Zelenszkij: Az EU mondjon egy dátumot, amikor Ukrajna csatlakozhat. Ha lehet, egy 2027-est

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arra kéri az Európai Uniót, hogy minél előbb álljanak elő egy dátummal, amikor Ukrajna csatlakozhat a közösséghez – írja a Financial Times. Zelenszkij szerint a csatlakozásnak már 2027-ben meg kéne történnie, hogy Oroszország ne tudja blokkolni azt akár a következő 50 évre.

Az elnök az orosz invázió negyedik évfordulója alkalmából adott interjút a lapnak, és sokat beszélt az esetleges békekötésről. Szerinte Donald Trump rá sokkal nagyobb nyomást próbál helyezni, mint Oroszországra, ami Zelenszkij szerint apró gesztusokkal próbálja gyengíteni Kijev pozícióját az amerikai elnök szemében. Azt mondta, hogy az oroszok csak játszadoznak a világgal, csak színészkednek, amikor arról beszélnek, hogy békét akarnak.

„Én látom, mert nagyon rossz színészek. Játszadoznak Trumppal, játszadoznak az egész világgal. Így van ez. Putyin azt hiszi, hogy meggyőzőnek, megbízhatónak tűnik. De nem, mert rossz színész”

– mondta.

Nemrég azzal vádolta meg Oroszországot, hogy egy gazdasági együttműködési ajánlattal keresték meg Trumpot – az ukrán hírszerzés szerint 12 trillió dollár értékben. Úgy tudja, hogy az ajánlatban voltak Ukrajnára vonatkozó feltételek is, és az együttműködés keretein belül az oroszok által elfoglalt ukrán területek alatt található erőforrásokat is kitermelnék.

Visszautasítja, hogy Ukrajna csak azért kér fegyverszünetet, hogy mozgósítson, és ellentámadásba kezdhessen, sőt szerinte ez valójában Oroszország terve. Saját forrásai szerint költséges az oroszoknak a háború, minden megszerzett kilométerért 167 embert veszítenek el.

Azért tartja fontosnak a többi nyugati biztonsági garancia mellett az EU-csatlakozást is, hogy eltántorítsa Oroszországot egy újabb támadástól. Úgy látja, hogy Trump meg van győződve arról, hogy ha Ukrajna egyszerűen átadja a Donbaszt Oroszországnak, akkor a háború véget ér, de szerinte ez nem igaz.

„Őszintén nem hiszem el, hogy Oroszország csak ennyit követelne. Hogy visszavonulnánk a Donbaszból, és a háború véget érne. Oroszország Oroszország, és tudod, hogy nem lehet megbízni benne.”

Örülne, ha a nyugati szövetségesek anyagilag és licencekkel támogatnák az ukrajnai fegyvergyártást, és elbüszkélkedett azzal, hogy már szinte tömeggyártani tudják a saját FP-5 Flamingo rakétájukat, amivel pár napja eltaláltak egy, a határtól 1400 kilométerre található orosz rakétagyártó üzemet.

Azt gondolja, hogy úgy lehet igazán nyomást helyezni az oroszokra, ha ellehetetlenítik a gazdasági tevékenységeiket – például az árnyékflotta akadályozásával, az orosz energiahordozók és vállalatok bojkottjával, a szankciókerülés megakadályozásával. De szerinte ezek mellett a fegyverszünethez is biztonsági garanciákra van szükség.

„A háború újraindulhat. Egy fegyverszünet összeomolhat. Nem szünetre van szükségünk. Le kell zárnunk ezt a háborút”

– mondta.

Hétfőn egy belarusz lapnak adott interjúban a Kyiv Independent szerint másik szomszédjára is kitért. Azt mondta, hogy Belarusz nem tudja tovább tagadni, hogy részt vesz a háborúban, miután Oroszország Shahed drónokat telepített a területére, és onnan támadja az ukrán energiahálózatot.

Ettől függetlenül bízik benne, hogy a háború után normalizálódhat Kijev és Minszk viszonya – de csak akkor, ha Belaruszban demokratikusan lecserélik a vezetést egy EU-barát kormányra. Szeretné, ha jóban lehetne a két ország, „hiszen nem a belarusz nép indított háborút Ukrajna ellen”.

A CNN-nek azt mondta, hogy örülne, ha az amerikai elnök Ukrajna oldalán maradna. Azt gondolja, hogy az USA túl nagy és fontos ahhoz, hogy egyszerűen elforduljon a konfliktustól, és abban bízik, hogy Trump kedden kiáll majd Ukrajna mellett az évértékelő beszédében. Egyelőre úgy érzi, hogy Trump nem helyez elég nyomást Vlagyimir Putyinra.

„Amellé a demokratikus ország mellé kell állniuk, ami egy ember ellen harcol. Mert ez az ember a háború. Putyin a háború. Az egész róla szól. Egy emberről. És az ország, az egész országa a fogságában van.”

Eközben a Reuters szerint az Egyesült Királyság katonai, humanitárius és újjáépítési támogatást ad Ukrajnának: 20 millió fontot (6,4 milliárd forintot) az energiaszektor védelmére és javítására, 5,7 millió fontot a frontvonalnál élők támogatására, 30 millió fontot a társadalom támogatására. Emellett ukrán pilótákat helikopteres oktatókká képeznek.