Megint Putyinhoz megy Orbán, amit a Kremlnek kedvező amerikai terv leghangosabb támogatásával készített elő

Orbán Viktor ismét Moszkvába utazik pénteken, a várható tárgyalásaira a kormányfő a szerb elnökkel folytatott szabadkai találkozóján maga is utalt, noha a helyszínt nem mondta ki. A kormányfő másfél év után megy újra Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz, akinél legutóbb békemissziónak nevezett útján járt, közvetlenül Volodimir Zelenszkijjel tartott kijevi találkozója után.

Az akkori út napokkal azután történt, hogy Magyarország fél évre átvette az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét. Orbán hivatalosan csak Magyarországot képviselve ment Moszkvába, de nem volt kifogása az ellen, amikor Putyin a közös sajtótájékoztatón utalt Orbán EU-s képviseletére is, kiváltva ezzel több EU-s vezető nemtetszését.

Orbán most néhány héttel a Donald Trumpnál tett látogatása után, és az amerikaiak alakuló orosz–ukrán béketervéről várhatóan jövő héten Putyinnal tárgyaló amerikai delegáció útja előtt néhány nappal érkezik Moszkvába.

A pénteki útról először a VSquare-es Panyi Szabolcs számolt be, nem sokkal később a Telex is így értesült, csütörtökön aztán Putyin is elismerte, hogy érvényben van a meghívás. „Ha Orbán miniszterelnök módot talál arra, hogy elfogadja meghívásunkat, örömmel látjuk” – mondta. Az orosz elnök megjegyezte, hogy energetikai területen nagy a két ország közötti együttműködés, „nem is beszélve Paksról. Ott vannak tisztázandó kérdések, amelyek a fűtőanyagot érintik”. Az elnök ezzel arra utalt, hogy Orbán november eleji washingtoni útján megállapodást kötött az amerikai Westinghouse-zal a nukleáris fűtőanyag vásárlásáról – ami eddig kizárólag orosz piaci szegmens volt –, valamint a fáradt fűtőanyag hosszú távú tárolásáról is.

Bár „a tisztázandó kérdés” vitát is sejtethet, Putyin jelezte, hogy Orbán megítélése különösen jó a Kremlben: „Mi Oroszországban minden partnerünket szívesen látjuk, beleértve – agresszív viselkedésük ellenére – az európai kollégáinkat is. Orbán Viktort pedig különösen, ismerjük az ő álláspontját, amely kifejezetten objektív. Ő azon emberek sorába tartozik, akik látják a realitást, és erre építve alakítják ki politikai állásfoglalásukat” – mondta.

Orbán az egyetlen kétszeres vendég

Még másfél hónappal az oroszok Ukrajna elleni totális inváziójának kezdete után, 2022 tavaszán az akkori osztrák kancellár, idén májusban pedig Robert Fico szlovák kormányfő is járt EU-s tagország vezetőjeként az orosz elnöknél, de Orbán a második vizittel egyedül áll majd a politikailag érzékeny lista élén. Orbán emellett egyetlen EU-s politikusként utazott el Pekingbe az Egy övezet, egy út fórumára 2023 végén, ahol szintén tárgyalt Putyinnal.

Putyin most épp akkor fogadja őt, amikor a Kreml által Ukrajna ellen indított háború lezárására hivatkozva óriási diplomáciai mozgások zajlanak a béketervek körül. Az amerikainak mondott, de leginkább az orosz szempontokat tükröző, 28 pontos eredeti tervre válaszul kiszivárgott egy európai, Ukrajnának kedvezőbb, de több lényegi pontban szintén homályos javaslat.

Az eredeti tervről tárgyalt Kijevben az ukrán elnökkel az egyre nagyobb szereppel bíró Dan Driscoll, az amerikai hadsereg ügyeiért felelős államtitkár, vasárnap Genfben Marco Rubio és az ukrán nemzetbiztonsági tanácsot vezető Rusztem Umerov, hétfőn pedig Abu-Dzabiban találkozott egy orosz delegáció az amerikaiakkal – a küldöttséget itt is Driscoll vezette.

