evakuálás nehéz lesz a légtérzár miatt. Egy francia kormánytisztviselő a BBC szerint azt nyilatkozta, hogy körülbelül 400 ezer francia állampolgár érintett a helyzetben. Miután felszólították az utazókat, hogy regisztráljanak a külügyminisztérium „Ariane” rendszerében, több mint 25 000-en jelentkeztek be, mondta a tisztviselő.

Spanyolország is megkezdte állampolgárainak evakuálását, a német kormány szerint a turisztikai ipar feladata, hogy hazaszállítsa a régióban rekedt mintegy 30 ezer német állampolgár többségét, a katonai repatriálás csak végső megoldásként jöhet szóba. Olaszország már a hét elején küldött egy chartergépet, ami 127 Ománban rekedt vagy Dubajból oda költözött olaszt szállított haza, a gép hétfőn késő este landolt a római Fiumicino repülőtéren.

(BBC, CNN)

Az izraeli hadsereg sürgős figyelmeztetést adott ki a dél-bejrúti elővárosok egyes részein élő civileknek, hogy hagyják el otthonukat. Az Izraeli Védelmi Erők közlése szerint a hadsereg továbbra is olyan épületeket vesz célba a térségben, amelyek állításuk szerint a Hezbollahhoz köthetők. Avichay Adraee, az izraeli hadsereg szóvivője azt mondta, hogy a Haret Hreik negyedben élőknek azonnal evakuálniuk kell a területet.

(BBC)

Izraeli légicsapás ért egy négyszintes lakóépületet a kelet-libanoni Baalbek városában, a támadásban legalább négy ember meghalt, hatan pedig megsebesültek, írja a Reuters a libanoni állami hírügynökség, az NNA közlése alapján. A mentőcsapatok a romok között továbbra is dolgoznak, hogy családokat mentsenek ki az összeomlott épület alól.

A csapás része annak az éles katonai eszkalációnak, amely hétfő óta zajlik a libanoni–izraeli határ térségében, miután a Hezbollah drónokat és rakétákat indított Izrael felé. Az Iránhoz köthető fegyveres szervezet azóta további rakétákat lőtt ki, miközben Izrael hullámokban hajt végre légicsapásokat Libanon területén, és csapatokat küldött az ország déli részére.

A Hezbollah szerdán azt közölte, hogy rakétákat lőtt ki egy, a határ közelében állomásozó izraeli katonai egység gyülekezési pontjára, válaszul az izraeli támadásokra. Izrael közben 16 libanoni falu lakóit figyelmeztette az evakuálásra, arra hivatkozva, hogy a Hezbollah tevékenysége katonai fellépésre kényszeríti. A libanoni egészségügyi minisztérium kedden azt közölte, hogy a legutóbbi eszkaláció kezdete óta az izraeli csapások legalább 50 ember halálát okozták, és 335-en megsérültek.