Lefejező csapással indult a háború, Irán folyamatos ellentámadásban

Erős robbanás hallatszott Dubajban, ami után sűrű füstoszlop emelkedett a város fölé, derül ki az AFP hírügynökség tudósítójának videójából.

A Reuters és az Al Dzsazíra arról ír, hogy hangos robbanásokat lehet hallani a városban, valamint tűz és füst látható a dubaji Pálma-sziget környékén.

A Telex olvasója arról számolt be, hogy a dubaji Kite Beachen futott, amikor rakétákat látott az égen, valamint nagy durranásokat hallott. Szerinte nincs pánikhangulat a városban, viszont jól láthatóak az Abu-Dzabi felé eső, feltehetően a légvédelmi rendszer által hatástalanított rakétamaradékok.

A CNN arról ír, az Egyesült Arab Emírségek lakói rendkívüli mobiltelefonos riasztást kaptak, ami arra szólította fel az embereket, hogy „lehetséges rakétatámadás veszélye” miatt azonnal vonuljanak óvóhelyre.

Irán rakétatámadást intézett Szaúd-Arábia ellen, a szaúdi külügyminisztérium megerősítette, hogy sikerült semlegesítenie a Rijádot, valamint az ország keleti részeit célzó támadásokat – írja a Times of Israel a szaúdi külügyminisztérium közlésére hivatkozva.

A szaúdi külügyminisztérium szerint az agresszió teljesen indokolatlan volt, mivel korábban világossá tették Irán számára: nem engedik, hogy Szaúd-Arábia „légterét vagy területét Irán elleni támadásra használják”. A királyság leszögezte, hogy minden szükséges eszközzel megvédi határait és lakosságát, és fenntartja a jogot arra, hogy a támadásra válaszlépéseket tegyen.

Az AFP francia hírügynökség korábbi jelentése szerint robbanásokat lehetett hallani Rijádban, az ország légterének egyes részeit pedig lezárták.

„Brit gépek is jelen vannak a közel-keleti égbolton, hogy részt vegyenek a koordinált védelmi erőfeszítésekben az ország érdekeinek és szövetségeseinek védelme érdekében” – mondta Keir Starmer brit miniszterelnök a közel-keleti helyzetről tett nyilatkozatában.

Szombati beszédében Starmer kiemelte, hogy az Egyesült Királyság közvetlenül nem vett részt az Egyesült Államok és Izrael közös, Irán elleni támadásában, de elmondása szerint országa erői aktívan közreműködnek a régióban.

Starmer felszólította Iránt, hogy tartózkodjon a további csapásoktól a Közel-Keleten, adja fel fegyverprogramját, és állítsa le „az iráni nép ellen elkövetett szörnyű erőszakot és elnyomást”.

A világ országai egymás után reagálnak az USA és Izrael Irán elleni támadására: az orosz külügyminisztérium szombaton nyilatkozatot adott ki, amiben elítélte az Egyesült Államok és Izrael Irán elleni támadásait. „Meggondolatlan lépésnek” és „szándékos, előre megfontolt, ki nem provokált fegyveres agressziónak” nevezték a katonai akciót.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az X-en közzétett bejegyzésében azt írta, hogy „fontos, hogy az Egyesült Államok határozottan cselekedjen”. Szerinte amikor az amerikaiak elszántak, a „globális bűnözők” gyengülnek, és ezt az oroszoknak is meg kell érteniük. Zelenszkij fontosnak tartja, hogy minél több életet megmentsenek. Arra számítanak, hogy végül a közel-keleti régió biztonságosabbá és stabilabbá válik majd.

Ahogy korábban írtuk, az európai vezetők aggódnak és önuralomra szólítanak fel. Kaja Kallas az Európai Unió külügyi főmegbízottja kockázatosként jellemezte az Irán ellen indított támadást; Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, és Antonio Costa, Európai Tanács elnöke egy közösen kiadott közleményben „nagyon aggasztónak” nevezte a helyzetet.

Ha nem is a leghatározottabban, de Abasz Aragcsi iráni külügyminiszter az NBC Newsnak nyilatkozva cáfolni igyekezett a legfelsőbb iráni vezető, Ali Hamenei haláláról szóló feltételezéseket. „Amennyire tudom”, Hamenei életben van, mondta. Korábban az izraeli 12-es csatorna névtelen forrásokra hivatkozva jelentette, hogy a reggeli, az iráni vezetés lefejezését célzó csapások kiértékelésekor arra jutottak az izraeli tisztviselők, hogy Hamenei „egyre több jel” alapján nem élte túl a támadást.

