Izrael és az USA megtámadta Iránt, Teheránban robbanások hallatszanak

• Izrael és az Egyesült Államok közösen megelőző csapást mértek Iránra.
• A támadás nagyobbnak ígérkezik, mint az iráni nukleáris létesítmények elleni tavaly júniusi 12 napos akció.
• A támadás megkezdése után néhány órával Trump hivatalosan is bejelentette az amerikai akciót az iráni rezsimmel szemben.
• Korábban már jelezte, hogy nem elégedett azzal, ahogyan az iráni nukleáris program felszámolásáról folyó tárgyalások zajlanak.
• Az Egyesült Államok már korábban nagy katonai erőket vont össze a térségben, a támadásban az amerikai repülőgép-hordozó is részt vesz.
• A támadás nyomán Izraelben rendkívüli állapotot hirdettek ki, készülve az ország ellen várható iráni rakétacsapásra.
• Izrael lezárta légterét, a polgári repülés is leáll. Így tett Irán is.
• A WizzAir a közel keleti térségbe induló járatait is leállította.

Izrael szombat reggel úgynevezett „megelőző csapást” mért Iránra – közölte Jiszráel Kac védelmi miniszter, miközben az ország egész területén szükségállapotot hirdettek ki. A kormány azért döntött a rendkívüli állapot bevezetése mellett, mert iráni megtorlásra számítanak drónok és ballisztikus rakéták bevetésével – írja a CNN.

Trump bejelentette a támadást

Az első órákban csupán hivatalos forrásokra hivatkozó sajtóértesülések szóltak arról, hogy az Egyesült Államok egyértelműen részt vesz az Izraellel közös akcióban.

Magyar idő szerint azonban reggel nyolc után Trump maga is megerősítette, hogy az Egyesült Államok megindította katonai akcióját Iránnal szemben.

„Néhány órával ezelőtt az amerikai katonai erők megkezdték nagyszabású akciójukat Iránban. Célunk megvédeni az amerikai népet a fenyegető iráni rezsimtól”

– közölte bejelentkezésében Trump a Truth Socialön.

Az iráni média szerint három robbanás hallatszott Teherán belvárosában szombat reggel (magyar idő szerint hajnali fél négykor). A Fars hírügynökség közölte: olyan jelentéseket kapott, melyek szerint több rakéta is becsapódott az iráni főváros Dzsomhuri (Köztársaság) negyedében.

Az iráni médiában ezután újabb robbanásokról szóló hírek jelentek meg. A Farsz iráni állami hírügynökséget idéző BBC szerint Teherán északi és keleti részén hallatszottak újabb robbanások.

A BBC elemzője megjegyezte, hogy az Izrael által végrehajtott légicsapások egy olyan kritikus diplomáciai szakaszban történtek, amikor amerikai és iráni tisztviselők éppen az iráni atomprogram korlátozásáról és a háború elkerüléséről tárgyaltak.

Bár Irán engedményeket tett, és a tárgyalások a jövő héten folytatódtak volna, Donald Trump amerikai elnök – aki korábban támadással fenyegette meg Teheránt a megállapodás kikényszerítése érdekében – elégedetlenségét fejezte ki a folyamattal kapcsolatban. Trump emellett a Közel-Keleten olyan katonai mozgósítást rendelt el, amelyre a 2003-as iraki invázió óta nem volt példa. Irán pedig fegyveres válaszlépéseket ígért.

Arról már korábban szóltak hírek, hogy Izrael megemelte a készültségi szintjét és katonai lépésekre készül, amit sokan egy esetleges Irán elleni izraeli–amerikai közös támadás előjeleként értékeltek.

Izrael és Irán is lezárta légterét

A rendkívüli állapot elrendelésével Izraelben – a következő munkanapokon sem tanítás nem lesz, sem munka nem lesz a legtöbb helyen, valamint korlátozzák a gyülekezéseket is a lakosság biztonsága érdekében. Előbb Izrael zárta le légterét, leállítva ezzel a polgári légi összeköttetést, majd így tett Irán is.

