Katonai szövetség alakul Szerbia és Magyarország között, a NATO kimaradhatott a tájékoztatásból

A szerb B92 portál információi szerint Aleksandar Vučić szerb elnök és Orbán Viktor magyar miniszterelnök már „komoly fázisba” léptek egy kétoldalú katonai együttműködés létrehozásában. A lépés nemcsak diplomáciai, hanem biztonságpolitikai visszhangot is kelt a Balkánon, főként egy másik, nemrég aláírt regionális védelmi megállapodás tükrében.

Memorandum, amely felkavarta Belgrádot

A feszültséget fokozta, hogy Albánia, Horvátország és Koszovó védelmi miniszterei a múlt héten Tiránában aláírtak egy háromoldalú védelmi együttműködési memorandumot. A dokumentum célja, hogy erősítse a három ország védelmi képességeit, növelje a haderő interoperabilitását, küzdjön a hibrid fenyegetések ellen és támogassa a térség euroatlanti integrációját.

A memorandum aláírói hangsúlyozták: az egyezmény nem irányul senki ellen, sokkal inkább azoknak szól, akik a térség biztonságát fenyegetik. Szerbia azonban fenyegetésként értékeli a lépést. Vučić elnök élesen bírálta az egyezményt, mondván, az sérti az 1996-os szubregionális fegyverzetellenőrzési egyezményt, és hozzátette: „szinte biztos, hogy a NATO-t sem értesítették róla”.

Vučić a NATO főtitkárával, Mark Ruttéval folytatott tárgyalásán is szóba hozta az ügyet, és felszólította az érintett országokat, hogy magyarázzák meg az egyezmény részleteit. A szerb külügyminisztérium hivatalosan is sürgette Albániát és Horvátországot a memorandum körülményeinek tisztázására.

Fegyverkezési verseny és geopolitikai üzenetek

Vučić szerint a megállapodás újabb „fegyverkezési versenyt” indíthat el a térségben. A szerb álláspont hangsúlyozza: a megállapodás destabilizáló hatású, és figyelmen kívül hagyja Belgrád katonai semlegességét. Kiemelten problémásnak tartják Koszovó részvételét, amelyet Szerbia továbbra sem ismer el legitim államként.

A háromoldalú megállapodás aláírását követően Aljbin Kurti, Koszovó miniszterelnöke „történelmi jelentőségű lépésnek” nevezte az egyezményt, míg Ivan Anušić horvát védelmi miniszter úgy fogalmazott: a három ország készen áll közösen reagálni Délkelet-Európa jövőbeli biztonsági kihívásaira. Elmondása szerint nem kizárt, hogy Bulgária is csatlakozhat a szövetséghez.

A magyar-szerb szövetség

A fenti eseményekre válaszul Belgrád és Budapest egyre szorosabbra fűzi kapcsolatait, immár katonai szinten is. Marko Đurić szerb külügyminiszter nyilatkozata szerint minden olyan lépés, amely Szerbia szuverenitását és nemzeti érdekeit erősíti, pozitív fejleményként értékelhető.

„A Szerbia és Magyarország között az elmúlt 12 évben kiépített kapcsolat, beleértve a történelmi megbékélési megállapodást is, példamutató Európában. Ha a szomszédaink kizárnak minket a biztonsági tárgyalásokból, nekünk jogunk van alternatív védelmi struktúrák kialakításához” – fogalmazott Đurić.

A külügyminiszter szerint a magyar-szerb együttműködés célja nem a konfliktus kiélezése, hanem a régió stabilitásának megőrzése. Hangsúlyozta a diplomáciai átláthatóság és együttműködés fontosságát, ugyanakkor elítélte, hogy Szerbiát kizárták a regionális biztonsági egyeztetésekből.

A háromoldalú memorandum aláírását követően Esad Colaku nyugalmazott albán tábornok úgy nyilatkozott: „ez egy világos üzenet Szerbia felé és minden olyan ország számára, amely területi követeléseket támaszt szomszédjaival szemben”. Szerinte a régió destabilizálódásához a szerb befolyás is hozzájárul, különösen Bosznia-Hercegovinában, ahol a helyzet szerinte „romlik”.

Colaku emellett felszólította Albániát katonai kapacitásainak növelésére, mivel – elmondása szerint – jelenleg gyenge katonai erővel rendelkezik, és a régióban Koszovó az első védelmi vonala.

Románia számára figyelmeztető jel a két szomszéd katonai szövetsége

Érzékeny kérdés a készülő magyar-szerb katonai együttműködés, hiszen Románia mindkét ország szomszédja. Egy új katonai tengely közvetlenül a határai mentén biztonsági kihívást jelenthet, különösen, ha Bukarestet kizárják a tárgyalásokból, és a szövetség nem transzparens. NATO-tagként és amerikai szövetségesként Románia várhatóan fokozza diplomáciai aktivitását, sőt, akár közeledhet az albán-horvát-koszovói együttműködéshez vagy saját védelmi háló kiépítésébe kezdhet.

Vučić szerint a NATO nem kapott hivatalos tájékoztatást a háromoldalú memorandumról, ami nemcsak az egyezmény legitimitását kérdőjelezi meg, hanem a NATO működését is. Ha a magyar-szerb együttműködés precedenst teremt, az gyengítheti a szövetség egységét, különösen egy olyan érzékeny térségben, mint Délkelet-Európa.

A párhuzamos szövetségek militarizálódáshoz és fegyverkezési spirálhoz vezethetnek, ami növeli a konfliktusok kockázatát például Észak-Koszovóban vagy Bosznia-Hercegovinában. A régió stabilitása egyre inkább széttöredezett, és a következő hónapok döntőek lehetnek: a NATO, az EU és az USA válasza kulcsfontosságú a Balkán újbóli destabilizálódásának elkerüléséhez.