Trump megint olyan tervet tárhatott Zelenszkij elé, amely Putyin fölényét betonozhatja be

Donald Trump ismét vett egy kanyart, a hírek szerint olyan béketervet tárt Ukrajna elé, amellyel megint rájuk gyakorolna nyomást az Oroszország által indított háború lezárása érdekében. Legalábbis ez derül ki a szerdán a nemzetközi sajtóban névtelen forrásra hivatkozva kiszivárgott 28 pontos tervből, amelyet részleteiben egyelőre nem kommentáltak ugyan, de egyre inkább kész tényként kezelhető, hogy a terv ebben a formájában létezik, és olyan sarokpontjai vannak, amelyek leginkább az orosz fél érdekeinek felelnek meg. A Fehér Ház szóvivője is tett utalást a tervre, amelyen egy hónapja dolgozik az amerikai fél. Olyan tervről van szó, amely „Ukrajnának és Oroszországnak is jó” – mondta Karoline Leavitt, vitatva, hogy a végeredmény elsősorban Moszkva szempontjait tükrözné.

Pedig ami eddig kiszivárgott a sajtóhoz a tervből, az több elemében elfogadhatatlannak tűnik az ukrán vezetés számára:

• Oroszország megkapná a Luhanszk és Donyeck megyékből álló Donbasz régiót, beleértve az utóbbi megyének azt a maradék 15 százalékát, amelyet a csaknem négy éve tartó háború alatt nem is tudott elfoglalni.
• Vagyis adják át az ukrán hátország védelmében stratégiai fontosságú, a háború alatt is 134 ezer lakosú városkettőst, Kramatorszkot és Szlovjanszkot is.
• Ezeket a részben 2022 februárja, nagyobb részt 2014 óta elfoglalt területeket a Krímmel együtt Oroszország részének ismerné el az Egyesült Államok is. Azt ugyan nem várnák el, hogy Ukrajna is elismerje ezt, de ez az amerikai elismerés tükrében csak formalitás.
• Ukrajnának nagyjából a felére kellene csökkentenie hadserege létszámát.
• Ukrajna lemond arról, hogy a NATO tagjává váljon.
• NATO-erők nem lépnek Ukrajna területére.
• Mindezekért cserébe az Egyesült Államok közelebbről nem részletezett biztonsági garanciát adna.

Azt erősítette az is, hogy a tervet Washington komoly kiindulási alapnak tartja, hogy csütörtök este a török elnökkel folytatott ankarai találkozójáról visszatérő Volodimir Zelenszkijt már várta Kijevben az amerikai védelmi minisztérium delegációja. A hadsereg ügyeiért felelős Dan Driscoll államtitkár vezette küldöttség eredetileg haditechnikai ügyeket tárgyalt volna meg, az Axios szerint azonban végül rá hárult a feladat, hogy a rendezés ukrán szempontjairól is beszéljen az ukrán elnökkel. Zelenszkij csütörtök esti posztjában közölte, hogy a felek közösen dolgoznak a béke elérésén – de a nyilvánosságra került tervet külön nem említette.

Hivatalosan nincs, de mégis van

Csütörtökön az amerikai külügyminiszter általánosságban arról beszélt, hogy a tartós béke elérése komplex feladat, amely mindkét fél részéről engedményeket igényel. Ez azt sugallta, hogy a fent említett terv nem teljesen légből kapott, de sem Marco Rubio, sem az orosz fél nem kommentálta semmilyen formában a kiszivárgott részleteket. Azokban amúgy nem is jelentek meg a Rubio által hangoztatott „kölcsönös engedmények” az oroszok részéről, akik villámháborúval megvalósíthatónak vélt céljaikat erőfölényük és az eddigi pusztítás ellenére negyedik éve sem tudják elérni.

Ezek a pontok olyannyira nehezen elfogadhatók az ukrán vezetésnek, hogy a kiszivárgása után elmaradt az a tervezett ankarai megbeszélés, amelyet a török külügyminiszter jelenlétében tartott volna Volodimir Zelenszkij és az amerikai elnök eredetileg közel-keleti ügyekért, mára már leginkább az orosz kapcsolatokért felelős különmegbízottja, Steve Witkoff. Ezt a hiányt volt hivatott pótolni a Pentagon csütörtökön Kijevbe küldött delegációja, amely a jelek szerint fő feladatát teljesítette azzal, hogy beszélt Zelenszkijjel.