A kanadai külügyminiszter Izrael és Irán elhagyására szólította fel a kanadai állampolgárokat az Iránt érő első becsapódások után.

Nagyobb akció lesz, mint a tavalyi

A források akkor azt közölték, hogy ha lesz támadás, az nagyobb lehet majd, mint a júniusi, Izrael és Irán közötti 12 napos háború, és több célpontja is lehet, mint mondjuk a három fő nukleáris létesítmény, amire az USA a 2025-ös támadásában koncentrált.

Korábban az Axios forrásai is hasonló lehetőségről számoltak be. A lap is úgy vélte, a támadás hamar bekövetkezhet, és sokkal inkább lenne egy háborúhoz hasonlítható, mint a venezuelai beavatkozás volt. Az Axios arról írt, hogy egy esetleges beavatkozás legalább egy évtizede az USA legnagyobb akciója is lehet a Közel-Keleten.

Az Egyesült Államok az elmúlt hetekben egymás után vezényelte a hadihajókat és a repülőgépeket a Közel-Keletre, valamint európai bázisokra. Számuk mostanra elérte azt a kritikus tömeget, ami már nemcsak pár napos, hanem akár hetekig tartó támadássorozatot is lehetővé tett Irán ellen. A térségbe már 13 amerikai hadihajó érkezett, és úton van a Földközi-tengerre a világ legnagyobb repülőgép-hordozója, a januárban a venezuelai támadásban részt vevő USS Gerald R. Ford, amit négy romboló és feltehetően egy atom-tengeralattjáró kísér. Ez már a második repülőgép-hordozó lesz a Közel-Keleten az Abraham Lincoln mellett. Erről ebben a cikkünkben írtunk részletesen.

A tárgyalások ellenére várható volt a katonai fellépés

Trump pénteki bejegyzésében már utalt az Irán elleni katonai fellépés lehetőségére:

„Nagy döntés előtt állunk, az nem könnyű. Szívesebben járnám a békés utat, de meg kell mondanom, ezek nagyon veszélyes emberek” – írta az Egyesült Államok elnöke az X-en még pénteken. Trump aznap arról beszélt, hogy nem elégedett azzal, ahogyan az iráni vezetéssel zajló tárgyalások folytak a síita fundamentalista állam nukleáris programjáról, amelynek burkolt célja az atomfegyver kifejlesztése lehet.

„Nem vagyok elégedett azzal, hogy nem hajlandók megadni nekünk azt, amire szükségünk van. Ez nem tetszik nekem. Meglátjuk, mi lesz. Ma további megbeszélések lesznek. De nem, nem vagyok elégedett a tárgyalások jelenlegi állásával” – idézte Trump pénteki szavait a Politico. Hangsúlyozta, hogy Iránnak nem lehet atomfegyvere, de aznap még arról beszélt, hogy nem született döntés keményebb fellépésről Iránnal szemben – ám ezt alig fél nappal később a szombati támadás megindítása követte.

Nem megerősített hírek szerint a katonai támadás egyik célpontja a teheráni elnöki palota.

A WizzAir mától nem repül a térségbe

A közel-keleti helyzet eszkalálódása miatt a Wizz Air azonnali hatállyal felfüggesztette minden izraeli, dubaji, abu-dzabi, és ammani járatát – írta a légitársaság közleménye. Az intézkedés legalább március 7-ig érvényben marad.

„A légitársaság külső szakértők bevonásával folyamatosan elemzi a biztonsági helyzetet, állandó kapcsolatban áll a helyi és nemzetközi légiközlekedési, biztonsági és kormányzati szervezetekkel. Az üzemeléssel kapcsolatos döntéseket folyamatosan felülvizsgálja és menetrendjét az aktuális helyzethez alakítja.”