Az ellopott dák kincseknek egyelőre csak a mikroszkopikus nyomait találták meg a holland hatóságok

További 90 nappal meghosszabbították a dák kincsek elrablásával vádolt három gyanúsított előzetes letartóztatását a holland hatóságok. Bár az aranytárgyak fél év alatt sem kerültek elő, a nyomozók nem adták fel a keresésüket. Feltehetően a kincsből származó aranynyomokat már azonosítottak egy kukában talált hátizsákban, adta hírül szerdán az RTV Drenthe holland közszolgálati televízió az asseni bíróság második előkészítő ülése után.

A rablás három fő gyanúsítottja, a 36 éves Douglas Chesley W., a 35 éves Bernhard Z. és a 20 éves Jan B. a nyugat-hollandiai Heerhugowaardról származik, mindhármukat azzal gyanúsítják, hogy részt vettek a 2025 januárjában elkövetett múzeumi akcióban. A nyomozók szerint a rablás után egy asseni kukában megtalált hátizsákban a kriminalisztikai szakértők azonosították Douglas Chesley W. és Bernhard Z. DNS-ének nyomait, Jan B. DNS-ét pedig a Drents Múzeum kiállítótermében talált feszítővason találták meg.

Friss információ, hogy az említett hátizsákban mikroszkopikus aranymaradványokat is találtak a szakértők, ezek ügyészek szerint arra utalnak, hogy az ellopott aranytárgyak a hátizsákban voltak.

A második nyilvános meghallgatáson a gyanúsítottak közül ketten voltak jelen, Douglas Chesley W. és Jan B., és az RTV Drenthe beszámolója szerint W. hirtelen kifakadva azt mondta B-ről, hogy, „nehéz mellette ülnöm, uralkodnom kell magamon, hogy ne kenjek le neki pár pofont”. Az érintett nem kívánt ehhez semmit hozzáfűzni.

Jan B. az a gyanúsított, akit egy asseni barkácsáruházban fényképeztek le, ahol a rabláshoz használt eszközöket vásárolhatott. A férfit korábbi sajtóbeszámolók szerint beépített nyomozók környékezték meg, akiknek állítólag bevallotta, hogy két társával követte el a rablást és egyikük, W. elrejtette a kincseket, hogy később eladhassa.

Az ügyészek szerint az ellopott tárgyakat még nem olvasztották be és a fő gyanúsítottak ismerhetik a hollétüket. A nyomozás során beépített embereket is használt a rendőrség, derült ki a nyomozati anyagból az Antena3 CNN szerint. Egy műgyűjtőnek álcázott nyomozó az egyik gyanúsított testvérének 500 ezer eurót ajánlott fel a tárgyakért, később pedig 5000 eurót ígért információkért cserébe, az illető pedig azt állította, hogy a kincset nem olvasztották be, de nem tudja, hol van. A felajánlott vételárat azután is kevesellte, miután a beépített rendőr azt újabb 400 ezer euróval toldotta meg.

Egyelőre nem világos, hogy kik állhatnak a rablás mögött, bár májusban a holland RTL Nieuws értesülések alapján arról számolt be, hogy romániai bűnözők megrendelésére történhetett az akció.

Az asseni bíróság a következő előzetes ülést októberre tűzte ki, akkor döntenek arról is, hogy a további négy gyanúsított – egy nő és három férfi –, ellen vádat emelnek-e. Maga a tárgyalás 2026 második évharmadában kezdődhet.

A Román Nemzeti Történeti Múzeum már tárgyal a kártérítés behajtásáról

A Román Nemzeti Történeti Múzeum július 23-án közölte, hogy már zajlanak a tárgyalások az ellopott műkincsekért járó kártérítés kifizetéséről a biztosítóval, írta az Europa Liberă. Bár május végén a holland kormány közölte, hogy elkülönítette a kártérítés összegét arra az esetre, ha azt ki kell fizetni, a múzeum legfrissebb nyilatkozata szerint nincs hivatalos információ arról, hogy az összeget végül a holland állam vagy a biztosító fizeti-e ki. Az 5,7 millió eurós kártérítési összeg egyébként nem sok ahhoz képest, amit a tárgyak a műkincspiacon érnének, az eszmei értékükről nem is beszélve.

A bukaresti múzeum hangsúlyozta, hogy a kártérítés kifizetése nem függ a nyomozás eredményétől. Amennyiben időközben a kincs megkerül, azt a holland hatóságok mindenképpen visszaszolgáltatják a román államnak. Ebben az esetben Románia visszafizeti a kártérítést, de az esetleges restaurálás költségeit levonhatják ebből.

A dák kincseket, Románia nemzeti örökségének jelentős együttesét, január 24-ről 25-re virradó éjszaka rabolták el az asseni Drents Múzeumból úgy, hogy felrobbantották az épület oldalát, majd az így keletkezett lyukon át távoztak a zsákmánnyal. Az egész pár perc alatt történt. Az esetnek komoly visszhangja volt Romániában is, a Román Nemzeti Történeti Múzeum igazgatóját menesztették.

A hollandiai kiállításra 18 romániai múzeum gyűjteményéből kölcsönöztek közel 700 műtárgyat, ezek közül a Kr. e. 5. század közepére datált coțofenești-i sisak és négy aranykarperec tűnt el. A sisak egyébként kalandos körülmények között került múzeumba majdnem kereken száz éve: a Ploiești-től északra található Coțofenești faluban pásztorkodó gyerekek találták meg, és a család állítólag még tyúkitató edénynek is bevetette mielőtt egy ploiești-i kereskedő jelentős összeget nem ajánlott fel érte.