Majd pedig a vasárnapi, Genfben rendezett tárgyalások után kiderült, hogy az amerikaiak az ukránokkal tárgyalva módosították a saját tervüket, de még több pontban nincs végleges megegyezés. Ezekről Zelenszkij azt mondta, hogy kész személyesen tárgyalni róluk Trumppal.

Trump pedig már azt is bejelentette, hogy elnöki megbízottja, Steve Witkoff hamarosan Moszkvába utazik, talán az elnök veje, Jared Kushner társaságában. Witkoffról azóta egy kiszivárgott hangfelvétel alapján kiderült, hogy októberben tanácsokat adott az oroszoknak ahhoz, hogyan tárgyaljanak Trumppal. Putyin szerint az amerikai delegáció a jövő hét első felében érkezhet majd az orosz fővárosba.

Az eredeti javaslat egyik legvitatottabb eleme az volt, hogy Oroszország nemcsak megtarthatná az eddig elfoglalt területeket, Ukrajna csaknem ötödét, 110 ezer négyzetkilométert, de Donyeck megye olyan részeit is megkaphatná, amelyeket a háború évei alatt nem is tudott elfoglalni. Putyin csütörtökön kijelentette, hogy a Krím és a Donbasz Oroszországhoz tartozásának elismerése kulcsfontosságú kérdés kell legyen az amerikaiakkal folytatott tárgyalásokon. Márpedig a korábban, a svéd parlamentnek címzett üzenetében Zelenszkij azt mondta: „a határokat nem lehet erővel megváltoztatni”, és hogy „az agresszornak teljeskörűen meg kell fizetnie a háborúért, amit elkezdett”.

A béketervekről Téma műsorunkban is részletesen beszéltünk:

Mindez a helyzet lehetőséget ad Orbánnak arra, hogy megint reflektorfénybe kerüljön a világpolitika nagyszínpadán – összhangban azzal, amit rugalmas és radikális külpolitikának nevez. Az kérdés, mit tehet hozzá a valódi rendezéshez úgy, hogy álláspontja leginkább az orosz fél által hangoztatott érvekkel vág egybe, egyúttal maximálisan támogatja Trump rendkívül hullámzó, Oroszországgal kapcsolatos politikáját – amely Moszkvának hol szinte mindenben kedvez, hol szankciókkal operál, most éppen megint az előbbi szakaszban tart.

Az EU és a NATO tagjaként Orbán közben folyamatosan ostorozza az európai erőfeszítéseket, legyen szó Ukrajna pénzügyi támogatásáról, védelmének erősítéséről vagy, mint épp most, az amerikai 28 pontos béketervvel szemben megfogalmazott 24 pontos tervről.

Naftáról tárgyalhat Orbán és Putyin

Orbán a már említett szabadkai sajtótájékoztatón Aleksandar Vučić szerb elnök mellett beszélt arról, hogy miről lehet szó pénteken. Ő atomenergiát nem említett, fosszilis energiát annál inkább, mondván, Magyarországnak nincsenek nagy kőolaj- és földgázlelőhelyei, ezért importra szorul.

„Importból élünk, alapvetően orosz importból, olaj, orosz gáz” – mondta Orbán, így az első feladatának azt nevezte, hogy ez elé ne gördítsenek akadályt az amerikai szankciók. Trump október végén bejelentett új szankciói Oroszország két legnagyobb olajvállalatát, a Lukoilt és a Rosznyeftyet érintik. Az orosz olajra vonatkozó szankciók alól aztán Magyarország Orbán november 7-i washingtoni útján mentességet kapott – a kormány szerint határozatlan időre, Marco Rubio amerikai külügyminiszter szerint egy évre.

Az orosz kőolaj importjának tilalma alól az EU által adott mentesség még egyébként is érvényben van, hatályos földgázszerződés is van – miután a magyar fél keveset tett annak érdekében, hogy csökkentse az orosz energiaforrások arányát –, tehát az ellátás orosz forrása egyelőre fenntartható.

