Egyértelmű győzelmet aratott Moldovában a Maia Sandu elnök vezette Cselekvés és Szolidaritás Pártja miközben oroszbarát pártok, dezinformációs hálózatok és pénzügyi manipulációk próbálták kisiklatni az ország uniós pályáját. A rendőrség razziákkal, Brüsszel milliárdokkal, a diaszpórában élő moldovaiak pedig szavazataikkal védték meg a nyugati irányt. Ez nemcsak Moldova sikere, hanem jó hír Romániának és az egész térségnek is.
A moldovai parlamenti választásokon toronymagasan győzött a Maia Sandu elnök vezette Cselekvés és Szolidaritás Pártja (PAS), amely a végleges eredmények szerint legalább 55 mandátumot szerzett a 101 fős parlamentben, így egyedül is kormányt alakíthat.
A mezőnyben több kisebb párt és választási tömörülés is szerepelt, amelyek részben közvetlenül, részben burkoltan képviselték a keleti irányultságot, illetve próbáltak „kiegyensúlyozott” külpolitikát hirdetni Kelet és Nyugat között.
A legjelentősebb ilyen alakulat a Blocul Electoral al Patrioților (Hazafiak Választási Blokkja) volt, amelyet a volt államfő, Igor Dodon vezetett. A blokk a szavazatok kb. 24,3%-át szerezte meg, és 26 mandátumot juttatott a parlamentbe. Ez volt a legnagyobb oroszbarát formáció, és a kampány során közvetlen támogatást élvezett oroszbarát médiahálózatoktól is.
Az oroszbarát oldal másik szereplője az Alternativa (Alternatíva Blokk) volt, amely 7,99%-ot ért el és 8 mandátumot szerzett. Noha a párt hivatalosan a „kiegyensúlyozott külpolitikát” hangsúlyozta, több elemző és újságíró is rámutatott arra, hogy vezetőik és kampányüzeneteik részben a moszkvai narratívát tükrözték.
Szintén bekerült a parlamentbe a Partidul Nostru (Mi Pártunk), egy populista, politikailag rugalmas szereplő, amely a kelet–nyugat egyensúlyozás híveként pozicionálta magát. 6,2%-os eredménnyel 6 helyet nyertek el.
A mérsékelt jobboldalt képviselő Partidul Democrație Acasă (Demokrácia Otthon Párt) szintén bejutott, 5,6%-kal és 6 mandátummal. A párt főként belpolitikai témákra koncentrált, de támogatói között voltak oroszbarát szavazók is, akik az EU-párti erők elutasítása miatt választották őket.
Több párt indulását a választási bizottság felfüggesztette vagy kizárta a kampány során, jellemzően pénzügyi szabálytalanságok és külföldi (főként orosz) támogatások gyanúja miatt: a Partidul Moldova Mare (Nagy Moldova Párt) alakulatot utolsó pillanatban zárták ki, miután felmerült a gyanú, hogy orosz pénzekből kampányoltak, és választókat próbáltak megvesztegetni. Ugyanez történt az Inima Moldovei (Moldova Szíve) névre hallgató formációval is: szintén kizárták a választásból, pénzmosás és illegális finanszírozás gyanúja miatt. Ezen kívül több kisebb oroszbarát mozgalmat és újonnan bejegyzett pártot nem engedtek indulni adminisztratív vagy jogi kifogások alapján.
Ezek az intézkedések részei voltak annak a szélesebb körű biztonsági és jogi fellépésnek, amellyel a moldovai hatóságok próbálták megakadályozni a választási folyamat destabilizálását.
Már a kampány során szokatlanul nagy nemzetközi figyelem irányult Moldova felé, mindenki arról írt, hogy a választások tulajdonképpen az európai integráció vagy orosz orientáció közötti döntést fogják tükrözni. A PAS fő kihívójának a végül második helyre befutó oroszpárti BEP (Blocul Electoral Patriotic) számított, és bár a közvélemény-kutatások szoros versenyt jeleztek, végül a PAS meggyőző fölénnyel nyert.
A választás napján és az azt megelőző hetekben több incidens is történt: bombariadók, hackertámadások, utcai tüntetések, valamint két oroszbarát párt kizárása a választásból (Inima Moldovei, Moldova Mare) pénzügyi visszaélések miatt. A moldovai rendőrség országos razziák során több hálózatot is felszámolt, amelyek a gyanú szerint külföldi (orosz) irányítás alatt álltak, és a választások megzavarására készültek.
A hírek szerint országszerte 250 házkutatást tartottak és 74 embert vettek őrizetbe azzal a gyanúval, hogy orosz támogatású hálózatokat működtettek zavargások és tömeges destabilizáció előkészítésére – sikeresen megelőzte, hogy a választások napján széles körű káosz alakuljon ki.
Ekkor is akadtak azonban kisebb incidensek: például Romániában, Iașiban egy szavazókörnél valaki könnygázt vetett be — szerencsére személyi sérülés nem történt, és az elkövetőt a hatóságok őrizetbe vették. Emellett bombariadók bejelentése zajlott diaszpórában (külföldi szavazóhelyeken is) — ezek aztán hamis riadalmaknak bizonyultak, de rávilágítottak arra, mennyire feszült volt a légkör.
Összességében tehát a korai, határozott fellépések – a razziák, lefoglalások és őrizetbe vételek – hozzájárultak ahhoz, hogy ne törjön ki nagyobb rendbontás a választás napján, miközben kisebb provokációk valóban előfordultak, de nem értek el olyan szintet, ami veszélybe sodorta volna a választásokat.
