Olyan menekültügyi szövegek kaptak többséget az EP-ben, amelyekre még a Fidesz is igent mondott

Az Európai Parlament (EP) szerdán elfogadta az álláspontját a szabályokról a menekültügyileg biztonságos harmadik országokra és a biztonságos származási országok listájára. Előbbiről másnapra meg is egyezett a tagállami Tanáccsal.

Ahogy az előkészítő, szakbizottsági szinten, úgy a plenáris ülésen is összeálltak a jobboldali pártok, még ha nem is csak közülük támogatták a két szöveget. Előbbit 384 igennel, 237 nem és 31 tartózkodás mellett fogadták el, utóbbit 396-202-56 arányban a jegyzőkönyv alapján. A jobboldali frakciók képviselői a jobbközép Európai Néppárttól az euroszkeptikus-konzervatív ECR-en át a Patrióták Európáért és a Szuverén Nemzetek Európája csoportokig támogatták a javaslatokat. A liberálisok és a szocialisták egy része is csatlakozott hozzájuk. A magyar képviselők közül a Fidesz–KDNP-ből és a Mi Hazánkból igennel, a DK-ból nemmel voksoltak, a Tisza Pártból nem regisztráltak szavazatot.

A biztonságos származási országok listájára Bangladest, Kolumbiát, Egyiptomot, Koszovót, Indiát, Marokkót és Tunéziát írnák fel. Felvennék az összes EU-tagjelölt országot is, kivéve például azokat, amelyekben háború dúl. A tagállami hatóságok a listázott országokon felül is kijelölhetnének biztonságosakat, kivéve akkor, ha az már benne van az uniós jegyzékben, de épp felfüggesztették.

A biztonságos harmadik országokból – amelyről a másik javaslat szól – származó menedékkérelmeket elfogadhatatlannak nyilvánítják. Az elv alkalmazásához elég lenne, ha a menedékkérőnek „kapcsolata van” az országgal, például ott maradt egy időre.

Az EP-nek a tagállami kormányokat képviselő Tanáccsal kell kialakítania a végső álláspontját. A biztonságos harmadik országoknál ez már a szavazás másnapjára sikerült is. Lena Düpont jobbközép néppárti jelentéstevő szerint a kialkudott szöveggel biztosítani akarták, hogy a menekültügyi eljárások a visszaküldéseket beleértve gyorsabbak, okosabbak és hatékonyabbak. Mindezt létfontosságúnak tartották, hogy csökkentsék az irreguláris migrációt, és több elutasított menedékkérelmű migránst küldhessenek vissza a hazájába. „Biztosítani akarjuk, hogy a védelmet megadjuk ott, ahol szükség van rá, de nem automatikusan az EU-n belül, ha a biztonságos és hatékony védelmet máshol is garantálni lehet.”

Rasmus Stoklund a Tanács soros dán elnöksége nevében úgy látta, hogy rekordidő alatt képesek voltak a szabályok felülvizsgálatára, és

az új megállapodással olyan egyezményeket köthetnek a kormányok, amelyekkel az EU-n kívül dolgozhatják fel a menedékkérelmeket.

A jogszabály végső formáját még az EP-nek és a Tanácsnak is el kell hivatalosan fogadnia, de ez általában már csak formaság a hasonló alkuk után.