Az USA megvétózta az ENSZ Biztonsági Tanácsában a gázai tűzszünetet elrendelő javaslatot

Magyar idő szerint kora hajnalban az Egyesült Államok megvétózta az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozattervezetét, mely „azonnali, feltételek nélküli és tartós” tűzszünetre szólította fel a Gázában harcoló feleket. Ezenkívül követelte a túszok szabadon bocsátását (ez ugye a Hamászra vonatkozik), illetve a segélyek akadálytalan beáramlásának biztosítását (ez pedig a blokádjával éhínséget szító Izraelre). A határozattervezetet az ENSZ BT 14 tagja támogatta, Dorothy Shea amerikai ENSZ-nagykövet viszont a Times of Israel hírösszefoglalója alapján azzal az indoklással mondott nemet, hogy „nem hajlandó olyan intézkedéseket támogatni, melyek nem ítélik el a Hamászt, és nem követelik a terrorszervezet lefegyverzését”. A diplomata szerint a határozattervezet elfogadása esetén „felbátorította volna” a Hamászt, és ellehetetlenítette volna a realitásokat alapul vevő diplomáciai erőfeszítéseket.

A gázai konfliktus azért került ismételten az ENSZ BT napirendjére, mivel egyre nagyobb a nemzetközi elégedetlenség a Netanjahu-kormányzat izraeli háborús politikájával szemben. A januárban megkötött tűzszünet összeomlását követően március 18-án újraindított izraeli légioffenzívában naponta többtucatnyian halnak meg – köztük azonosíthatóan sok gyerek –, de még ennél is nagyobb veszélyt jelent az izraeli blokád miatti éhínség. A helyzeten sokat rontott a májusban elindított szárazföldi offenzíva is, melynek célja az, hogy Izrael tartósan megszállja Gáza mintegy 75 százalékát, a kétmilliós palesztin lakosságot pedig az eleve nem túl tágas – Gáza 365 négyzetkilométerével Budapest területének alig kétharmadát teszi ki –övezet negyedét kitevő három „biztonságos övezetbe” szorítja be. Ugyan aktív amerikai részvétellel, illetve katari és egyiptomi közvetítéssel folyamatosan zajlanak a tűzszüneti tárgyalások, ezek azonban rendre zátonyra futnak.

Miután Izrael március elején leállította a segélyszállítmányok beáramlását, összeomlottak azok az ellátási struktúrák, melyek addig úgy-ahogy képesek voltak megmenteni a lakosságot az éhezéstől. A napi egymillió embert ingyenkenyérrel ellátó pékségek bezártak, miután a liszt ára a háború előtti ötvenszeresére emelkedett, az üzemanyag elérhetetlen, a lakosság műanyaghulladékon és némi fán kívül a semmivel nem tud tüzelni. Az éhínség ellen az elmúlt hetekben XIV. Leó pápától Donald Trump amerikai elnökig rengetegen emelték fel szavukat (a békepárti magyar kormány nem tartozik közéjük), ennek hatására Izrael május 20-án újra engedélyezte azt, hogy nemzetközi szervezetek segélykonvojai átléphessék a gázai határt.

Izrael a nemzetközi nyilvánosság felé azt a kifogást fogalmazta meg a segélyezéssel kapcsolatban, hogy a szállítmányok egy részét a Hamász kaparintja meg, hogy azután az élelmiszert, tisztálkodószereket vagy üzemanyagot elképesztő haszonkulccsal adja tovább. Ezért izraeli sugallatra felállt egy amerikai vállalkozó által létrehozott, amerikai zsoldosok által védett elosztópontokat üzemeltető új elosztóhálózat, a „Gázai Humanitárius Alap” (Gaza Humanitarian Fund – GHF), mely azonban nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, és nem képes megfelelő mennyiségű segély szétosztására. A GHF és a nemzetközi segélyszervezetek elosztópontjain egymást érik az incidensek, mely során éhezők százai és ezrei rohamozzák meg a létesítményeket.