Több ezer rakétát ad el Ukrajnának Trump döntésével az Egyesült Államok

Jóváhagyta a Trump-kormányzat, hogy Ukrajna 3350 amerikai gyártmányú, ERAM besorolású rakétát vásároljon az Egyesült Államoktól, nagyrészt európai finanszírozás mellett – írta a CNN.

A „kiterjesztett hatótávolságú támadó lőszer” angol rövidítéséből eredő ERAM nem egy konkrét rakétát jelöl, a mostani ügylet két típus megszerzésére vonatkozik – RAACM és Rusty Dagger „rozsdás tőr” –, robbanótöltettel mindkettő hatótávolsága 400 kilométer. Ezekkel az Ukrajnától északra fekvő orosz területek érhetők el, de Moszkva jó száz kilométerrel kívül esik azon a körön, amelyet Ukrajna az ERAM-rakétákkal elér, viszont lefedi teljes egészében az Oroszország által megszállt ukrajnai területeket és Dél-Oroszország egy részét, azaz bőven túlnyúlik az orosz vonalakon, és elméletben képes akadályozni az oroszok katonai utánpótlási útvonalait is.

A 850 millió dolláros ügyletet Dánia, Hollandia és Norvégia állja, valamint a Külföldi Katonai Finanszírozási Program (FMF) keretében maga az Egyesült Államok. Az FMF kölcsönt biztosít a szövetséges és partneri országok számára amerikai fegyverek beszerzéséhez, ez tehát nem áll ellentétben Donald Trump Fehér Házba való visszatérése előtt is megfogalmazott igényével, miszerint Ukrajnát vissza nem térítendő támogatás helyett hitellel és piaci alapon biztosított fegyverszállítmányokkal kell segíteni. Lényegében tehát azt teszi, amit a magyar kormány háborúpártinak minősít, amikor az EU vagy a NATO európai tagjai teszik, ellentétben a magyar kormány által békepártinak tekintett amerikai elnökkel.

Igaz, Donald Trump az orosz elnökkel tartott alaszkai találkozója után egyre gyakrabban beszélt arról, hogy az orosz–ukrán háború lezárása keményebb dió, mint gondolta, és jelét adta annak is, hogy Ukrajnával szembeni korábbi bizalmatlansága ellenére kész fegyvert biztosítani Ukrajnának a védekezéshez, sőt a támadáshoz.

Ezzel együtt azonban ódzkodik attól, hogy kizárólag Moszkvát tegye felelőssé a háborúért, csütörtökön a Fehér Ház szóvivője közölte, hogy egyik háborús fél sem áll készen a békére, így hiába is akarja azt megteremteni az elnök. Karoline Leavitt lényegében egyenlőségjelet tett a kijevi, civilek halálát okozó orosz rakétatámadás és az oroszországi olajfinomítót, valamint a Barátság kőolajvezeték orosz szakaszát ért ukrán dróntámadás közé.

A rakéták egyenként nagyjából negyedmillió dollárba – 90 millió forintba – kerülnek, de mérsékeltnek tekinthető árukkal együtt is megfontolandó, hogy milyen célpontok ellen vetik be őket. A Rusty Dagger szárnyas rakéta vizuális irányítórendszert is kapott, így kevésbé függ a műholdas jelektől, célba juttatása is biztosabb.

Az ügylet amerikai nyomásgyakorlásnak is tekinthető a tűzszünetet mindvégig elutasító, a békefeltételekben pedig korábbi céljaiból nem engedő Oroszországra, igaz, Trump ezzel enyhébb eszközt vetett be, mint amit korábban ígért arra az esetre, ha Putyinnal való találkozója nem vezet eredményre. Annak ellenére, hogy nem vezetett, az elnök nem léptetett életbe új közvetlen szankciókat. Igaz, Indiával szemben döntött másodlagos büntetővámról, épp azért, mert a szubkontinens orosz kőolajjal kereskedik, ezzel segítve jelentős bevételhez a háborúját finanszírozó orosz államot.