Egyértelmű győzelmet aratott Moldovában a Maia Sandu elnök vezette Cselekvés és Szolidaritás Pártja miközben oroszbarát pártok, dezinformációs hálózatok és pénzügyi manipulációk próbálták kisiklatni az ország uniós pályáját. A rendőrség razziákkal, Brüsszel milliárdokkal, a diaszpórában élő moldovaiak pedig szavazataikkal védték meg a nyugati irányt. Ez nemcsak Moldova sikere, hanem jó hír Romániának és az egész térségnek is.
A moldovai parlamenti választásokon toronymagasan győzött a Maia Sandu elnök vezette Cselekvés és Szolidaritás Pártja (PAS), amely a végleges eredmények szerint legalább 55 mandátumot szerzett a 101 fős parlamentben, így egyedül is kormányt alakíthat.
A mezőnyben több kisebb párt és választási tömörülés is szerepelt, amelyek részben közvetlenül, részben burkoltan képviselték a keleti irányultságot, illetve próbáltak „kiegyensúlyozott” külpolitikát hirdetni Kelet és Nyugat között.
A legjelentősebb ilyen alakulat a Blocul Electoral al Patrioților (Hazafiak Választási Blokkja) volt, amelyet a volt államfő, Igor Dodon vezetett. A blokk a szavazatok kb. 24,3%-át szerezte meg, és 26 mandátumot juttatott a parlamentbe. Ez volt a legnagyobb oroszbarát formáció, és a kampány során közvetlen támogatást élvezett oroszbarát médiahálózatoktól is.
Az oroszbarát oldal másik szereplője az Alternativa (Alternatíva Blokk) volt, amely 7,99%-ot ért el és 8 mandátumot szerzett. Noha a párt hivatalosan a „kiegyensúlyozott külpolitikát” hangsúlyozta, több elemző és újságíró is rámutatott arra, hogy vezetőik és kampányüzeneteik részben a moszkvai narratívát tükrözték.
Szintén bekerült a parlamentbe a Partidul Nostru (Mi Pártunk), egy populista, politikailag rugalmas szereplő, amely a kelet–nyugat egyensúlyozás híveként pozicionálta magát. 6,2%-os eredménnyel 6 helyet nyertek el.
A mérsékelt jobboldalt képviselő Partidul Democrație Acasă (Demokrácia Otthon Párt) szintén bejutott, 5,6%-kal és 6 mandátummal. A párt főként belpolitikai témákra koncentrált, de támogatói között voltak oroszbarát szavazók is, akik az EU-párti erők elutasítása miatt választották őket.
Több párt indulását a választási bizottság felfüggesztette vagy kizárta a kampány során, jellemzően pénzügyi szabálytalanságok és külföldi (főként orosz) támogatások gyanúja miatt: a Partidul Moldova Mare (Nagy Moldova Párt) alakulatot utolsó pillanatban zárták ki, miután felmerült a gyanú, hogy orosz pénzekből kampányoltak, és választókat próbáltak megvesztegetni. Ugyanez történt az Inima Moldovei (Moldova Szíve) névre hallgató formációval is: szintén kizárták a választásból, pénzmosás és illegális finanszírozás gyanúja miatt. Ezen kívül több kisebb oroszbarát mozgalmat és újonnan bejegyzett pártot nem engedtek indulni adminisztratív vagy jogi kifogások alapján.
Ezek az intézkedések részei voltak annak a szélesebb körű biztonsági és jogi fellépésnek, amellyel a moldovai hatóságok próbálták megakadályozni a választási folyamat destabilizálását.
Már a kampány során szokatlanul nagy nemzetközi figyelem irányult Moldova felé, mindenki arról írt, hogy a választások tulajdonképpen az európai integráció vagy orosz orientáció közötti döntést fogják tükrözni. A PAS fő kihívójának a végül második helyre befutó oroszpárti BEP (Blocul Electoral Patriotic) számított, és bár a közvélemény-kutatások szoros versenyt jeleztek, végül a PAS meggyőző fölénnyel nyert.
A választás napján és az azt megelőző hetekben több incidens is történt: bombariadók, hackertámadások, utcai tüntetések, valamint két oroszbarát párt kizárása a választásból (Inima Moldovei, Moldova Mare) pénzügyi visszaélések miatt. A moldovai rendőrség országos razziák során több hálózatot is felszámolt, amelyek a gyanú szerint külföldi (orosz) irányítás alatt álltak, és a választások megzavarására készültek.
A hírek szerint országszerte 250 házkutatást tartottak és 74 embert vettek őrizetbe azzal a gyanúval, hogy orosz támogatású hálózatokat működtettek zavargások és tömeges destabilizáció előkészítésére – sikeresen megelőzte, hogy a választások napján széles körű káosz alakuljon ki.
Ekkor is akadtak azonban kisebb incidensek: például Romániában, Iașiban egy szavazókörnél valaki könnygázt vetett be — szerencsére személyi sérülés nem történt, és az elkövetőt a hatóságok őrizetbe vették. Emellett bombariadók bejelentése zajlott diaszpórában (külföldi szavazóhelyeken is) — ezek aztán hamis riadalmaknak bizonyultak, de rávilágítottak arra, mennyire feszült volt a légkör.
Összességében tehát a korai, határozott fellépések – a razziák, lefoglalások és őrizetbe vételek – hozzájárultak ahhoz, hogy ne törjön ki nagyobb rendbontás a választás napján, miközben kisebb provokációk valóban előfordultak, de nem értek el olyan szintet, ami veszélybe sodorta volna a választásokat.