Második feladatként „most azt kell biztosítanom, hogy nafta is legyen, tehát ne csak papír meg engedély, anyag legyen – olaj meg gáz. A következő napokban, illetve holnap ennek érdekében fogok tárgyalásokat folytatni, remélem sikerrel, és akkor lesz nafta is, meg lesz mentesség a szankciók alól is, vagyis Magyarországra továbbra is érkezik orosz olaj és gáz. És ha nekünk lesz, akkor önöknek is lesz, mert arra a kérdésre, hogyan tudunk segíteni önöknek az az egyszerű válaszom van, hogy amink van, azt megosztjuk önökkel” – mondta Orbán a szerbeknek.

Ezzel jelezte, hogy hol lehet keresnivalója a magyar félnek üzleti szemmel is, miután Trump szankciókat léptetett életbe a két legnagyobb orosz olajtársasággal szemben, ami megnehezíti a részben orosz tulajdonban lévő, ezért szankciók alá eső szerbiai finomító ellátását. Az orosz energiahordozóktól és tulajdonviszonyoktól való függés mostanra kialakult hátrányairól itt olvashat bővebben.

Orbán újságírói kérdésre megjegyezte, „ha a szerbek úgy döntenek”, hogy szerepet kívánnak adni a finomító működtetésében, „akkor Magyarország áll rendelkezésre”. Ennek formájáról, konkrét cég részvételéről – kézenfekvően a Molról – nem tett említést. Mivel a pancsovai finomító a szerb olajtársaság, a NIS tulajdona, amiben orosz érdekeltség is van, valójában nemcsak szerb döntésen múlik, hogy miként alakuljon a finomító tulajdonosi szerkezete – Orbán erről is bizonyára tárgyalni fog Putyinnal.

Orbánnak lehet megbeszélnivalója a Lukoil térségbeli érdekeltségeiről is, hiszen a szankciók miatt az orosz cég lényegében felszámolja külföldi tevékenységét. Az orosz elnökhöz informálisan köthető Gunvor ugyanis nem veheti át a Lukoil hálózatát, bár a Putyin bizalmasának tartott Gennagyij Timcsenko által korábban hivatalosan is birtokolt cég és egyben korábban az orosz olajexport egyik legnagyobb lebonyolítója tett erre kísérletet.

A földgáz terén talán arról is egyeztetnie kell az orosz féllel, hogyan alakulnak majd a magyar import számai, miután a már említett washingtoni úton arról is megállapodás született, hogy Magyarország amerikai cseppfolyós földgázt (LNG-t) is vásárol. Igaz, ez nem olyan nagy tétel, de tény, hogy megjelenik egy új szereplő is a magyar piacon, ahol az orosz forrás a meghatározó.

Az orosz békeszempontok egybeesnek Orbánéval

Adódik a feltételezés, hogy az olajat, orosz érdekeltségeket érintő kérdéseken túl a mostani út apropóját a már említett béketervek – vagy inkább béketervtervezetek – körüli tárgyalási sorozat adja. Orbán pénteki útja a fent már bemutatott folyamatnak egy központi időszakára esik, ami a megbeszélések célját illetően számos találgatásra adhat okot.

A megbeszélés egyik fő témája az időzítés alapján nyilván az ukrajnai háború, amelyben Magyarország az EU és a NATO tagjaként önsúlyánál nagyobb jelentőséggel bír, Orbán pedig konszenzusos döntéshozatali rendszerben a minden tag számára meglévő vétójogával élve hatással lehet az EU és a NATO egységes álláspontja kialakításának menetére. És mivel a meghatározó tagoktól eltérő, Ukrajna támogatását elutasító véleményt hangoztat, ideális partner Moszkvának, amelynek mindenképpen érdekében áll felerősíteni azokat a hangokat, amelyek a nyugati szövetségeken belüli ellentéteket mutatják.

Orbán erre többször alkalmas volt, azzal, ahogyan vétózott vagy lassított több, Ukrajna támogatására irányuló EU-s döntést, vagy azzal, ahogyan lassította a NATO-ban Svédország felvételét. De már azzal is, ahogyan 2014 és 2022 között alacsonyabb szinten járult csak hozzá Ukrajna és a NATO kapcsolattartásához az ukrajnai kisebbségi törvényt kifogásolva, amely szerinte veszélybe sodorta a magyar nyelvű oktatást Kárpátalján. A törvényt előbb átalakították, majd halasztották, végül le is vették a napirendről ukrán oldalon, ettől azonban nem javult a két kormány közötti viszony.

