Német külügyminiszter: A gázai helyzet miatt Izrael nemzetközi elszigetelődése fokozódik

Németország szerint Izrael egyre szorultabb külpolitikai helyzetbe kerül, részben a Gázai övezetben kialakult humanitárius válság, részben pedig az izraeli kormány egyes tagjainak Ciszjordánia jövőjére vonatkozó kijelentései miatt. A német külügyminiszter, Johann Wadephul csütörtökön utazik Izraelbe, ahol tárgyal Benjamin Netanjahu miniszterelnökkel, Isaac Herzog államelnökkel és Gideon Sa'ar külügyminiszterrel is.

Wadephul szerint Németország továbbra is elkötelezett a tárgyalásos kétállami megoldás mellett, de már nem zárja ki, hogy reagálnia kell, ha Izrael egyoldalúan lép a palesztin területeken.

„A térség és a békefolyamat válaszút előtt áll” – fogalmazott a miniszter, aki szerint a diplomáciai folyamatot nem lehet tovább halogatni. „A tárgyalásokat most kell elindítani. Ha egyoldalú lépések történnek, Németországnak is lépnie kell” – tette hozzá.

A Reuters tudósítása szerint ezzel Németország eddigi legélesebb figyelmeztetését fogalmazta meg Izrael irányába, miközben egyre több nyugati ország – köztük az Egyesült Királyság, Franciaország és Kanada – jelezte: szeptemberben készek lehetnek elismerni a palesztin államot az ENSZ-ben, akár a tárgyalások megkezdése előtt is.

A német álláspont hosszú ideje a diplomáciai visszafogottságot képviseli, amit részben a történelmi felelősségtudat, részben a közéletben jelenlévő erős Izrael-barát médiahangok is befolyásolnak. Ugyanakkor a közhangulatban változás látszik: egy júniusi felmérés szerint a németek 63%-a szerint Izrael katonai fellépése a Gázai övezetben „túl messzire ment”.

A gázai humanitárius válság és a nemzetközi válaszreakciók

A New York Times elemzése szerint az izraeli kormány ellenérzést vált ki még legszorosabb nyugati szövetségesei körében is, mióta a háborúban drámai méreteket öltött az éhezés és a civil áldozatok száma. Az ENSZ adatai szerint már több mint 60 000 halott van Gázában, többségük nő és gyerek. Az izraeli hadsereg márciusban gyakorlatilag lezárta a segélyszállítmányokat, azóta pedig kaotikus és sokszor halálos következményekkel járó saját elosztórendszert próbál működtetni.

A háború elhúzódása, a világot bejáró éhező gyerekek képei és a segítségnyújtás akadályozása miatt három G7-es ország – Franciaország, Kanada és az Egyesült Királyság – szeptemberre készül a palesztin állam elismerésére, ami jelentősen fokozza Izrael diplomáciai elszigeteltségét. A The Guardian vezércikke szerint a Nyugat hitelessége forog kockán: „Ha most sem lépnek, amikor éhínség sújtja Gázát, mikor fognak?”

A New York Times által idézett elemzők szerint Izrael most azzal a következménnyel néz szembe, amit sokáig halogatott: a nemzetközi türelem elfogyott. Daniel Levy volt izraeli tárgyaló szerint a világ már nem fogadja el reflexszerűen a holokausztra vagy az antiszemitizmus vádjára épülő érvelést.

A kulturális és politikai hangulat is megváltozott: nyugati popsztárok, egyetemi közösségek, civil szervezetek tömegei szólalnak fel a gázai szenvedés ellen. A Pew kutatóintézet friss felmérése szerint az amerikaiak többsége (53%) már negatívan vélekedik Izraelről, és a kritikus hangok különösen a fiatal generációkban erősek.

A The Guardian és a NYT elemzései arra is figyelmeztetnek: az elszigetelődés nemcsak politikai, hanem gazdasági következményekkel is járhat. Izrael magas technológiai ágazata és globális partnerségei erősen függnek a nyugati együttműködéstől. Ha a nemzetközi bizalom meginog, az hosszú távon alááshatja az ország globális versenyképességét.

Chuck Freilich, Izrael volt nemzetbiztonsági tanácsadója szerint: „Lehet, hogy sok reakció túlzó, de ez már nem számít. A valóság az, hogy Izrael egyre inkább páriává válik, és ezt nem engedheti meg magának.”

Mit jelenthet a palesztin állam elismerése a nemzetközi diplomáciában?

Jelenleg 147 ENSZ-tagállam már elismeri a palesztin államot, így egy újabb elismerési hullám – például az Egyesült Királyság, Franciaország és Kanada részéről – önmagában nem lenne példátlan. Mégis, ha három G7-es ország közösen teszi meg ezt a lépést az ENSZ szeptemberi közgyűlésén, az politikai fordulópontot jelenthet, különösen, ha az Egyesült Államokat ezzel diplomáciai szempontból egyedülálló helyzetbe hozza mint az egyetlen BT-tag, amely továbbra is blokkolja a palesztin államiságot.

Az elismerés várhatóan nem járna azonnali gyakorlati következményekkel a palesztin területeken: nem hozna létre önálló, működő állami intézményrendszert, nem változtatna meg azonnal határokat, és nem szüntetné meg a megszállást. Ugyanakkor lélektani és politikai hatása jelentős lehet, különösen az ENSZ-ben, a Nemzetközi Büntetőbíróság körüli vitákban, valamint a kétoldalú kapcsolatokban.

Izrael legközelebbi partnerei – köztük Németország – ezért kényes egyensúlyi helyzetbe kerültek. Egyrészt történelmi és politikai kötődés fűzi őket Izraelhez, másrészt azonban egyre erősebb a társadalmi és diplomáciai nyomás, hogy ne legyenek csendestársai a civil lakosságot sújtó szenvedésnek. A német vezetés eddig következetesen ragaszkodott ahhoz, hogy a palesztin állam elismerése egy tárgyalásos folyamat végpontja kell legyen – de a jelenlegi helyzetben ez az álláspont mozgásban van.

Egy ilyen elismerés erősítheti a palesztin törekvések legitimitását a nemzetközi jog és diplomácia fórumain, miközben szimbolikus nyomásgyakorlásként is értelmezhető Izrael irányába, hogy a jelenlegi pálya nem fenntartható.