Moldova végül leckét adott Kelet-Európának abból, hogy hogyan lehet legyőzni az orosz befolyást
A végeredmény geopolitikai jelentőségű győzelem a Nyugat számára, és megalázó vereség Moszkvának, amely az elmúlt években óriási erőforrásokat fektetett abba, hogy Moldovát visszahúzza saját befolyási övezetébe.
Miközben a régióban több ország – például Grúzia – már letért az EU felé vezető útról, és Ukrajna integrációját jelenleg blokkolja Magyarország, Moldova maradt az egyetlen keleti szomszéd, amely stabilan halad az EU-csatlakozás felé. Ezért is figyelte Brüsszel árgus szemekkel a szeptember 28-i voksolást.
A moldovai hatóságok már hetek óta nyíltan orosz beavatkozásról beszéltek, és ezért is csaptak le minden olyan helyzetben, ahol az orosz destabilizáció gyanúja felmerült. Maia Sandu ki is mondta, hogy a Kreml nagy erőforrásokat mozgósított, a moldovai választásokba való beavatkozásra, miközben dezinformációs kampányokkal és összehangolt politikai támadásokkal próbálták megingatni a választók bizalmát.
Ezzel párhuzamosan az Európai Unió sem maradt passzív szemlélője a moldovai eseményeknek. Brüsszel a szokásos diplomáciai visszafogottság helyett látványosan és nyíltan állt ki a PAS és az európai integráció mellett, nemcsak politikai, hanem komoly pénzügyi támogatással is. Az EU 2025 elején bejelentette, hogy 1,9 milliárd eurós gazdaságélénkítő és reformtámogató csomagot bocsát Moldova rendelkezésére a következő három évre. A pénz egy része vissza nem térítendő támogatás, más része kedvezményes hitel, és célja a moldovai intézmények megerősítése, az energiafüggetlenség növelése, az infrastruktúra fejlesztése és az igazságügyi reformok felgyorsítása – vagyis épp azok a területek, ahol az orosz befolyás hagyományosan beékelődött. A csomag mellett az EU több biztonsági és civil missziót is finanszíroz az országban: ezek a hibrid fenyegetésekre – például dezinformációra, kiberbiztonsági kockázatokra és választási manipulációkra – adnak gyakorlati választ. Mindez jól illeszkedett abba a politikai gesztussorozatba, amelyben uniós vezetők rendre megjelentek Chișinăuban, látványosan támogatva Maia Sandut. Moldova támogatása mostanra egyértelműen európai stratégiai prioritássá vált – nem csak a bővítés szempontjából, hanem a térség stabilitása és az orosz befolyás visszaszorítása miatt is.
Több európai vezető is látogatást tett Chișinăuban az elmúlt hónapokban, és a választás előtti napokban kiadták a moldovai hatóságoknak a hírhedt oligarchát, Vladimir Plahotniucot, akit azóta korrupció és pénzmosás vádjával letartóztattak.
Ez a mozzanat különösen fontos: Maia Sandu politikai pályafutását épp a korrupció elleni harcra építette fel. A Plahotniuc-ügy látványos lezárása a választók számára kézzelfogható bizonyítéka volt annak, hogy a PAS nemcsak beszél a reformokról, hanem képes is végrehajtani őket.
Chișinău stabilitása Bukarest számára is fontos tét
Brüsszelen túl Románia is kulcsszereplője volt a moldovai választási környezetnek politikai, társadalmi és szimbolikus értelemben egyaránt. Románia elnöke, Nicușor Dan, már a kampányában világossá tette, hogy teljes mellszélességgel támogatja Moldova uniós csatlakozását, és májusi megválasztása óta többször járt Chișinăuban. Ezzel nemcsak a két ország közötti történelmi és nyelvi közösségre utalt vissza, hanem egyértelművé tette, hogy Bukarest Moldova sikerét nemzeti érdekként kezeli.
A választások napján egyébként több mint 29 ezer moldovai állampolgár adta le szavazatát Románia területén, és 88 százalékuk a PAS-ra voksolt. Érdemes azonban egy lépéssel tovább menni: a Romániában leadott szavazatok mögött olyan kettős állampolgársággal rendelkező moldovai állampolgárok állnak, akik – éppen román állampolgárságuk révén – szabadon vállalhatnak munkát Nyugat‑Európában is. A diaszpóra élénk mozgósíthatósága nem új jelenség Moldova számára: a franciák és britek között élő moldovaiak is rendszeresen hazautaznak vagy postai úton szavaznak. Egy France24 cikk például kiemeli, hogy éppen a diaszpóra jelentős támogatását keresik mindkét oldal kampánystratégiái során.
Ez a kettős állampolgárságon alapuló mobilizáció két szempontból is döntő Románia számára: egyrészt megerősíti, hogy az anyaország politikája és diplomáciai lépései közvetlen visszhangra találnak a diaszpórában, másrészt olyan közösséget teremt, amelynek tagsága mindkét országhoz kötődik – ez stratégiai és politikai hidat jelent Bukarest és Chișinău között.
Románia számára egyébként Moldova stabilitása nem csak a történelmi kötődés miatt fontos, hanem azért is, mert biztonságpolitikai szempontból is egymáshoz van kötve a két ország. Egy gyenge, belső feszültségektől terhelt Moldova a NATO és az EU külső határain jelentene kockázatot, különösen egy olyan időszakban, amikor Oroszország hibrid háborút folytat a régió több pontján.
Rád is szükségünk van!
A Transtelex minden nap hiteles, ellenőrzött erdélyi történeteket hoz — sokszor több munkával, több kérdéssel és több utánajárással, mint mások. Ha fontos neked, hogy legyen független forrás, ahol a kényelmetlen kérdéseket is felteszik, kérjük, támogasd a munkánkat!
Támogatás