Szerdán kiújultak a hétvégén kezdődő harcok a Pakisztán és Afganisztán közti határvidéken. Az Afganisztánt vezető tálib mozgalom közleménye szerint a Spin Boldak határvárosnál indított pakisztáni támadásnak több tucat civil áldozata és mintegy 100 sérültje van. Pakisztán szerint ugyanebben a régióban négy civil vesztette életét a könnyen járható határon átcsapó tálib erőknek köszönhetően. A Reuters hírügynökség a 2600 kilométeren, zömmel hegyvidékes afgán–pakisztáni határ más pontjáról is jelentett összecsapásokat;
Orakzaj térségében például hat pakisztáni fegyveres meghalt, hat pedig megsebesült, miközben összesen kilenc tálibbal végeztek.
A Reuters ugyanakkor arról is beszámolt, hogy a pakisztáni vezetés még a konfliktus elmérgesedése előtt megegyezett a tálibokkal egy 48 órás tűzszünetről, és a pakisztáni külügy közlése szerint a felek elkötelezettek amellett, hogy párbeszéddel oldják meg ezt az összetett, de megoldható problémát. Ez helyi idő szerint este 6-kor kezdődött, azaz elméletileg már négy órája érvényben is van.
A két fél egymást vádolja agresszióval, de a konfliktus akkor tört ki a tálibok és a 2021-es hatalomra kerülésük előtt az iszlamista milícia egyik fő támogatójának számító Pakisztán között, amikor utóbbi azt követelte Kabultól, hogy fékezze meg a tálibok pakisztáni ágának afgán területről kiinduló akcióit.
A tálibok egyébként alapvetően nem állnak ellenséges viszonyban Pakisztánnal. Maga a tálib mozgalom is a hetvenes évek végén pakisztáni vallási iskolákból indult, és amikor 2001-ben az Egyesült Államok vezette koalíció megdöntötte a tálibok első kormányát, akkor Omár mollát és az általa pártfogolt Oszamá bin Ládent valószínűleg a pakisztáni titkosszolgálat menekítette ki az amerikai kommandósok orra elől. Iszlámábád azonban az utóbbi években azzal vádolja Kabult, hogy támogatja a Tehrik-i-Talibán Pakisztán (TTP) nevű szervezetet, mely Pakisztánban is az iszlám jog, a saría ultraortodox olvasatán alapuló uralmat akar bevezetni. Kabul viszont azzal vádolja Iszlámábádot, hogy „álhíreket terjeszt” a tálib rendszerről, és támogatja a szélsőséges rezsim még szélsőségesebb ellenzékének számító Iszlám Állam helyi ágát.
Mind az Iszlám Állam, mind pedig a TTP durva terrortámadásokkal igyekszik aláásni a regnáló kormányzat hatalmát, emiatt már korábban is előfordultak határvillongások.
A hétvégi összecsapások azonban minden korábbinál véresebbek voltak, és a folyamatos harcok hatására több átkelőhelyet le is zártak, ami a rettentően elszegényedett, rengeteg szükségleti cikkből importra szoruló Afganisztán számára súlyos csapás lehet. A térség meghatározó nagyhatalma, Kína a területen található befektetései és a helyszínen tartózkodó állampolgárai védelmét kérte a két országtól, korunk nagy béketeremtője, Donald Trump pedig bejelentkezett a konfliktus elsimítására.
Az afgán–pakisztáni konfliktus azért is aggasztó, mivel egy nagyobb regionális láncreakciót indíthat útjára. Jelzésértékű, hogy India és Afganisztán az elmúlt hónapokban komolyan nekilátott az eddig hűvös viszony felmelegítésének, ennek eredményeképp India újranyithatja kabuli nagykövetségét, a tálib rezsim pedig hivatalos diplomáciai képviseletet nyithat Új-Delhiben. Egyelőre azonban úgy tűnik, hogy az elmúlt évek legdurvább konfliktusa nem fog még jobban elmérgesedni.
A cikket frissítettük a felek által megkötött tűzszünettel.
Állj ki a szabad sajtóért!
A Transtelex az olvasókból él. És csak az olvasók által élhet túl. Az elmúlt három év bizonyította, hogy van rá igény. Most abban segítsetek, hogy legyen hozzá jövő is. Mert ha nincs szabad sajtó, nem lesz, aki kérdezzen. És ha nem lesz, aki kérdezzen, előbb-utóbb csend lesz, holott tudjuk, a hallgatás nem opció.
Támogatom!