Orbán tavaly nyári, békemissziónak nevezett látogatása mellett azzal érvelt, hogy ő az egyetlen európai vezető, aki párbeszédet folytat az orosz elnökkel. Ehhez 2025-től hozzáteheti, hogy eközben az Egyesült Államok elnökével is kiváló a személyes kapcsolata – ezt jelezte a hónap eleji washingtoni útja is a népes magyar delegáció élén.

A Fehér Házban is hallatszó szempontok

Azon a találkozón többek között azt jelezte újra az Ukrajnával hivatalba lépése óta egyébként is többnyire bizalmatlan amerikai elnöknek, hogy ezt a háborút Ukrajna nem nyerheti meg, annyit hozzátéve, hogy „csodák történhetnek”. Szerinte tévedésben vannak az európaiak – a NATO meghatározó tagjai, az informális tettre készek koalíciója a britekkel, franciákkal, németekkel –, ha azt hiszik, hogy az ország fegyverszállítmányokkal való támogatásával Oroszország legyőzhető a fronton.

Ez nem volt váratlan Orbántól, ahogyan az sem, hogy sokszor éri a vád, hogy a magyar kormány az EU-ban lényegében az oroszok falova. Orbán ezt primitív vádaskodásnak tartja. Igaz, a kormány állásfoglalása a rendezési tervekkel kapcsolatban nem enyhíti azok gyanúját, akik szerint Orbánék Ukrajna vereségére építve alakítják orosz kapcsolataikat, felülírva az EU és a NATO geopolitikai érdekeit.

Az amerikaiak 28 pontos tervét a magyar kormány azonnal támogatta, Szijjártó Péter arról beszélt, hogy azt azonnal és feltétel nélkül támogatnia kellene az EU-nak. A külgazdasági és külügyminiszter ezt a 24 pontos európai tervezet megjelenése után is hangoztatta. Ez valójában csak az EU ostorozásában következetes nyilatkozat, egyéb tartalmában nem, hiszen korábban a magyar kormány épp tétlenséggel vádolta az EU-t, mondván, ha nem lép fel, úgy a feje felett fog egyezkedni Trump és Putyin, most pedig épp azt várja el a nyilatkozat szerint a kormány, hogy épp ebbe a feje feletti egyezkedésbe nyugodjon bele.

Az amerikaiak belenyúlhatnak az EU zsebébe

Ez már csak azért is ellentmondásos, mert az eredeti, azóta már a kiszivárgott információk szerint számos ponton módosult amerikai terv – amely még a Republikánus Párt egyes tagjai szerint is olyan, mintha az oroszok diktálták volna Witkoffnak – az EU-ra is súlyos anyagi terheket róna, az európai országok megkérdezése nélkül. Az eredeti amerikai tervezet laza megfogalmazására jellemző, hogy „Európáról” beszél, noha ilyen jogi entitás nincsen, amely kötelezettségeket vállalhatna.

A kiszivárgott információk szerint a tervben az állt, hogy az Egyesült Államok a befagyasztott orosz vagyonból Ukrajna újjáépítésére használni szándékozott pénzek profitjából 50 százalékkal részesülne – nehezen számszerűsíthető, hogy itt mi a haszon –, és mellesleg megjegyzi, hogy „Európa” 100 milliárd dollárt tesz még bele az újjáépítésbe, megnyitva a hitelcsatornákat Oroszország előtt is. Márpedig amikor az EU beszél Ukrajnának juttatandó pénzügyi támogatásról vagy a befagyasztott orosz vagyonok felhasználásáról, akkor azt a magyar kormány hevesen ellenzi. Ez a kettősség jellemzi a szankciókat illetően is: ha az EU veti be őket Oroszország ellen, akkor az Orbánék szerint háborúpárti cselekedet, ha a politikai kanyarokban gazdag Trump vet ki szankciót, akkor az békepárti lépés.