Aragcsi szerint a támadásban két parancsnok vesztette életét – közelebbről nem határozta meg, hogy milyen szintű parancsnokokról van szó – máskülönben „minden magas rangú vezető életben van [...] mindenki a helyén van, kezeljük a helyzetet, minden rendben”. (Times of Israel)

Hivatalos megerősítés nélkül, névtelen forrásokra hivatkozva jelentette az izraeli 12-es csatorna, hogy a kora reggeli csapások izraeli értékelése alapján „egyre több jel” utal Ali Hamenei ajatollah, az iráni legfelsőbb vezér halálára. A csatorna korábbi, szintén névtelen forrásokra hivatkozó jelentése alapján már korábban is úgy értékelték a csapások eredményét, hogy Hamenei „legalábbis sérüléseket szenvedett”.

A 12-es csatorna szerint az izraeli értékelések alapját nem a Hamenei lebombázott palotájáról készült műholdképek, hanem humán forrásoktól származó értesülések adják. Hamenei a hírek szerint hamarosan televíziós beszédet intézhet népéhez, de az izraeliek szerint még ha adásba is kerül a beszéd, azt korábban vették fel.

Az izraeli állami tévé közben azt jelentette, hogy „semmilyen kapcsolat nincs” Hameneivel, állapota ismeretlen. (Times of Israel)

Az Egyesült Államok iráni katonai csapásainak fő célja az iráni nép szabadságának elérése – mondta Donald Trump elnök amerikai idő szerint szombat kora reggel a Washington Postnak.

„Mindössze a népük szabadságát akarom” – mondta Trump egy rövid telefoninterjúban nem sokkal hajnali 4 óra után, amikor megkérdezték, hogy milyen célokat szeretne elérni Irán Izraellel közösen végrehajtott megtámadásával.

„Biztonságos nemzetet akarok, és ezt meg is fogjuk kapni”

– mondta az elnök, akinek ez volt az első nyilatkozata azután, hogy videóüzenetben bejelentette a katonai akciót Iránban. „Néhány órával ezelőtt az amerikai katonai erők megkezdték nagyszabású akciójukat Iránban. Célunk megvédeni az amerikai népet a fenyegető iráni rezsimtól” – mondta korábban a videóüzenetében.

Trump kijelentette, hogy Iránnak nem lehet atomfegyvere és az iráni vezetésnek le kell tennie a fegyvert és akkor mentességet kaphatnak, máskülönben jön a „biztos halál”. Üzent az iráni népnek, szabadságot ígérve és figyelmeztetve, hogy a támadás alatt húzódjanak biztonságos helyre, „mert bombák esnek mindenhová”. Az amerikai elnök előző üzenetében már lényegében az iráni rezsim felszámolását jelentette be a katonai akció céljaként. Izrael tagadja, hogy a rezsimváltás volna a cél, de az első csapásban minden iráni vezető célpont volt.

„Súlyos jogi és alkotmányos aggályokat” vet fel az Irán ellen indított támadás – jelentette ki Mark Warner szenátor.

A szenátus hírszerzési bizottságának legmagasabb rangú demokrata tagja kijelentette, hogy az alkotmány egyértelműen fogalmaz: a háborúk kérdése a kongresszus döntési joga, és „egy széles körű katonai akció – különösen az Egyesült Államokat fenyegető azonnali veszély hiányában – súlyos jogi és alkotmányos aggályokat vet fel”.

Donald Trump amerikai elnök áttételesen elismerte az Irán ellen támadásról szóló videójában, hogy ez egy háború, amikor közölte, hogy lehetnek amerikai áldozatok, „amik gyakran előfordulnak háborúban” – hívta fel a figyelmet a New York Times.

Négy ember meghalt, amikor egy iráni rakéta becsapódott egy épületben Sweida városának egyik ipari részén – közölte a szíriai állami hírügynökség. A rakéta feltehetően Izraelt célozta. A becsapódásnak több sebesültje is van.

