Zelenszkij, Meloni, Merz, Macron és más európai vezetők támogatják az azonnali tűzszünetet Ukrajnában

„Mindannyian egységesek vagyunk az igazságos és tartós béke iránti vágyunkban, amelyet Ukrajna népe megérdemel” – jelentette ki kedden számos európai ország és uniós intézmény vezetője egy közös nyilatkozatban.

A dokumentumot nem sokkal azután adták ki, hogy Donald Trump, az USA elnöke bejelentette, hogy találkozni szeretne Budapesten Vlagyimir Putyin orosz államfővel, valamint találkozott az Ukrajnát vezető Volodimir Zelenszkijjel.

A nyilatkozat szerint támogatják Trump álláspontját: a harcokat azonnal be kell szüntetni, és a tárgyalások kiindulópontjául a mostani frontvonalakat kell venni. „Továbbra is elkötelezettek vagyunk az elv mellett, hogy a nemzetközi határokat nem szabad erőszakkal megváltoztatni.

Oroszország halogató taktikája újra és újra megmutatta, hogy Ukrajna az egyetlen fél, amely komoly a békével kapcsolatban. Mindannyian látjuk, hogy Putyin továbbra is az erőszakot és a pusztítást választja.”

(A CNN szerint csúszik Marco Rubio amerikai és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter erre a hétre tervezett találkozója, mert az orosz álláspont nem változott annyira, hogy túllépjen a maximalista állásponton, ezzel meghiúsulhatnak az amerikai elnök reményei, hogy gyorsan találkozzon Putyinnal.)

A közös nyilatkozat szerint Ukrajnának „a lehető legerősebb pozícióban kell lennie – bármilyen tűzszünet előtt, alatt és után. Fokoznunk kell a nyomást az orosz gazdaságra és védelmi iparára, amíg Putyin készen nem áll a békekötésre.” Dolgoznak rajta, hogy „teljesértékűen használják” Oroszország lefoglalt vagyonát, így Ukrajnának meglegyenek a szükséges erőforrásai. Az EU-n belüli és kívüli országok vezetői emlékeztettek rá, hogy a héten az uniós állam- és kormányfőkből álló Európai Tanács, valamint a tettre készek koalíciója is találkozik, hogy „megvitassák, hogyan lehet ezt a munkát előrevinni, és hogyan lehet tovább támogatni Ukrajnát”. (Az október 23-i EU-csúcs az, amelyet Orbán Viktor részben kihagy, hogy a Békemenet után ünnepi beszédet mondjon.)

Az Európai Bizottság elnöke még szeptemberben javasolt egy „jóvátételi hitelt” az EU-ban lefoglalt orosz vagyon felhasználásával, mert Ursula von der Leyen szerint „Oroszországnak kellene fizetnie”. A pontos részleteket még nem hozták nyilvánosságra, de 130 milliárd eurósra becsült hitellel gyakorlatilag úgy folyathatják át az orosz vagyont Ukrajnának, hogy technikailag nem kobozzák el.

„Magyarország soha nem lesz része bármiféle döntésnek, amely más pénzét venné el, az biztos” – válaszolta Orbán a legutóbbi EU-csúcson arra, hogy blokkolná-e a tervet vagy csak valahogyan kimaradna-e. Később jelezte: felvette a kapcsolatot az oroszokkal, hogy megtudja, milyen ellenlépésekre számíthatna. (Korábban volt már példa európai cégek orosz leányvállalatainak államosítására, többek között az ott maradt bankok lehetnek veszélyben.) Szijjártó hétfőn arra utalt, hogy a magyar kormány megúszhatja az ellenlépéseket akkor is, ha nem vétózik, vagyis nem kizárt, de nem is biztos, hogy átengedi a javaslatot.

A fő akadálynak nem is Magyarország, hanem Belgium kormánya tűnik, ahol a lefoglalt orosz jegybanki vagyon túlnyomó részét tartják. Az ország miniszterelnöke, Bart de Wever korábban arra figyelmeztetett: az nem működik, hogy „elveszik Putyin pénzét”, de rájuk hárítják a kockázatokat. A Politico kedden arról írt, az Európai Tanács ülésén egyhangúlag elfogadandó következtetések tervezetében megadnák a politikai jóváhagyást egy jogszabály kidolgozásához „európai szolidaritással és kockázatmegosztással”.

De Wever ugyan részt vett a tettre készek koalíciójának legutóbbi, szeptemberi találkozóján is több mint harminc másik ország képviselőjével együtt, de nincs a keddi nyilatkozat aláírói között. Ott van viszont Volodimir Zelenszkijjel, Ukrajna elnökével együtt

• Keir Starmer, az Egyesült Királyság miniszterelnöke;
• Friedrich Merz német szövetségi kancellár;
• Emmanuel Macron francia elnök;
• Giorgia Meloni olasz miniszterelnök;
• Donald Tusk lengyel miniszterelnök;
• Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke;
• António Costa, az Európai Bizottság elnöke;
• Jonas Gahr Støre norvég miniszterelnök;
• Alexander Stubb finn miniszterelnök;
• Mette Frederiksen dán miniszterelnök;
• Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök;
• Ulf Kristersson svéd miniszterelnök.

Cikkünket kiegészítettük a CNN és a Politico cikkeivel.