Von der Leyen felsorolta az európai elvárásokat a békéhez

Minden erőfeszítést támogatnak, amely igazságos és tartós békét épít: amely véget vet az öldöklésnek, ezért „üdvözöljük a Trump elnök vezette erőfeszítéseket” – jelentette ki Ursula von der Leyen szerdán Strasbourgban. Az Európai Bizottság elnöke szerint ugyanakkor fenn kell tartani a nyomást Oroszországon egy igazságos és tartós békéig. Soha nem veszíthetik szem elől, miért küzd Ukrajna: a biztonságáért, a szabadságáért, és a függetlenségéért, alapvetően az Egyesült Nemzetek Szervezetének alapdokumentumába írt értékekért – jelentette ki.

Von der Leyen szerint az oroszok lépése csak az első egy nagyobb játszmában

Von der Leyen az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén közölte: az oroszok a kezdetektől úgy vélték, hogy tovább bírják, mint Ukrajna, Európa és a szövetségesei. Akárhányszor haladtak a tárgyalások felé egy valódi békéről, felerősödik az erőszak. Az elmúlt napok Kremlből jövő üzenetei alapján úgy látta, a mostani csak az első lépésük egy nagyobb játszmában. (Nem tért ki rá, hogy akkor hányadik a Grúzia elleni 2008-as háború vagy a Krím 2014-es megszállása.) Nekik minden béke csak a térképek átrajzolásáról és a visszatérésről szól a befolyási övezetekhez, Ukrajnának és Európának viszont egy olyan békéről, amely nem egy újabb konfliktus magjának elültetése helyett stabil biztonsági rendszert hoz létre. Nem dönthetnek Ukrajnáról Ukrajna nélkül, Európáról Európa nélkül és a NATO-ról a NATO nélkül.

Minden erőfeszítést támogatnak, amely igazságos és tartós békét épít: amely véget vet az öldöklésnek, és nem válhat majd veszélyes példává, ezért

„üdvözöljük a Trump elnök vezette erőfeszítéseket”.

A genfi tárgyalások óta van egy kiindulópontjuk. A közös hangjuknak és az egységes kiállásuknak kell irányítania a munkájukat – hangsúlyozta.

A feltételek közül elsőnek említette, hogy bármilyen megállapodásnak igazságos és tartós békét kell hoznia, valós biztonságot hozva Ukrajnának és Európának. Nem korlátozhatják Ukrajna haderejét úgy, hogy sebezhetővé teszik egy jövőbeni támadással szemben. Az országnak robusztus és hiteles biztonsági garanciákra van szüksége, hogy elrettentse Oroszországot a támadásoktól.

Második, hogy fenntartsák Ukrajna önrendelkezését. Az oroszok gondolkodásmódja Jalta óta nem változott, a kontinenst befolyási övezetekként látják, utalt az 1945-ös nagyhatalmi találkozóra. Világosnak kell lenniük abban, hogy

nem darabolhatnak fel egyoldalúan egy szuverén országot, a határokat nem változtathatják meg erőszakkal. Ha törvényesítik és hivatalossá teszik a határok aláaknázását, azzal még több háború előtt nyitják meg a kaput, „ezt nem hagyhatjuk”.

Ukrajnának joga van megválasztani a jövőjét, és európai jövőt választott, már részben a közös piac részévé vált, a jövője az Európai Unióban van, ez biztonsági garancia is – jelentette ki.

Harmadszor meg kell teremteniük Ukrajnának a pénzügyi feltételeket, hogy megvédhesse magát. Az állam- és kormányfők legutóbbi csúcstalálkozóján döntöttek róla, hogy gondoskodnak erről a 2026-2027-es időszakban – idézte fel. Nem tért ki arra, hogy ezt a végkövetkeztetést a 27-ből csak 26 vezető nevében adták ki, Orbán Viktor a legutóbbi csúcson zsinórban negyedszer nem csatlakozott semmilyen Ukrajnáról szóló szöveghez.

Az egyik lehetőség a befagyasztott orosz vagyon felhasználása – jelezte Von der Leyen. (A szeptember óta lebegtetett, orosz vagyont felhasználó jóvátételi hitelről nem tudtak megállapodni Belgium miniszterelnökének ellenállása miatt, ezért más javaslatokat is kértek és kaptak.) Azt azonban a bizottsági elnök leszögezte:

„nem tudok elképzelni olyan forgatókönyvet, hogy az európai adófizetők egyedül állják a számlát. Ez elfogadhatatlan.”