A szíriai hatóságok korábban bejelentették, hogy 12 órára lezárják az ország légterének déli részét helyi idő szerint déltől kezdve.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsának sürgős összehívására szólított fel Emmanuel Macron francia elnök az Irán ellen indított amerikai-izraeli támadás miatt, mert annak szerinte súlyos következményei vannak a nemzetközi békére és biztonságra. – írta a Reuters.

„A jelenlegi eszkaláció mindenki számára veszélyes. Véget kell vetni neki. Az iráni rezsimnek meg kell értenie, hogy most nincs más választása, mint jóhiszemű tárgyalásokat folytatni nukleáris és ballisztikus rakétaprogramjainak, valamint a régió destabilizálására irányuló tevékenységeinek leállításáról” – írta Macron az X közösségi oldalon.

A francia elnök egyben jelezte, hogy az ország vezetését alkalmatlanná teszik az általuk elkövetett mészárlások, és az iráni népnek szabadon kell döntenie a sorsáról.

„A közel-keleti helyzet érinti a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérről induló és az ide érkező járatokat” – írja Facebook-oldalán a Budapest Airport.

A mai napon, azaz szombaton eddig 12 járat törlésére került sor, a járatstátuszok a nap folyamán folyamatosan változhatnak. „Javasoljuk utasainknak, hogy indulás előtt minden esetben tájékozódjanak légitársaságuknál és a konzuli szolgálatoknál, valamint kövessék a Budapest Airport járatinformációs felületeit” – írták.

A Wizz Air szombat délelőtt azonnali hatállyal felfüggesztette több közel-keleti járatát az Irán elleni amerikai-izraeli katonai akció miatt. A légitársaság közleménye szerint február 28-tól március 7-ig nem indulnak járatok Izraelbe, Dubajba, Abu-Dzabiba, és Ammanba. „A légitársaság külső szakértők bevonásával folyamatosan elemzi a biztonsági helyzetet, állandó kapcsolatban áll a helyi és nemzetközi légiközlekedési, biztonsági és kormányzati szervezetekkel. Az üzemeléssel kapcsolatos döntéseket folyamatosan felülvizsgálja és menetrendjét az aktuális helyzethez alakítja” – írta közleményében a Wizz Air.

Egyelőre kevés reakció érkezett az Irán ellen indított amerikai-izraeli támadásokra az amerikai politikusok részéről. A CNN értesülései szerint Marco Rubio amerikai külügyminiszter csak a kongresszusi vezetés pár tagját értesítette előre a tervezett támadásról, de ők sem kaptak teljes képet arról, hogy milyen jogi alapon indították meg a támadást.

A CNN értesülései szerint a képviselőház republikánus elnökét, a szenátusi többség republikánus vezetőjét, valamint a szenátus hírszerzési bizottságának demokrata alelnökét értesítették előre a támadásról.

Ilyen esetben általában az úgynevezett „Nyolcak Bandáját” szokták tájékoztatni: a szenátus és a képviselőház vezető republikánus és demokrata tagjait, valamint a szenátus és a képviselőház hírszerző bizottságainak vezető demokrata és republikánus tagjait. A Nyolcak Bandája pár nappal korábban kifejezetten kérte, hogy tájékoztassák őket a várható támadások előtt.

A kongresszus a jövő hétre tervezett szavazást arról, hogy kongresszusi engedélyhez kössék az Irán elleni légicsapások megindítását. Ennek egyik legfőbb támogatója, Tim Kaine demokrata szenátor közölte, hogy az Irán ellen indított támadás „veszélyes, szükségtelen és ostoba”, és „hatalmas hiba”, jelezve, hogy a szenátusnak azonnal össze kellene gyűlnie, megszavazni javaslatát.

Thomas Massie republikánus képviselő kikelt az ellen, hogy a Fehér Ház nem tájékoztatta a kongresszust a támadásról, közölve, hogy háború megindítását a kongresszus tagjainak kell engedélyeznie.

Lindsey Graham szenátor, aki az elmúlt napokban az Irán elleni támadás egyik fő támogatója volt, szükségesnek és régóta indokoltnak nevezte az amerikai-izraeli légicsapásokat. John Fetterman demokrata szenátor, aki több kérdésben is szembe ment pártjával, dicsérte a támadást, közölve, hogy Trump hajlandó megtenni azokat a szükséges lépéseket, amik „valódi békét teremtenek a térségben”.