K, mint Kirill

A diplomata múlttal nem rendelkező Witkoffnak talán már a terv kiszivárgásának akaratlan kommentálásával sikerült zavart okoznia – már ha ez akaratlan volt. Egy rövid időre megjelent az X-en egy bejegyzése, amely szerint a tervet „K juttatta el” a sajtónak. A bejegyzést törölte, de a Daily Beast még időben észrevette. A lap szerint Witkoff a személyes üzenetküldést keverhette össze a nyilvános poszttal, így akaratlanul kiadta a forrást, aki a lap szerint kézenfekvően nem más, mint orosz tárgyalópartnere, Kirill Dmitrijev.

Az ukrajnai születésű, Amerikában tanult, Oroszországba csak az ezredforduló után költözött pénzügyi szakember már tavasszal, az amerikaiakkal Szaúd-Arábiában tartott megbeszéléseken is az orosz delegáció vezetője volt. Egyre fontosabb szerepet játszik, esetenként az orosz külügyminiszter, Szergej Lavrov alternatívájaként. A kiszivárgott terv egyébként is Witkoff és Dmitrijev megbeszélésén ölthetett formát, így még kézenfekvőbb, hogy Witkoff véletlen bejegyzésében valóban Kirill Dmitrijevre utalt „K”-ként. Ez még erősebben sugallja, hogy a részletek megfelelnek az orosz vezetésnek.

Ez Witkoff eddigi szerepvállalása alapján nem is meglepő. Az ingatlanmogul Trump jó barátjaként kapta meg az elnöki megbízást, ebben a minőségében többször személyesen találkozott az orosz elnökkel. Eddig is úgy tűnt, hogy leginkább Vlagyimir Putyin követeléseit közvetíti a Fehér Ház felé, az orosz szempontokat támogatva. Ezt sugározza a fenti terv is, amelynek egyes elemeit Witkoff és nyomában Trump valójában már korábban is megemlítette. Trump később többször is visszatáncolt, vagy azért, mert az európai és ukrán vezetők meggyőzték, vagy – mint legutóbb a Budapestre tervezett orosz–amerikai csúcs elhalasztásakor – számára is nyilvánvalóvá vált, hogy az orosz fél nem hajlandó kompromisszumokra a háború lezárása érdekében.

Trump ezután vetett ki szankciókat a két legnagyobb orosz olajvállalatra, fenyegette meg büntetővámokkal az orosz energiahordozókat vásárló országokat, és vetette fel, hogy Ukrajna akár Tomahawk rakétákat is kaphat. Igaz, ezt nem támogatásként, hanem európaiak finanszírozásában, piaci alapon, de ehhez is kellett az amerikaiak politikai hozzájárulása.

Újra itt van Alaszka?

Most azonban az amerikai fél mintha ismét visszakanyarodott volna az oroszoknak kedvezőbb útra, anélkül, hogy az orosz vezetés bármilyen követeléséről lemondott volna. Hiába söpörte le Putyin Trump korábbi tűzszüneti kezdeményezéseit, vele szemben elnézőnek bizonyult.

Így volt ez a két elnök alaszkai találkozója után is – amelyből Putyin jött ki jól –, és a budapesti csúcstalálkozó kútba eséséig ki is tartott a jóindulat. Trump ezután hozta a már említett szankciókat, és kezdett beszélni arról, hogy Ukrajna akár nyerhet is a háborúban. Ebből a pozícióból tért most vissza Trump az orosz követeléseket szinte teljes egészében tükröző béketervéhez. Arról, hogy Ukrajna még nyugati támogatással sem nyerhet az oroszokkal szembeni háborúban, Orbán Viktor is győzködte az elnököt a Fehér Házban a november 6-i látogatáson.

Orosz áttörés nincs, de veszélyben egy védelmi pont

Kétségtelen, hogy az orosz erők hosszú ideje fölényben vannak a kelet-ukrajnai fronton. Áttörést ugyan nem tudtak elérni, de apránként újabb és újabb területeket darálnak be. Mostanra közel kerültek a stratégiai fontosságúnak tekintett Pokrovszk teljes bevételéhez, és még annál is közelebb a szomszédos Mirnohrad körbekerítéséhez.

