A Fidesz benyújtotta a civilek elleni törvényt: jön a feketelista és a pénzügyi zárlat

Május 13-án éjjel a Fidesz benyújtott egy új törvényjavaslatot „A közélet átláthatóságáról” címmel, amely gyökeresen átalakítaná a civil szervezetek és független szerkesztőségek mozgásterét Magyarországon, írja a Telex. A javaslat központi eleme, hogy a külföldi támogatásban részesülő szereplőket – még akkor is, ha átlátható forrásról van szó – a nemzet szuverenitását veszélyeztető tényezőként kezeli.

A törvényjavaslat lényege, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal – egy új állami szerv – jegyzéket vezethet azokról a szervezetekről, amelyek szerinte külföldi támogatással próbálják befolyásolni a magyar közéletet. A „befolyásolás” fogalmát rendkívül tágan értelmezik: minden olyan tevékenység ebbe a körbe eshet, amely véleményt formál, kérdéseket vet fel, vagy alternatív nézőpontot kínál a társadalmi vitákban.

A törvény szerint a következő értékek kritizálása vagy más nézőpontból való bemutatása már önmagában szuverenitássértő lehet:

• a nemzet egysége és a határon túli magyarokért érzett felelősség;
• a keresztény kultúra és a biológiai nemek „elsődlegessége”;
• a béke és a „más országokkal való együttműködés”;
• a jogállami és demokratikus berendezkedés – annak ellenére, hogy ezek bírálata épp a demokratikus vita része volna.

A listára kerülő szervezeteket szigorú korlátozások érik:

• elveszítik az adó 1%-os támogatási lehetőséget;
• nem fogadhatnak el külföldi támogatást a NAV engedélye nélkül;
• vezetőiknek vagyonnyilatkozatot kell tenniük, mintha országgyűlési képviselők lennének;
• a NAV és a Szuverenitásvédelmi Hivatal házkutatást tarthat náluk, átvizsgálhatják adathordozóikat, bankszámláikat, nyilvántartásaikat.

Ráadásul a jogszabály nem különböztet meg demokratikus országokból érkező transzparens támogatást és kormányzati vagy titkosszolgálati befolyást. Egy EU-s vagy amerikai alapítvány pályázata is „külföldi beavatkozásként” kezelhető.

Ha a hatóság úgy látja, hogy egy szervezet engedély nélkül fogadott el támogatást, akár a támogatás 25-szörösét is kiróhatják bírságként, és végső esetben megszüntethetik az érintett szervezet működését. A NAV döntése ellen nem lehet fellebbezéssel élni, azonnali jogvédelmet nem biztosítanak.

Miért fontos ez?

A törvényjavaslat nem titkoltan politikai eszköz a kritikus hangok elnémítására. Működését tekintve az orosz vagy török modellhez közelít: a „külföldi ügynök” narratívája mentén stigmatizálják azokat a szereplőket, akik nem illeszkednek a kormány által meghatározott ideológiai keretbe. A cél nemcsak a forrásmegvonás, hanem a bizalmatlanság keltése, a nyilvánosság manipulálása, és az öncenzúra erősítése.

Orbán Viktor miniszterelnök március 15-én bejelentette, hogy „áttelelt poloskákról” van szó, akiknek „a pokolban külön bugyor jár”, és húsvétra „nagytakarítást” ígért – most tehát e politikai fenyegetés törvényes formát öltött.

Az érintettek köre nem szűkül civil szervezetekre: kutatóintézetek, független médiumok, jogvédők vagy akár közösségi kezdeményezések is célpontokká válhatnak. A javaslat önmagában is a szuverenitás elleni legsúlyosabb támadásnak tekinthető: nem külső erőktől, hanem a magyar állam saját intézményeitől.