„Arra kérem a (közel-keleti) térség országaiban tartózkodó magyarokat, hogy haladéktalanul regisztráljanak konzuli védelemre, a térségbe utazókat pedig arra kérem, hogy halasszák el utazásaikat” – írta Facebook-oldalán Szijjártó Péter. A külügyminiszter ezt azzal magyarázta, hogy „háborús körülmények kezdenek eluralkodni az egész közel-keleti térségben”, mivel komoly válaszreakciókat váltottak ki az Irán elleni csapások.

Szijjártó Péter közölte, hogy „a térség valamennyi nagykövetségén és konzulátusán folyamatos munkavégzést rendeltem el, a külképviseleteken dolgozó kollégák állandó ügyeletben vannak.”

Jelentős károkat okozott egy iráni rakéta egy kuvaiti katonai bázison, ahol olasz katonák állomásoznak – jelentette az AFP francia hírügynökség. Antoni Tajani olasz külügyminiszter megerősítette a támadást, közölve, hogy a bázison nagyjából háromszáz olasz katona van. A beszámoló szerint egyikük sem sérült meg, csak egy kifutópályában keletkeztek károk.

A katari védelmi minisztérium az Instagramon jelentette be, hogy az iráni ellencsapás második hullámában kilőtt „minden rakétát elfogtunk és megsemmisítettünk, mielőtt Katar területére értek volna”. Tájékoztatásuk szerint haderejüknek „minden képessége és forrása” megvan az ország biztonságának garantálására. A CNN helyi stábja magyar idő szerint 12:30 perc tájékán hallotta az elfogó rakéták robbanását.

Az iráni hadsereg közben bejelentette, hogy az ellencsapás második hullámában „támadó drónok tucatjait” indították Izrael ellen.

Az iráni állami hírügynökségek közlése szerint legalább negyvenen halhattak meg egy lányiskolát ért támadásban Minab városában. Az áldozatok állítólag 7 és 12 év közöttiek – jelentette a Farsz és a Tasnim hírügynökség. A beszámolók szerint az iskolában 170 lánytanuló volt a támadás idején. A Farsz közlése szerint 48 diák megsebesült.

Minab városában van egy bázisa az iráni Forradalmi Gárdának – emelte ki a Guardian.

Mohammad Pakpúr, az Iráni Forradalmi Gárda (IRGC) parancsnoka áldozatául eshetett az Irán ellen indított első, a vezetés lefejezését is célzó csapásnak, írja a Times of Israel izraeli tisztviselők következtetései alapján. Pakpúr 2025 júniusában vette át az IRGC parancsnokságát, miután a 2025 júniusi iráni-izraeli háborúban elődje, Hoszein Szalami légicsapásban meghalt.

Az izraeliek következtetései szerint az iráni védelmi miniszter és a kémfőnök is valószínűleg meghalt az első csapásban. Iráni források egyikük halálát sem erősítették meg, ahogy egyelőre hivatalosan az izraeli hadsereg sem.

Az izraeli hadsereg közlése szerint több száz katonai célpont ellen intéztek támadást Irán nyugati részén, köztük rakétaindító állások ellen – írta a Times of Israel. Egy ilyen támadásról videófelvételt is közzétettek.

Kaja Kallas az Európai Unió külügyi főmegbízottja kockázatosként jellemezte az Irán ellen indított amerikai-izraeli támadást, és jelezte, hogy beszélt az izraeli külügyminiszterrel. Kallas közölte, hogy az EU szorosan együttműködik arab partnereivel, hogy diplomáciai megoldást találjanak.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, és Antonio Costa, Európai Tanács elnöke egy közösen kiadott közleményben „nagyon aggasztónak” nevezte a helyzetet, és jelezték, hogy erőteljesen kiállnak a regionális biztonság és stabilitás mellett. A két vezető kritikusan fontosnak nevezte, hogy megakadályozzanak minden olyan akciót, amit a feszültségek fokozásához vezethet. Egyben arra szólították fel a feleket, hogy tanúsítsanak maximális önmérsékletet, és tartsák tiszteletben a nemzetközi törvényeket.

Egy brit kormányzati szóvivő közölte, nem szeretnék, ha az Irán elleni támadás egy szélesebb regionális konfliktussá nőné ki magát, és jelezte, hogy Nagy-Britannia legfőbb prioritása a régióban élő állampolgáraik biztonsága.