Ez megnyithatja az utat Dnyipropetrovszk megye felé, és nagyobb terhet róhat Kramatorszk ukrán védelmi vonalaira is. Tehát az amerikaiak szerint Ukrajnának olyan területről kellene lemondania Donyeck megye nyugati szegletében, amelyet idővel úgyis elveszítene – a valóságban azonban a képlet jóval bonyolultabb, hiszen az oroszok eddigi, alapvető stratégiai változást nem hozó győzelmeiket nagy veszteségek árán érték el hónapokig, olykor egy évnél is tovább tartó hadműveletekben.

Igaz, Ukrajna lényegében 2022 ősze óta nem tudott területi nyereséget elkönyvelni, és nehézségekkel néz szembe a közeledő tél előtt egyre intenzívebbé váló orosz rakéta- és dróntámadások miatt, amelyek az ország energetikai hálózatát rombolják. Országszerte az egyenletesebb energiaelosztás miatt egyébként is a tervezetteken túli áramkimaradások voltak több megyében és Kijevben is. Emellett szerdán súlyos rakétatámadás érte a fronttól csaknem 900 kilométerre fekvő Ternopilt is, 26 ember halálát okozva.

Az elnök emberei is nehezítik Zelenszkij helyzetét

Ukrajna tehát valóban nehéz helyzetben van, amit súlyosbít az elnök szűkebb környezetét érintő korrupciós botrány is. Az ukrán atomerőművek működését ellátó Enerhoatomot százmillió dollárral megcsapoló hálózat működtetésének gyanújával már őrizetben van a posztjáról nyáron távozott kormányfőhelyettes, és szerdán a parlament is megszavazta az eddigi energetikai miniszter, Szvitlana Hruncsuk, valamint elődje, az eddig igazságügyi miniszteri posztot betöltő Herman Haluscsenko lemondatását is.

Zelenszkij egyelőre nem vállalta, de erősödik a nyomás, hogy váljon meg az elnöki hatalom koncentrációját célzó, a kormányzati átalakításokat korábban levezénylő, sokak szerint az elnökre legnagyobb befolyással bíró Andrij Jermaktól, az elnöki hivatal vezetőjétől. Őt állítólag „Ali baba” álnéven emlegetik a korrupciós botrányban érintettek abban a hanganyagban, amelyet az ukrán korrupcióellenes hatóság hozott nyilvánosságra. Zelenszkijre árnyékot vet az is, hogy a botrány kirobbanása előtti hónapokban megpróbálta a nyomozó hatóság önállóságát is korlátozni, és csak a háború kezdete óta példátlan méretű utcai tiltakozások és az Ukrajnát támogató országok kormányainak reakciói miatt hátrált meg.

Zelenszkij számára – aki szerdán Ankarában tárgyalt a török elnökkel – elsődleges, hogy helyreállítsa az ország reputációját az Oroszország elleni védekezést fegyverrel és finanszírozással segítő nyugati országok szemében. Az EU decemberben dönt arról, hogy az Ukrajna megerősítésére szánt összegeket – potenciálisan mintegy 140 milliárd eurót – a befagyasztott orosz vagyonból rendelkezésre bocsátja-e. Ezt a magyar kormány korábban is ellenezte, ehhez ad érvet a korrupciós botrány is. Szijjártó Péter csütörtökön közleményt adott ki követelve, hogy Ukrajna azonnal számoljon el az eddig védelemre kapott pénzekkel. A magyar külügyminiszter EU-s pénzként emlegeti a pénzt, amely valójában orosz vagyonból juthatna Ukrajnához. A külgazdasági és külügyminiszter a közleményben a „korrupt rezsim” szóösszetételt használta, amely egybevág az orosz propaganda szóhasználatával.

Ez éles ellentétben van az európai országok Ukrajnával kapcsolatos hozzáállásával, ahogyan az a 28 pontos terv is, amely a jelek szerint az európaiak bevonása nélkül készült. A francia külügyminiszter szerint nem fogadható el olyan rendezés, amely lényegében Ukrajna kapitulációját jelenti. Az Európai Bizottság külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, Kaja Kallas pedig kijelentette: „Nyomást az agresszorra kell helyezni, nem az áldozatra. Az agresszor megjutalmazása csak növeli az agressziót. Az EU-nak két nagyon egyértelmű szempontja van: meg kell gyengíteni Oroszországot és támogatni kell Ukrajnát.”