Putyin a 30 napos tűzszünetről: A Kurszkban lévő ukrán katonáknak két lehetőségük van, hadifogság vagy halál

Úgy támogatja az orosz elnök Donald Trump 30 napos tűzszünetre vonatkozó javaslatát, amelyet az amerikai elnök kezdeményezésére elfogadott Ukrajna, hogy valójában nem fogadja el – derült ki Vlagyimir Putyin és a belarusz elnök, Alekszandr Lukasenko közös sajtótájékoztatóján. Kurszkban is folytatná a harcokat, amíg az ott augusztus óta lévő ukrán erőket kiszorítaná, és az ukrajnai fronton sem látja az orosz érdeket abban, hogy a harcok leálljanak, mivel „a kétezer kilométeres front minden pontján” előremozdultak az orosz erők.

„Támogatjuk 30 napos tűzszünetet, de van egy apróság: ha 30 napra megállunk, akkor mindenkit, aki ott (Kurszkban) van, ki kellene engednünk, annyi tömeges, civilek elleni bűncselekmény után? Vagy majd az ukrán hadvezetés utasítja őket hogy tegyék le a fegyvert?” – kérdezte az orosz elnök, akinek vezetése alatt az orosz hadsereghez számos, civilek elleni bűncselekmény köthető, ebből a legismertebb a Kijev melletti Bucsában végrehajtott mészárlás 2022 márciusában, az orosz megszállás idején.

De Putyin most más helyzetben van – közvetve megerősítette őt Trump Ukrajnát rendreutasító hozzáállása is –, így most arról beszélhet, hogy bekerítés küszöbén állnak az ukrán erők, amelyek 2-3 fős csoportokban próbálnak elszivárogni. „A haditechnikát már otthagyják, ez biztos” – mondta Putyin. Pár nap múlva szerinte már senki sem tud kijönni az orosz gyűrűből az ukrán katonák közül. Orosz jelentések szerint már csak öt oroszországi település van ukrán kézen.

„Két lehetőségük van: hadifogság vagy halál.”

A front többi részén mi várható egy tűzszünet esetén? – vetette fel Putyin, aki szerint Ukrajna ezzel csak időt kap, hogy „folytassa a mobilizációt, hogy fegyver juttasson a frontra.” „Ha ez nem lesz a megállapodás szerint, akkor hogyan fogják mindezt ellenőrizni?”

„Maga az ötlet helyes, támogatjuk, de vannak kérdések, amelyeket meg kell vitatnunk. Talán telefonon is beszélni kell Trumppal. De egyébként támogatom a békés eszközöket a konfliktus lezárására” – mondta Putyin, aki a maga részéről bevezető beszédében említést sem tett Ukrajnáról, a tűzszüneti javaslatról. Erre csak a két-két kérdésre lehetőséget kapó belarusz és orosz állami sajtó felvetéskor tért rá.

Mindez nem meglepő azok után, hogy az amerikai javaslat ukrajnai elfogadását visszafogottan fogadta a Kreml, de mindeddig Putyin nem nyilvánított véleményt. Az orosz elnök hamarosan tárgyal az amerikai megbízott Steve Witkoff-fal, aki már Moszkvába érkezett, pontosabb kép csak azután kapható, az azonban bizonyos, hogy feltételek nélkül nem fogadja el az orosz fél a tűzszünetet, ahogyan tette Ukrajna. Ez presztízskérdés is, nehogy tűnjön úgy, mintha egy ligában lenne Ukrajnával, másrészt ez módot ad arra, hogy saját feltételeket szabjon, jelezve, hogy Trump – akinek Putyin szavak szintjén „hálás a békéért tett erőfeszítéseiért” – nem az egyetlen alakítója a helyzetnek.

Hogy mi lehet a feltétel, azt először a belarusz vezető – az országát 31. éve irányító, a hatalmat az ellenzék elnyomásával, a választások kontrollálásával biztosító Lukasenko – mondta ki: „Három év után visszatérhetnek (az ukránok) a tárgyalóasztalhoz, de annak figyelembevételével, hogy mi a helyzet a szárazföldön” – azaz katonai szempontból, kinek az erői hol állomásoznak. Ez a kitétel természetesen nem vonatkozik Oroszországra, amely a Kurszk megyében néhány száz kilométert birtokló ukrán erők ellen küzd, hanem csak Ukrajnára, amelynek ötödét Oroszország megszállás alatt tartja.

A szót egy ponton átvette Putyin, megerősítve, hogy bizony a szárazföldi helyzet tudomásul vétele alapvető szempont.

„Egyetértünk a tűzszünettel, de olyannal, amely tartós békéhez vezet, és elhárítja a krízist kiváltó okokat” – mondta Putyin, majd épp azokra a gyakorlati kérdésekre mutatott rá, amelyek a másik oldalon is megfogalmazódtak Trump felszínesnek érezhető tűzszüneti törekvésével szemben. Putyin tehát lényegében visszadobta a labdát, amely az amerikai külügyminiszter, Marco Rubio szerint a tűzszüneti javaslat után „az oroszok térfelén pattog”.

Ezzel új feltételek szabására teremtett magának helyet Putyin: elvben elfogadja Trump törekvését a békére, de rámutat a gyakorlati hiányosságokra, amelyek kiküszöbölésére már közvetlen tárgyalásokon diktálhat feltételeket.

