Az Európai Bizottság csütörtökön bemutatta a 2030-ig tartó időszakra szóló védelmi készültségi ütemtervét.
A testület négy kiemelt kezdeményezést javasolt: egy drónok ellenit (amit szeptemberben még „drónfalként” jelentettek be), egy keleti megfigyelőrendszert, egy lég- és egy űrvédelmit.
Az ütemterv kilenc fontos hiányosság kezelésére is felszólította a tagállami kormányokat közös fejlesztésekkel és beszerzésekkel. Ilyen a katonai mobilitás (például a megerősített, de polgári célra is használható utak építése), a tüzérség, az elektronikai hadviselés vagy a drónok és elhárításuk.
A hiányosságok megszüntetéséhez 2030-ra egy valódi, az egész EU-ra kiterjedő védelmi piacot szeretne az Európai Bizottság olyan összehangolt szabályokkal, amelyekkel az ipar gyorsan és nagy mennyiségben lenne képes leszállítani az eszközöket. Ugyanakkor a közlemény egyetlen konkrét ígérete ezen a téren annyi, hogy 2027-re összehangolnák a szabályokat a katonák és eszközeik, járműveik mozgatására.
A terv emellett annyit ígér, hogy nyomon követik a kapcsolódó ipari képességeket, de a neve is egy márciusi, 800 milliárd eurósként beharangozott, három választható elemből álló csomagra utal. Legalább két lehetőségével, a költségvetési szabályok lazításával és a közös hitellel él is a magyar kormány. (Utóbbiból Franciaországgal holtversenyben a harmadik legnagyobb darabot kérte, miután a Fidesz határozatban támadta, a párt szóvivője, Menczer Tamás pedig kijelentette, hogy „nem kérünk belőle”.)
Ahogy arról még a korábbi Indexen is írtunk, az uniós testület már 2017-ben is felhívta rá a figyelmet, hogy a tagállamok nem csak keveset, hanem elaprózva és nem eléggé az uniós iparra támaszkodva költenek védelemre.
Andrius Kubilius védelmi biztos arról beszélt, hogy a tervvel „képesek leszünk elrettenteni Oroszországot az agressziótól, megelőzni a háborút és elérni a békét. A politikánk a termelés, a célunk a béke.”
Az állam- és kormányfők Orbánnal együtt kértek ütemtervet
Az Európai Bizottság csütörtöki közleménye is rámutatott: „az Európai Tanács 2025 júniusában felkérte a Bizottságot és a főképviselőt, hogy terjesszenek elő ütemtervet”. Az akkori csúcstalálkozón az állam- és kormányfők – köztük Orbán Viktor – egyhangúlag elfogadott következtetései megígérték: az októberi ülésükön a testületük „áttekinti majd az elért eredményeket, és megvitatja a védelmi készültségre vonatkozó célkitűzésének megvalósítása terén teendő következő lépéseket”. Az állam- és kormányfői testület júniusi következtetése
„felkéri a Bizottságot és a főképviselőt, hogy e célból terjesszenek elő ütemtervet”.
A testület nevében kiadott következtetéseket – ahogy ezt is – egyhangúlag fogadják el.
Az ütemtervet is megtárgyaló csúcstalálkozó épp október 23-ra esik, de az elejét Orbán kihagyja, hogy beszédet tartson a Békemenet végén – ellentétben 2014-gyel, amikor egy ugyanilyen ütközésnél elmaradt az ünnepi beszéde. A miniszterelnök azt ígérte, hogy álláspontját írásban is elküldik, a megérkezéséig pedig szlovák kollégája, Robert Fico képviseli. (A szabályok szerint ilyenkor valóban felkérheti erre valamelyik másik állam- vagy kormányfőt.)
Állj ki a szabad sajtóért!
A Transtelex az olvasókból él. És csak az olvasók által élhet túl. Az elmúlt három év bizonyította, hogy van rá igény. Most abban segítsetek, hogy legyen hozzá jövő is. Mert ha nincs szabad sajtó, nem lesz, aki kérdezzen. És ha nem lesz, aki kérdezzen, előbb-utóbb csend lesz, holott tudjuk, a hallgatás nem opció.
Támogatom!