Medvegyev Iránnak drukkol, Norvégia a nemzetközi jogot félti

„Az Iránnal folytatott tárgyalások csupán fedőakcióként szolgált. Senkinek sem volt efelől kétsége. Senki sem akart semmiről megállapodni” – jelentette ki Dmitrij Medvegyev. Az egykori orosz elnök – jelenleg az orosz nemzetbiztonsági bizottság alelnöke – bejegyzésében érezhetően Irán mellett állt ki, bár ezt kissé sejtelmesen tette az egyébként Oroszország által szövetségesnek tekintett ország irányában.

„A kérdés, hogy kinek van több türelme kivárni a maga ellenségének dicstelen végét. Az Egyesült Államok csupán 249 éves. A perzsa birodalom 2500 éve jött létre. Meglátjuk száz év múlva” – idézte szavait a Reuters.

A libanoni kormányfő arról írt, hogy országa nem hagyja, hogy stabilitását veszélyeztető akcióba rángassák bele. Navaf Szalam szavai az iráni támogatást élvező – igaz, az elmúlt bő két évben az izraeli célzott támadásokkal jelentősen meggyengített – síita Hezbollahnak is szólhattak, nehogy aktívan közbelépjen a szervezet, esetleg Izrael északi részét támadva, ami Libanon elleni újabb beavatkozásokat válthat ki, ahogyan az történt az elmúlt két évben.

Máshonnan közelítette meg az Irán elleni izraeli-amerikai támadást a norvég külügyminiszter:

„Izrael megelőző csapásként definiálta a támadást, ám ez nincsen összhangban a nemzetközi joggal. A megelőző csapás előfeltétele a közvetlen, azonnali fenyegetés” – jelentette ki Espen Barth Eide.

Az ausztrál kormányfő egyértelműen kiállt az Iránnal szembeni akció mellett. Anthony Albanese az X-en közölte: „Az iráni rezsim évtizedek óta a destabilizáció forrása proxy szervezetek támogatásával, nukleáris és rakétaprogramjával, erőszakos, brutális akcióival.” A kormányfő megjegyezte, hogy Irán két támadásban is érintett volt Ausztrália területén, a zsidó közösséget célozva.

Ausztrália 200 iráni személy ellen léptetett életbe szankciókat, ebből száz a teheráni rezsim legfőbb támaszához, az Iráni Forradalmi Gárdához kapcsolódik.