Zavargások Észak-Írországban: két román tinédzser ügye után etnikai feszültség robbant ki

Több napos zavargásokba torkollott egy nemi erőszakgyanús ügy Észak-Írországban, miután a gyanúsítottak román állampolgárságúak voltak. A ballymenai eseményeket a brit és a román sajtó egyaránt kiemelt figyelemmel kísérte, a hatóságok rasszista indíttatású támadásokról beszélnek.

A Guardian részletes beszámolója szerint a feszültségek egy június 7-i incidenssel kezdődtek Ballymenában, amikor két 14 éves fiút azzal gyanúsítottak meg, hogy megpróbáltak megerőszakolni egy fiatal lányt. A tinédzserekről később kiderült, hogy román állampolgárságúak, és az ügy során román tolmácsot is biztosítottak számukra. Ez váltotta ki a közösségi médiában terjedő uszító bejegyzéseket és az ezt követő utcai megmozdulásokat.

Június 9-én este több száz ember gyűlt össze a Clonavon Terrace környékén, ahol rövid idő alatt erőszakba torkollott a tömeg jelenléte. A Reuters szerint a maszkos résztvevők Molotov-koktélokat és téglákat dobáltak, egy autót felgyújtottak, és 15 rendőr megsérült. Az erőszak nem csillapodott másnapra sem: június 10-én újabb összecsapások törtek ki, 17 rendőrt ért támadás, több embert letartóztattak.

A Time magazin arról ír, hogy a zavargások átterjedtek több közeli településre is, így például Belfast, Coleraine, Lisburn, Newtownabbey és Carrickfergus utcáin is gyűlölet-bűncselekmények történtek. Összesen négy házat ért támadás, amelyeket a rendőrség rasszista indíttatásúnak minősített.

A PSNI (Észak-Írország rendőrsége) vízágyút, gumilövedékeket vetett be, és Angliából is segítséget kértek a helyzet kezelése érdekében. A harmadik zavargási éjszakán (június 11.) Larne városában a Leisure Centre épületét is felgyújtották. A BBC arról számolt be, hogy a rendbontók főként fiatalok voltak, akiket közösségi médiafelhívások mozgósítottak. Több mint 30 rendőr sérült meg, a helyi lakók pedig félelemből brit zászlókat, vagy etnikai hovatartozást jelző matricákat tettek ki az ajtókra, hogy elkerüljék a támadásokat.

A román sajtó – például a Digi24 és a Libertatea – szintén kiemelten foglalkozott az esettel. A román közösség tagjai szerint a támadások célzottak voltak: több házból elmenekültek a családok, egyesek arról számoltak be, hogy nem aludtak otthon, és félnek visszatérni. A HotNews arról ír, egyes helyszíneken a román nemzetiségű lakók még ideiglenes menedéket is kértek a hatóságoktól.

Az észak-írországi román közösség tagjai közül sokan, különösen Ballymenában és környékén, ahol a zavargások zajlottak, elhagyták otthonukat, egyes családok ismerősökhöz, templomi közösségekhez vagy civil szervezetekhez fordultak segítségért.

A legnagyobb aggodalmat az váltotta ki, hogy több házat – köztük négyet, ahol román vagy más külföldi családok éltek – Molotov-koktélokkal támadtak meg vagy felgyújtottak, és az utcákon szervezett, etnikai indíttatású csoportok jelentek meg. A román sajtóban megszólaló helyiek elmondása szerint sokan attól tartanak, hogy a támadók véletlenszerűen céloznak meg külföldieket, és nem tudják, ki lehet a következő célpont.

A félelem nemcsak fizikai támadásokban nyilvánul meg, hanem pszichés nyomásként is jelen van. A News Letter szerint a környéken élők közül sokan kényszermegoldásokhoz folyamodnak: brit zászlókat, Union Jack-es matricákat, illetve nemzetiségi megkülönböztető jeleket helyeznek ki házaikra („Itt filippínó család él”, „Skót állampolgárok vagyunk” feliratokkal), hogy elkerüljék az esetleges támadásokat. A román családok közül többen is ezt a stratégiát választották, a Digi24 szerint egyes házakra kifejezetten olyan jeleket tettek ki, amelyek azt sugallják, hogy nem román, hanem brit nemzetiségű lakók élnek bennük.

Egy ballymenai román nő a Libertateának nyilatkozva így fogalmazott: „Már két éjszaka nem aludtunk otthon. A gyerekeim remegnek, ha autó hangját hallják az utcán. Senki nem mondja, hogy ne féljünk, de nem tudjuk, hová menjünk.” Mások úgy nyilatkoztak, hogy az elmúlt években soha nem tapasztaltak ilyen feszültséget, de most úgy érzik, nemkívánatosak lettek a közösségükben.

A BBC interjúiban helyi lakók arról is beszéltek, hogy a közösségi médiában terjedő uszító üzenetek különösen célzottan nevezik meg a románokat, és ezzel a helyi közvéleményt is félelemkeltésre hangolják. A félelem így nemcsak fizikai támadásoktól, hanem társadalmi kiközösítéstől, verbális agressziótól is ered.

Nicușor Dan román államfő nyilatkozatában higgadt és intézményi válaszra törekedett a ballymenai események kapcsán. A Digi24 beszámolója szerint az elnök először is hangsúlyozta: „bárki, aki román állampolgár, köteles betartani annak az országnak a törvényeit, ahol tartózkodik.” Ezzel világossá tette, hogy a román állam nem menti fel állampolgárait a helyi jogrend alól.

Ugyanakkor kiemelte, hogy „az állam feladata — a külügyminisztériumon és a konzuli szolgálaton keresztül — megvédeni azokat a román állampolgárokat, akik veszélybe kerülnek külföldön.” Az elnök szerint azonban „jelen pillanatban nincs információnk arról, hogy román állampolgárokat ért volna közvetlen támadás az észak-írországi zavargások során.”

Dan nyilatkozata alapvetően a jogállamiság tiszteletére és a felelős állami jelenlétre helyezte a hangsúlyt, ugyanakkor kerülte a pánikkeltő vagy konfrontatív hangnemet. A román hatóságok továbbra is figyelemmel követik az eseményeket, de egyelőre nem tettek lépéseket a közösség tagjainak evakuálására vagy más rendkívüli intézkedések bevezetésére.

A brit belpolitikai vezetők – köztük Michelle O’Neill, Észak-Írország első minisztere, valamint Keir Starmer brit miniszterelnök – határozottan elítélték a rasszista támadásokat. A BBC tudósítása szerint mindketten a közösségi média felelőtlenségére hívták fel a figyelmet, amely szerintük jelentős szerepet játszott a tömeghisztéria gerjesztésében.

Bár a jogi eljárás még folyamatban van, és az ügyet az észak-ír bíróság tárgyalja, a rendőrség szerint semmilyen bűncselekmény nem adhat alapot etnikai gyűlöletkeltésre.