Espen Barth Eide norvég külügyminiszter diplomáciai megoldást sürgetett, és a hivatala által kiadott közleményében jelezte, hogy a megelőző csapásként jellemzett izraeli támadás nemzetközi jogot sérthetett.

Nataša Pirc Musar szlovén külügyminiszter jelezte, hogy aggódva figyelik a fejleményeket és a katonai akciók azonnali abbahagyására szólította fel az összes felet, közölve, hogy az események az egész Közel-Kelet békéjét és stabilitását veszélyeztetik.

Jelentősen elmaradt az iráni válaszcsapás mértéke a tavaly nyári izraeli-iráni háborúban tapasztalttól, a Times of Israel az izraeli hadsereg előzetes felmérésére hivatkozva „mintegy 35” iráni rakétáról ír. A tavalyi háborúban az első ellencsapásokban százával indították a rakétákat és a drónokat az izraeli célpontok ellen. A rakéták egy részét a légvédelem semmisítette meg, más részük lakatlan területeken csapódott be. A jelentések szerint lakott területre csak a megsemmisített rakéták vagy az elfogórakéták repeszei hullottak, a mentősök egyelőre egy könnyű sérültről számoltak csak be.

Az Irán elleni amerikai-izraeli támadás alapjaiban mozgathatja meg az energiapiacot és a védelmi szektort – írja a Reuters. Míg az OPEC+ vasárnapi ülésén a korábban tervezettnél (napi 137 ezer hordó) nagyobb mértékű termelésnövelést mérlegelhet az olajár-emelkedés és az esetleges ellátási zavarok ellensúlyozására, a vezető exportőrök – Szaúd-Arábia és az Emírségek – már meg is kezdték a kivitel fokozását.

Eközben a védelmi iparban egy mélyebb, szerkezeti átalakulás zajlik: a szektor kezd eltávolodni a ciklikus, háborúfüggő modelltől. Az olyan óriások, mint a Lockheed Martin, az RTX és a Northrop Grumman, egyre inkább hosszú távú, „előfizetéses” jellegű fenntartási és szoftveres szolgáltatásokból szerzik bevételeik jelentős részét. Így, bár a részvények rövid távon reagálnak a harci cselekményekre, a vállalatok valódi értékét már a fegyverrendszerek évtizedekig tartó, stabil profitot termelő üzemeltetése adja – jegyzi meg a Reuters.

Izrael nem arra koncentrál, hogy egy rezsimváltó hadműveletet hajtson végre Irán ellen, hanem katonai célpontokat támadnak – mondta újságíróknak egy tájékoztatón egy izraeli katonai tisztviselő. Ugyanakkor hozzátette, hogy „a támadások irányításában, az erőszak szításában vagy Izrael elpusztítására irányuló tervek végrehajtásában részt vevő személyek legitim célpontnak tekinthetők”, és legitim célpontnak tekinthetők azok, akik tagjai a „katonai agresszióban részt vevő vezetők”.

Donald Trump amerikai elnök korábban rezsimváltásról beszélt, és arra biztatta az irániakat, hogy döntsék meg az iráni kormányt. Trump a Washington Postnak adott rövid interjújában közölte, hogy szabadságot akar az iráni népnek, amikor arról kérdezték, hogy reményei szerint mi lesz az eredménye az Irán ellen indított katonai akciónak.

Találat érte az iráni rezsim legfelsőbb vezetője, Ali Hamenei ajatollah hivatali épületét – írta a BBC.

Az országot 1989 óta vezető ajatollah – aki tíz évvel az 1979-es forradalom után vette át az irányítást a teokratikus rezsim alapítójától, Ruollah Homeinitől – bizonyára nem volt a teheráni épületben. A legfelsőbb vezető – akihez képest a mindenkori iráni elnöknek kevesebb hatalma van – egyelőre nem tudni, hol tartózkodik. Izraeli katonai beszámolók szerint találat érte a teheráni elnöki hivatal épületét is. Kumban, Iszfahánban, Kermánsáhban és Tabrizban találatok érték az iráni katonai bázisokat, Kenarakban pedig az iráni haditengerészetet. A BBC úgy tudja, találat érte az iráni kurd régióban az Iráni Forradalmi Gárda egyik bázisát is.