Épp ezért az nehezen látszik, hogy a másfél éve békemisszióra hivatkozó Orbán hogyan játszhatna arra, hogy közvetítő szerepet játszhasson Oroszország és az EU között. Az amerikaiaknál erre elvben sem pályázhat, arra ott van napi szinten Witkoff, arról nem is beszélve, hogy Trump is találkozott már közvetlenül Putyinnal augusztusban Alaszkában, bár abból is inkább az orosz elnök jött ki jól.

Orbán az EU-ban kialakult megítélése miatt azonban nem pályázhat arra, hogy érdemben győzködje a tagállamokat, mondván, hogy ő szót ért Putyinnal, hiszen a tagországok vezetőinek többsége a magyar kormányfőt nem tartja konstruktív félnek, inkább olyannak, aki a vétóval fenyegetve, rövid távú érdekeket követve legfeljebb zsarolja saját szövetségét, szívességet téve ezzel az orosz elnöknek.

Orbánék siettek az oroszoknak kedvező terv támogatásával

Az eredetileg 28 pontos amerikai terv melletti feltétel nélküli kiállással a magyar kormány meg sem várta a genfi amerikai–ukrán tárgyalásokat. Pedig annak végén a hírek szerint 19 pontosra redukált, de nyilvánosságra továbbra sem hozott tervezet az ukrán fél szerint már jobban tükrözi az ukrán érdekeket is, amivel az amerikai fél is egyetértett.

Igaz, a lényegi pontokban nincs egyetértés: sem az amerikai, sem az európai javaslat nem egyértelműsíti, hogy milyen intézményes biztonsági garanciát nyújtana Ukrajnának Oroszország esetleges későbbi támadásaival szemben, miközben elég egyértelművé tenné, hogy NATO-tagsággal nem számolhatna – ebben az amerikai terv egészen kategorikus volt.

Orbán tehát az amerikai adminisztráción belül amerikai lapok forrásai alapján az ukrán érdeket jobban figyelembe vevő Marco Rubio külügyminiszer és az inkább J. D. Vance alelnökhöz köthető, Moszkvával megengedőbb oldalak közötti nézeteltéréseket is felszínre hozó 28 pont melletti kiállásával lényegében csak Moszkvával van teljes egyetértésben. Azóta azt a tervet ugyanis módosították, amiről Trump azt írta, hogy mindkét oldal javaslatait figyelembe véve „finomhangolták”, és csak pár részlet van, amiben nincs egyetértés.

Az orosz fél viszont az eredeti tervezetet tekinti jó kiindulási alapnak, amely „tükrözi az alaszkai találkozó szellemét” – míg annak módosítása és az európai 24 pontos terv „nem konstruktív és nem működőképes”.

Rövid távon Orbánnak – túl az esetleges, már említett, olajat érintő ügyleteken – az lehet még a legfontosabb a moszkvai tárgyaláson, hogy kitapogassa egy újabb amerikai–orosz elnöki találkozó esélyeit, és lobbizzon azért, hogy az – logikusan még az áprilisi választások előtt – tényleg Budapesten jöjjön létre, ahogyan arról októberben még szó volt. Akkor ezt Trump jelentette be, végül azonban a folyamat megakadt a két ország külügyminiszterének megbeszélésén, így az amerikai elnök egyelőre elállt tőle, mondván, nem látja, hogy lenne érdemi eredménye.

Ezután vett újabb kanyart az Ukrajnára ismét orosz érdekeket tükröző nyomásgyakorlással, amit a 28 pont megjelenése is mutatott. Trump a módosított tervről szóló közösségi médiás posztjában azt írta, várja, hogy Zelenszkijjel és Putyinnal találkozzon, de

„CSAK akkor, amikor a háború végét jelentő deal VÉGLEGES, vagy a végső stádiumában van”.

Azt Orbán fehér házi látogatásakor Trump is megerősítette, hogy ha lesz találkozója Putyinnal, azt Budapesten szeretné megtartani, noha a helyszínre már több ország is bejelentkezett, a kevésbé esélyes Pozsony és Belgrád mellett Törökország, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek is.