Azt már nyilvánvalóvá tette, hogy Kurszkra nem vonatkozik a tűzszünet, Oroszország nemzetközileg elismert határain belül már felszámolja előtte az ukrán ellenállást.

Utána jöhet a békefenntartókról való tárgyalás, nevezetesen, hogy kik ellenőrizhetnék a tűzszünet betartását – Oroszország elzárkózik attól, hogy nyugati katonák jöjjenek, a NATO-t „semmilyen zászló alatt” nem fogadják el.

Újabb szempont a területek hosszú távú helyzete: az a tény, hogy Putyin – és előtte Lukasenko – a szárazföldi helyzetről beszélt, jelzi, hogy a már elfoglalt területek nem lehetnek a tárgyalások tárgyai. Trump tehát – amennyiben mindenáron továbbra is olyan béketeremtőként akar megjelenni, aki nem támogatja aktívan katonailag Ukrajnát – kénytelen lesz Putyin szempontjai szerint haladni a tűzszünet kialakításában. Ez azonban a NATO európai tagjainak és az EU lényegében Magyarországon és részben Szlovákián kívül minden tagjának támogatását élvező Ukrajnának nem felelhet meg, hiszen ő az azonnali, feltétlen tűzszünetre bólintott rá.

A Kreml korábban már jelezte fenntartásait

Jurij Usakov, Putyin külügyi tanácsadója csütörtök délelőtt azt közölte az orosz sajtóval, hogy a Kreml elégtelennek tartja az amerikai–ukrán tűzszüneti javaslatot, és azon még dolgozni kell. Csütörtökön megérkezett Moszkvába Donald Trump amerikai elnök követe, aki a várakozások szerint találkozni fog az orosz elnökkel, hogy a tűzszüneti javaslatról tárgyaljanak.

Az oroszoknál pattogott a labda

Ukrajna és az Egyesült Államok kedden Szaúd-Arábiában tartott megbeszéléseket, amiben Kijev elfogadta az azonnali ideiglenes tűzszünetre vonatkozó amerikai javaslatot. A tűzszünet első körben 30 napig tartana a háborút három éve elindító Oroszország és Ukrajna között – feltéve, ha ebbe Oroszország beleegyezik.

„A labda az orosz oldalon pattog” – közölte Marco Rubio a megállapodás ismertetésekor. Az amerikai külügyminiszter elmondta, az ajánlatot el fogja juttatni Moszkvának. Az ukrán elnök esti videóüzenetében pedig közölte: „Most az Egyesült Államoknak Oroszországot kell meggyőznie. Mi tehát beleegyezünk, ha az oroszok beleegyeznek” – közölte Zelenszkij.

Az amerikai–ukrán tárgyalások eredményeiről és részleteiről, valamint arról, hogy mit jelenthet, ebben a cikkünkben írtunk részletesen.

Putyin a szankciókról is üzent a Nyugatnak

A belarusz elnöknek Moszkvába vezetett formális újraválasztása után az első útja. (Valódi választásokról Belaruszban nem beszélhetünk, az ellenzék képviselői vagy börtönben, vagy külföldön vannak, civilek tömegei ellen indulnak eljárások, letartóztatások, ha felmerül a gyanú, hogy az ellenzéket támogatnák.) Lukasenko fokozatosan országa önállóságának elvesztésével néz szembe, Oroszország a Lukasenko elleni sok százezres tüntetési hullám után kizárólag a Kremlre építve őrizhette meg hatalmát.

Oroszország és Belarusz formálisan szövetségi államot is alkot, ez azonban fokozatosan telik meg tartalommal. Putyin a sajtótájékoztatón az integráció elmélyítéséről beszélt, megjegyezve, hogy a mai naptól egymás állampolgárai állandó letelepedési engedély birtokában a helyhatósági választásokon választók és választhatók is lesznek. Ez nyilván Oroszországnak kedvez, amely a belarusz önkormányzatokat idővel saját állampolgáraival töltheti fel.

Putyin a közös védelem biztosításáról is szólt, amelynek záloga, hogy Oroszország taktikai atomfegyvereket is elhelyezett Belarusz területén, de közös irányítás alatt lévő katonai egységek is állomásoznak ott.

Mindketten hosszasan méltatták a gazdasági kapcsolatokat, az áruforgalom 50 milliárd dolláros tavalyi rekordját, majd a nyugati szankciókról szóltak, amelyek szerintük csak használtak a két ország gazdaságának. „Ha nem lettek volna ezek a szankciók, ki kellett volna őket találni” – mondta Lukasenko. A belarusz elnök szerint ugyanis ez lendületet adott az importhelyettesítő termelésnek, a gépipartól a védelmi iparon át a mezőgazdaságig és az élelmiszeriparig. „A szankciók jobban ártottak azoknak, akik bevezették őket” – állította.

„Védőoltást kaptunk partnereinktől az önállóságra és a szuverenitásra” – mondta Putyin a szankciókra utalva, majd békülékenyebb hangot megütve arról beszélt, hogy a nyugati cégek akár vissza is jöhetnek. „Mi senkit nem zavartunk ki. Aki vissza akar jönni, welcome, de ez azt jelenti, hogy a kialakult helyzetből indulunk ki: ha az adott szegmens foglalt, hát foglalt, kivételezni senkivel sem fogunk.”