Moldovai választások: orosz pénzzel és manipulációval próbálják befolyásolni a vasárnapi eredményt

A Bloomberg friss riportja szerint Oroszország egy részletesen kidolgozott tervvel készül beavatkozni a moldovai parlamenti választásokba, amelyeket szeptember 28-án tartanak. A cél a jelenlegi, Európa-barát kormánynak a megingatása, élén Maia Sandu elnökkel, és annak a megakadályozása, hogy Moldova tovább haladjon az uniós integráció útján.

A választásokba történő orosz beavatkozás Románia számára sem idegen forgatókönyv. A 2024-es romániai elnökválasztást – hivatalos ügyészi megállapítás szerint – szintén orosz hibrid támadások érték: mesterségesen terjesztett gyűlöletkampányok, dezinformáció és utcai provokációk kísérelték meg befolyásolni a választási folyamatot. Moldova most hasonló nyomás alá került, és a tét nemcsak Chișinău jövője – hanem az egész térség stabilitása, beleértve Romániát is.

A terv már tavasszal elkészült, és – a Bloomberg szerint – közvetlenül a Kremlből koordinálják. Többrétegű stratégiáról van szó, amiben szinte minden benne van, amit az utóbbi években megszokhattunk az orosz hibrid hadviseléstől: dezinformációs kampányok, tüntetések szervezése, lejárató anyagok nyilvánosságra hozatala, szavazatvásárlás, és még a külföldön élő moldovaiak szavazatainak célzott befolyásolása is.

A Bloomberg dokumentumai alapján az orosz terv egyik kulcseleme, hogy a diaszpórában élő moldovaiakat – köztük az Oroszországban élőket – olyan uniós országokba irányítsák szavazni, ahol az oroszbarát tábor szerint nagyobb esélyük van befolyásolni az eredményeket. Ez már önmagában is elég durva, de a jelentés szerint ehhez társul még az is, hogy pénzt kínálnak az ellenzéki pártok támogatásáért, kamu közvélemény-kutatásokkal próbálják manipulálni a közvéleményt, és a közösségi médiát is elárasztják a PAS (Sandu pártja) elleni lejárató kampányokkal.

A BBC oknyomozó riportja is egy titkos, orosz pénzből működő hálózatot tárt fel, amely fiatalokat toboroz titkos online szemináriumokon keresztül, hogy pro-Kreml tartalmakat gyártsanak a közösségi médiában. A toborzott tagokat mesterséges intelligenciával készült, de „organikusnak” tűnő tartalmak előállítására képezték ki – ezek között voltak a PAS választási csalással, gyermekkereskedelemmel vagy szexuális kizsákmányolással való alaptalan vádjai is. A BBC riportja szerint a bejegyzések mögött álló személyek a transznisztriai Alina Juc vezetésével havonta 3000 moldovai lejes fizetést kaptak orosz állami bankokon keresztül, amelyeket közvetlenül a moszkvai források finanszíroztak.

A hálózat nem csak propagandát terjesztett, hanem illegális „közvélemény-kutatásokat” is végzett, amelyeket arra használnának, hogy a választások után kétségbe vonják az eredményt. Az aktivistákat arra utasították, hogy titokban rögzítsék a pro-orosz ellenzéket támogató polgárok válaszait, és még arra is kiképezték őket, hogyan befolyásolják a megszólítottakat. A BBC becslése szerint a hálózat legalább 90 TikTok-fiókból áll, amelyek több mint 23 millió megtekintést és 860 ezer lájkot gyűjtöttek – miközben Moldova teljes lakossága alig 2,4 millió fő. A DFRLab adatai szerint a teljes hálózat aktivitása meghaladja az 55 millió megtekintést is.

A helyzet tehát nagyon feszült, és a választások tétje óriási, hívja fel a figyelmet a Spotmedia elemzése, amely kitér a Bloomberg és a BBC riportjára is. Moldova gyakorlatilag geopolitikai törésvonalon fekszik: egyik oldalról az EU- és NATO-tag Románia, a másikon pedig az Oroszország által megtámadott Ukrajna szomszédságában. És bár az EU-csatlakozásról szóló népszavazást a közelmúltban megnyerték a nyugatos erők, az eredmény csak épphogy volt meggyőző – ami még sebezhetőbbé teszi a jelenlegi vezetést.

A PAS most több irányból is támadásoknak van kitéve: a volt elnök Igor Dodon vezette szocialisták, illetve Ilan Șor újonnan bejelentett „Győzelem Blokkja” is versenybe szállt, és mindkettő a Kremlhez lojális politikát képvisel. Eközben nemzetközi szinten is egyre hangosabbak az aggodalmak: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke júliusban világossá tette, hogy az EU támogatni fogja Moldovát az orosz „hibrid támadásokkal” szemben, az amerikai Szenátus külügyi bizottságának tagjai pedig hivatalos nyilatkozatban álltak ki Chisinău mellett, „megkérdőjelezhetetlen bizonyítékokra” hivatkozva az orosz beavatkozás kapcsán.

A moldovai kormányfő, Dorin Recean szerint nem csak Oroszország, hanem helyi bűnszervezetek is részt vesznek ebben az egész destabilizációs akcióban. A BBC rejtett kamerás felvételei szerint pedig a kampányt Moszkvából nemcsak irányítják, hanem közvetlenül onnan is pénzelik. A hálózat koordinátora – aki Transznisztriából származik, és éveken át járt ki-be Oroszországba – egy telefonbeszélgetésben rögzítetten kér pénzt moszkvai forrásaitól, hogy kifizesse az aktivistákat. Az összegeket egy szankciókkal sújtott orosz állami bankon keresztül utalták volna, amely a Kreml védelmi minisztériumának hivatalos pénzintézete. A tényfeltáró riport egyetlen működő hálózatot mutatott be, de teljesen életszerű azt feltételezni hogy nagyon sok ehhez hasonló működik.

A nemzetközi aggodalmak eközben egyre hangosabbak. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke július elején megerősítette: az EU támogatni fogja Moldovát a közelgő választásokat kísérő hibrid fenyegetésekkel szemben, amelyek mögött „az autokrácia ügynökei” állnak. A Kreml természetesen tagad minden vádat, és azzal vádolja Chișinăut, hogy a „ruszofóbia” politikai eszközzé vált.

Az amerikai Szenátus külügyi bizottságának vezető tagjai, a republikánus Jim Risch és a demokrata Jeanne Shaheen közös nyilatkozatban figyelmeztettek arra, hogy Moszkva aktívan be akar avatkozni a választás menetébe, és hangsúlyozták, hogy az Egyesült Államok továbbra is kiáll Moldova demokráciája mellett.