Moldova végül leckét adott Kelet-Európának abból, hogy hogyan lehet legyőzni az orosz befolyást
A végeredmény geopolitikai jelentőségű győzelem a Nyugat számára, és megalázó vereség Moszkvának, amely az elmúlt években óriási erőforrásokat fektetett abba, hogy Moldovát visszahúzza saját befolyási övezetébe.
Miközben a régióban több ország – például Grúzia – már letért az EU felé vezető útról, és Ukrajna integrációját jelenleg blokkolja Magyarország, Moldova maradt az egyetlen keleti szomszéd, amely stabilan halad az EU-csatlakozás felé. Ezért is figyelte Brüsszel árgus szemekkel a szeptember 28-i voksolást.
A moldovai hatóságok már hetek óta nyíltan orosz beavatkozásról beszéltek, és ezért is csaptak le minden olyan helyzetben, ahol az orosz destabilizáció gyanúja felmerült. Maia Sandu ki is mondta, hogy a Kreml nagy erőforrásokat mozgósított, a moldovai választásokba való beavatkozásra, miközben dezinformációs kampányokkal és összehangolt politikai támadásokkal próbálták megingatni a választók bizalmát.
Ezzel párhuzamosan az Európai Unió sem maradt passzív szemlélője a moldovai eseményeknek. Brüsszel a szokásos diplomáciai visszafogottság helyett látványosan és nyíltan állt ki a PAS és az európai integráció mellett, nemcsak politikai, hanem komoly pénzügyi támogatással is. Az EU 2025 elején bejelentette, hogy 1,9 milliárd eurós gazdaságélénkítő és reformtámogató csomagot bocsát Moldova rendelkezésére a következő három évre. A pénz egy része vissza nem térítendő támogatás, más része kedvezményes hitel, és célja a moldovai intézmények megerősítése, az energiafüggetlenség növelése, az infrastruktúra fejlesztése és az igazságügyi reformok felgyorsítása – vagyis épp azok a területek, ahol az orosz befolyás hagyományosan beékelődött. A csomag mellett az EU több biztonsági és civil missziót is finanszíroz az országban: ezek a hibrid fenyegetésekre – például dezinformációra, kiberbiztonsági kockázatokra és választási manipulációkra – adnak gyakorlati választ. Mindez jól illeszkedett abba a politikai gesztussorozatba, amelyben uniós vezetők rendre megjelentek Chișinăuban, látványosan támogatva Maia Sandut. Moldova támogatása mostanra egyértelműen európai stratégiai prioritássá vált – nem csak a bővítés szempontjából, hanem a térség stabilitása és az orosz befolyás visszaszorítása miatt is.
Több európai vezető is látogatást tett Chișinăuban az elmúlt hónapokban, és a választás előtti napokban kiadták a moldovai hatóságoknak a hírhedt oligarchát, Vladimir Plahotniucot, akit azóta korrupció és pénzmosás vádjával letartóztattak.
Ez a mozzanat különösen fontos: Maia Sandu politikai pályafutását épp a korrupció elleni harcra építette fel. A Plahotniuc-ügy látványos lezárása a választók számára kézzelfogható bizonyítéka volt annak, hogy a PAS nemcsak beszél a reformokról, hanem képes is végrehajtani őket.
Chișinău stabilitása Bukarest számára is fontos tét
Brüsszelen túl Románia is kulcsszereplője volt a moldovai választási környezetnek politikai, társadalmi és szimbolikus értelemben egyaránt. Románia elnöke, Nicușor Dan, már a kampányában világossá tette, hogy teljes mellszélességgel támogatja Moldova uniós csatlakozását, és májusi megválasztása óta többször járt Chișinăuban. Ezzel nemcsak a két ország közötti történelmi és nyelvi közösségre utalt vissza, hanem egyértelművé tette, hogy Bukarest Moldova sikerét nemzeti érdekként kezeli.
A választások napján egyébként több mint 29 ezer moldovai állampolgár adta le szavazatát Románia területén, és 88 százalékuk a PAS-ra voksolt. Érdemes azonban egy lépéssel tovább menni: a Romániában leadott szavazatok mögött olyan kettős állampolgársággal rendelkező moldovai állampolgárok állnak, akik – éppen román állampolgárságuk révén – szabadon vállalhatnak munkát Nyugat‑Európában is. A diaszpóra élénk mozgósíthatósága nem új jelenség Moldova számára: a franciák és britek között élő moldovaiak is rendszeresen hazautaznak vagy postai úton szavaznak. Egy France24 cikk például kiemeli, hogy éppen a diaszpóra jelentős támogatását keresik mindkét oldal kampánystratégiái során.
Ez a kettős állampolgárságon alapuló mobilizáció két szempontból is döntő Románia számára: egyrészt megerősíti, hogy az anyaország politikája és diplomáciai lépései közvetlen visszhangra találnak a diaszpórában, másrészt olyan közösséget teremt, amelynek tagsága mindkét országhoz kötődik – ez stratégiai és politikai hidat jelent Bukarest és Chișinău között.
Románia számára egyébként Moldova stabilitása nem csak a történelmi kötődés miatt fontos, hanem azért is, mert biztonságpolitikai szempontból is egymáshoz van kötve a két ország. Egy gyenge, belső feszültségektől terhelt Moldova a NATO és az EU külső határain jelentene kockázatot, különösen egy olyan időszakban, amikor Oroszország hibrid háborút folytat a régió több pontján.
Állj ki a szabad sajtóért!
A Transtelex az olvasókból él. És csak az olvasók által élhet túl. Az elmúlt három év bizonyította, hogy van rá igény. Most abban segítsetek, hogy legyen hozzá jövő is. Mert ha nincs szabad sajtó, nem lesz, aki kérdezzen. És ha nem lesz, aki kérdezzen, előbb-utóbb csend lesz, holott tudjuk, a hallgatás nem opció.
Támogatom!