Az iráni légvédelem nem mutatott különösebben aktív ellenállást, amiben az is szerepet játszhat, hogy légvédelmének jelentős részét kiiktatta a tavaly júniusi amerikai-izraeli katonai akció, amely a légvédelmi állások mellett az ország nukleáris létesítményeinek megsemmisítésére fókuszált.

Az Irán ellen indított amerikai-izraeli támadás célpontja volt Ali Hámenei ajatollah, Irán legfelsőbb vezetője, valamint Maszúd Peszeskján iráni elnök – mondták izraeli tisztviselők a Reuters hírügynökségnek, a CNN-nek és a Times of Israel című izraeli lapnak. A CNN értesülései szerint a célpontok között volt az iráni védelmi tanács vezetője, valamint az iráni nemzetbiztonsági tanács vezetője is.

Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy a támadások mennyire voltak sikeresek.

A Reuters értesülései szerint Ali Hámenei nem volt Teheránban a támadások idején, és biztos helyre szállították. A Tasznim iráni hírügynökség az elnöki hivatalra hivatkozó jelentése szerint Peszeskján elnök „teljesen egészséges”. Az izraeli 12-es csatorna szerint az izraeli hadvezetés „nagyon sikeresnek” ítélte meg a lefejező csapást, az értékelés a katonai felső vezetés és a Peszeskján elleni csapásokról szólt. Értesüléseik szerint „nem világos, hogy Hámenei [Ali Hámenei ajatollah, Irán legfelsőbb vezetője] nem esett át drámai eseményen”. Közben a BBC azt írja, hogy a jelentések szerint Peszeskján elnöki hivatalát is támadás érte. Ahogy robbanások voltak Narmak negyedben is, ahol az egykori elnök, Mahmúd Ahmadinezsád lakik, de az egyelőre tisztázatlan, hogy megsérült-e a csapásban.

A Reuters egy iráni forrása szerint az iráni Forradalmi Gárda több magas rangú parancsnoka, és több politikai tisztviselő is meghalt a támadásokban.

A Kreml megmondóembere láthatóan Iránnak szurkol, Norvégia a nemzetközi jogot félti, Ausztrália határozottan kiállt az Iránnal szembeni amerikai-izraeli támadás mellett, de egyelőre a világ nagy része kivár az állásfoglalással – derül ki a Jerusalem Post cikkéből.

Egyelőre nem frissültek nyilatkozatokkal a hivatalos oldalak az X-en sem a francia, sem a német, olasz, brit vezetés részéről.

Legalább egy ember meghalt az Egyesült Arab Emírségek fővárosában, miután elfogtak több, Iránból kilőtt rakétát – közölte az ország állami hírügynöksége. Abu-Dzabi mellett Dubajban is robbanásokat lehetett hallani – írta az Al Dzsazíra. Az iráni támadást az ország szuverenitásának, valamint a nemzetközi jog megsértéseként értékelték, és jelezték, hogy fenntartanak minden jogot a válaszadásra.

Az AFP francia hírügynökség jelentése szerint robbanásokat lehetett hallani a szaúd-arábiai Rijjádban is, az ország légterének egyes részeit pedig lezárták. Emellett a katari Dohában is robbanások voltak. Közben Jordániában két ballisztikus rakétát lőttek le.

Bahrein közben szintén a királyság szuverenitásának és biztonságának súlyos megsértéseként értékelte az iráni „alattomos” rakétatámadásokat. Katar, Kuvait és az Egyesült Arab Emírségek lezárták a légterüket.

„Az Iránnal folytatott tárgyalások csupán fedőakcióként szolgált. Senkinek sem volt efelől kétsége. Senki sem akart semmiről megállapodni” – jelentette ki Dmitrij Medvegyev. Az egykori orosz elnök – jelenleg az orosz nemzetbiztonsági bizottság alelnöke – bejegyzésében érezhetően Irán mellett állt ki, bár ezt kissé sejtelmesen tette az egyébként Oroszország által szövetségesnek tekintett ország irányában.

„A kérdés, hogy kinek van több türelme kivárni a maga ellenségének dicstelen végét. Az Egyesült Államok csupán 249 éves. A perzsa birodalom 2500 éve jött létre. Meglátjuk száz év múlva” – idézte szavait a Reuters.