A megoldás nehézségeire utalva hangsúlyozta, hogy tiszteletben kell tartaniuk a nemzetközi jogot. (Magyarul nem kobozhatják el csak úgy a pénzt.) Végül vissza kell adni minden gyereket, akit „Oroszország elrabolt”.

A tagállamok testületének elnöksége szerint örülnek a genfi haladásnak

„Üdvözlünk minden diplomáciai kezdeményezést, hogy igazságos és tartós békét érjünk el” – jelentette ki a tagállami minisztereket képviselő Tanács soros dán elnöksége nevében Marie Bjerre. A dán EU-ügyi miniszter szerint senki sem akar jobban békét az ukránoknál, akikre rettenetes hatása volt a közel négy éve indult orosz inváziónak. Az oroszok viszont még mindig folytatják a hadjáratukat Ukrajna és a hibrid támadásaikat az uniós tagállamok ellen szabotázzsal, légtérsértésekkel. Ukrajna biztonsága Európáé is, jelentette ki. (Az elnökség külügyekben nem képviseli az EU-t, a miniszterek ülései közül egyedül a külügyit nem maga vezeti le, csak a többit, mint az állam- és kormányfők csúcstalálkozóit előkészítő EU-ügyi tárcavezetőkét.)

„Reméljük, hogy az Egyesült Államok közelmúltbeli kezdeményezése jó eredményt hoz, és örülünk a genfi találkozón elért haladásnak.” A Tanács álláspontját világosnak látta: szilárdan támogatják Ukrajna önrendelkezését és a jogát ahhoz, hogy megválaszthassa a jövőjét. A békének átfogónak, igazságosnak és tartósnak kell lennie. Nem lehetnek tárgyalások Ukrajnáról Ukrajna nélkül – idézett az állam- és kormányfők testületének ülésén elfogadott következtetésekből, amelyekhez a 27-ből csak 26-an csatlakoztak, Orbán Viktor kimaradt, így nem is a teljes testület nevében adtak ki. Bjerre ennek megemlítése nélkül hangsúlyozta, hogy egy hangon kell megszólalniuk.

Bármilyen egyezményhez robusztus és hiteles garanciák kellenek, amelyek segítenek elrettenteni a jövőbeni orosz támadásokat, nem korlátozhatják az ukrán hadsereget úgy, hogy az védtelenné tegye, sorolta Bjerre. A békének pedig Ukrajna önrendelkezését és területi integritását is tiszteletben kell tartania, a határokat nem változtatják meg erővel.

Gál Kinga: A háborút nem lehet megnyerni a fronton, csakis a tárgyalóasztalnál

Hosszú időre visszahozhatatlan lesz a mostani lendület, ha elveszítjük, figyelmeztetett a Fidesz–KDNP delegációjának elnöke. „Mindannyian tudjuk, hogy ezt a háborút nem lehet megnyerni a fronton, csakis a tárgyalóasztalnál” – jelentette ki Gál Kinga. A Patrióták Európáért (PfE) frakció első alelnöke szerint most a realitásból kell kihozni a legtöbbet, de nem látta mielőbbi béketárgyalás melletti elkötelezett igényt az EP-ben.

Meglepődött rajta, hogy a vita címe nem sokkal a kezdete előtt megváltozott, a terv elől eltűnt a béke, mintha tartanának tőle. (A vita teljes címe az EP fordításában „Az EU álláspontja az Ukrajna igazságos és tartós békéje érdekében javasolt tervről és az EU szerepvállalása” volt.)

„Azért ülhetünk ma itt, mert az Európai Unió alapító atyái nem akarták többé katonasírok tömegeit látni Európában. Ennek garanciájaként álmodták meg az Európai Uniót, mint a béke és a biztonság térségét.”

Ezt kötelességünk tovább őrizni, mert az emberek békét akarnak, ami maga az élet, de Európa már így is nagy árat fizetett a háborúért, jelentette ki. Felemlegette az ukrán atomerőművek körüli korrupciós ügyet, szerinte a kapott pénz „jó része” ezen keresztül eltűnt, az Európai „Bizottság elnöke pedig még több pénzt kér a tagállamoktól” – utalt a 26-ok kérésére küldött levélre, amely az orosz vagyonból finanszírozott eredeti terv mellett vázolt két másik lehetőséget.

A PfE álláspontját világosnak látta: „elítéljük az orosz agressziót minden formájában, de éppen az ukrán nép, az áldozat érdekében kell minél hamarabb véget vetni az öldöklésnek és pusztításnak, mielőbbi békével pedig ráfordulni végre az újjáépítésre”. Ezért az EU-nak nem akadályoznia, de támogatnia kell most az USA béketervét és a -tárgyalásokat.