A libanoni kormányfő arról írt, hogy országa nem hagyja, hogy stabilitását veszélyeztető akcióba rángassák bele. Navaf Szalam szavai az iráni támogatást élvező – igaz, az elmúlt bő két évben az izraeli célzott támadásokkal jelentősen meggyengített – síita Hezbollahnak is szólhattak, nehogy aktívan közbelépjen a szervezet, esetleg Izrael északi részét támadva, ami Libanon elleni újabb beavatkozásokat válthat ki, ahogyan az történt az elmúlt két évben.

Máshonnan közelítette meg az Irán elleni izraeli-amerikai támadást a norvég külügyminiszter:

„Izrael megelőző csapásként definiálta a támadást, ám ez nincsen összhangban a nemzetközi joggal. A megelőző csapás előfeltétele a közvetlen, azonnali fenyegetés” – jelentette ki Espen Barth Eide.

Az ausztrál kormányfő egyértelműen kiállt az Iránnal szembeni akció mellett. Anthony Albanese az X-en közölte: „Az iráni rezsim évtizedek óta a destabilizáció forrása proxy szervezetek támogatásával, nukleáris és rakétaprogramjával, erőszakos, brutális akcióival.” A kormányfő megjegyezte, hogy Irán két támadásban is érintett volt Ausztrália területén, a zsidó közösséget célozva.

Ausztrália 200 iráni személy ellen léptetett életbe szankciókat, ebből száz a teheráni rezsim legfőbb támaszához, az Iráni Forradalmi Gárdához kapcsolódik.

A rendkívüli állapot elrendelésével Izraelben a következő munkanapokon sem tanítás nem lesz, sem munka nem lesz a legtöbb helyen, valamint korlátozzák a gyülekezéseket is a lakosság biztonsága érdekében. Előbb Izrael zárta le légterét, leállítva ezzel a polgári légi összeköttetést, majd így tett Irán is. A kanadai külügyminiszter Izrael és Irán elhagyására szólította fel a kanadai állampolgárokat az Iránt érő első becsapódások után.

Az Irán elleni támadások első hullámának célja az, hogy az iráni politikai vezetés minél több tagját eltalálják – mondta három izraeli biztonsági tisztviselő a New York Timesnak. A terv a tisztviselők közlése szerint a meglepetés erejét használja ki, és úgy számoltak, hogy ha magas rangú iráni tisztviselőket akarnak megölni, akkor az első hullámban támadni kell őket, mert később már jobban védhető helyekre menekülnek. Ugyanezt írta a Reuters, izraeli tisztviselőre hivatkozva.

A Channel 12 izraeli televízió értesülése szerint „nagyon jelentős” károkat okozott az iráni vezetésben a támadás – írta a Times of Israel. A beszámoló szerint a támadás nagy sikert ért az iráni vezetés megsemmisítésére kitűzött cél elérésére, és az izraeli vezetés nagyon elégedett az eredményekkel.

Az egyik célpont a beszámolók szerint az iráni elnök volt. Az iráni média közlése szerint az iráni elnök jól van. A CNN értesülései szerint Izrael és az Egyesült Államok is arra készül, hogy a támadások több napig fognak tartani.

Trump üzenetének lényegét ismételte meg az izraeli miniszterelnök az Irán elleni támadással kapcsolatban: „A gyilkos terrorista rezsim nem tehet szert atomfegyverre ” – jelentette ki Benjámin Netanjahu az amerikaiakkal közös beavatkozás célját megjelölve.

A másik cél Netanjahu szerint is egyértelműen az iráni rezsim felszámolása.

Az izraeli kormányfő kiemelte Trump „történelmi vezető szerepét”, és az amerikai elnökhöz hasonlóan üzenetet küldött „a bátor iráni népnek”, hogy „saját kezébe veheti sorsát”, azaz, egy új, szabad rendszert építhet a 47 éve működő síita teokratikus rezsim felszámolása után.

Netanjahu pozícióját Izraelben is megerősíti az Irán elleni katonai akcióban való részvétel az amerikaiak oldalán. A CNN gyorselemzése szerint ez az októberben esedékes választások eredményére is hatással lesz. Az Irán elleni akciót a palesztin terrorista szervezet, az Irán támogatását élvező Hamász véres, 2023 október 7-i támadás elleni lépések sorába illesztette bele.

Ezzel Netanjahu a támadás után a Gázai övezet ellen indított háború folytatásaként, a térség stabilitásának széles körű biztosításaként írta le az Irán elleni katonai akciót.