Ukrajna kész egy 30 napos tűzszünetre az amerikai tárgyalások után, a hírszerzési támogatást is visszakaphatja

Elfogadta Ukrajna az azonnali ideiglenes tűzszünetre vonatkozó amerikai javaslatot a két ország Szaúd-Arábiában zajló keddi tárgyaláson. A tűzszünet első körben 30 napig tartana a háborút három éve elindító Oroszország és Ukrajna között – feltéve, ha ebbe Oroszország beleegyezik.

Nagy volt a találkozó tétje Kijevnek, Ukrajna ugyanis egy újabb kudarcos találkozóval sokat veszíthetett volna azután, hogy 10 nappal ezelőtt a Fehér Házban veszekedésbe torkollva zátonyra futott Volodimir Zelenszkij és Donald Trump megbeszélése. Ezt a közvetlen veszélyt az ukrán fél most egyelőre elhárította.

„A labda az orosz oldalon pattog” – közölte Marco Rubio a megállapodás ismertetésekor. Az amerikai külügyminiszter elmondta, az ajánlatot el fogja juttatni Moszkvának.

Azaz önmagában egyelőre ennek a megállapodásnak az alapján semmiféle gyakorlatban megvalósítható eredményről nem lehet beszélni.

Erre utalt az ukrán elnök is esti videóüzenetében: „Most az Egyesült Államoknak Oroszországot kell meggyőznie. Mi tehát beleegyezünk, ha az oroszok beleegyeznek” – közölte Zelenszkij.

A tárgyalások nyomán megfogalmazott keddi közös amerikai-ukrán közlemény szerint Ukrajna támogatja a tűzszünetet, amely a felek kölcsönös egyetértésével folyamatosan meghosszabbítható lesz. Igaz, önmagában a szándék bejelentése még nem tűzszünet, hiszen ez csak akkor lehetséges, ha Oroszország – amely ezen a tárgyaláson nem volt jelen –, erre hajlandó.

A tűzszünet önmagában azt sem villantja fel, milyen feltételekkel valósulhatna meg a fenntartható béke, azaz milyen biztonsági garanciák lehetségesek ahhoz, hogy Ukrajna függetlenségét ne veszélyeztesse a későbbiekben sem Oroszország, amely a maga részéről szintén saját biztonságára hivatkozva indította el a háborút.

A későbbi biztonsági garanciákkal megvalósítható fenntartható béke kidolgozására felállítandó küldöttségek megszervezésének elindításáról is megállapodtak a felek, eközben az Egyesült Államok vállalta, hogy erről tárgyal az orosz féllel is. Ukrajna hangsúlyozta, hogy a békefolyamat nem lehetséges az európai partnerek bevonása nélkül.

El kell fogadni, be kell tartatni

Ukrajna előzetesen azt javasolta, hogy a levegőben és a tengeren lépjen életbe tűzszünet. Ezt Zelenszkij ajánlotta a múlt héten. Az ukrán elnök szerint ennek megvalósulása már jelezhetné, hogy Oroszország valóban békét akar, azaz nem csak időhúzásra játszik a tárgyalások ígéretével, miközben a támadásokat fenntartja, ahogyan az jelenleg történik.

Ehelyett a tűzszünet a front teljes vonalára vonatkozna, ez Ukrajnán belül több mint ezer kilométert jelent. Nem világos azonban, ki ellenőrizhetné a tűzszünet betartását. Egyrészt, már korábban is vita volt arról, hogy egy megállapodás esetén honnan érkezhetnének békefenntartók – Oroszország kizárta, hogy nyugati erők jöjjenek –, másrészt ehhez szakértők szerint legalább negyedmillió katonára lenne szükség, amihez hasonló volumenű békefenntartói kontingens nincsen sehol a világon. A tűzszünet betartatásával kapcsolatban az sem világos, hogy mennyire használhatják ezt fel a felek állásaik megerősítésére. Ukrajna korábban attól tartott, hogy a valójában szintén komoly nehézségekkel küzdő orosz erők ezzel csak időt nyernek, igaz, a jelenlegi helyzetben ez az időnyerés Ukrajnának sem jön rosszul. Ugyanakkor azt is jelentheti, hogy Ukrajna tudomásul veszi – ha jogilag nem is ismeri el –, hogy az elvesztett területek visszaszerzését belátható időn belül, fegyverrel nem fogja tudni megvalósítani.

A területi veszteség tudomásul vételére egyébként a közelmúltban az amerikai külügyminiszter is utalt.

Az elhurcolt gyerekek hazaengedése nem a Kreml érdeke

A tárgyaláson szó volt arról is, hogy a békefolyamat része kell, hogy legyen a hadifoglyok cseréje és a humanitárius programok megvalósítása is, valamint az, hogy az elsősorban orosz fogságban lévő civilek és a megszállt területekről Oroszországba hurcolt ukrajnai gyerekek is visszatérhessenek – írta az Unian.

Ennek az utóbbi kitételnek a megvalósulása több okból valószínűtlen. Vlagyimir Putyin ellen épp a gyerekek elhurcolására hivatkozva tudott kiadni elfogató parancsot a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság – az egyik édesanyját a harcokban elvesztett, majd Oroszországból Ukrajnába visszakerült fiúval készült anyagunkat itt olvashatja –, a gyerekek hazaengedése épp elhurcolásuk beismerése volna.

Ráadásul az Ukrajnából elhurcolt gyerekeket Oroszország által megszállt területekről vitték el az orosz erők, márpedig ezeket a térségeket – Ukrajna csaknem egyötödét, több mint százezer négyzetkilométert – Oroszország egyoldalúan magához csatolt, így, ha visszaküldené a gyerekeket, közvetve azt is elismerné, hogy Ukrajna területét képezik az elfoglalt régiók.

Ukrajna elérte azt, amije volt tíz napja

Ukrajna nehéz helyzetbe került azután, hogy február végén rosszul sikerült az ukrán és az amerikai elnök találkozója a Fehér Házban. Akkor nem csak aláíratlanul maradt a megállapodás, amely az Egyesült Államoknak 500 milliárd dollár értékben hozzáférést volt hivatott biztosítani Ukrajna ásványkincseihez – valamint részesedést ígért az ásványi anyagok exportjához szükséges kikötők hasznából –, de utána Trump leállította az Ukrajnának szánt katonai szállítmányokat és a hírszerzési támogatás biztosítását is. Ez utóbbi különösen súlyos veszteség volt az ukrán védelmi képességek szempontjából, ezután ugyanis az ukrán erők nem láthatták az amerikaiak révén hozzáférhetővé vált adatokat az oroszok csapatmozgásairól a frontvonal mögötti 20-50 kilométeres mélységben, így nem tudtak felkészülni a csapatmozgások alapján várható támadásokra.

A tárgyalások nyomán azonban ezeket a hírszerzési támogatásokat Ukrajna visszakaphatja az Egyesült Államoktól – írta a CNN. Igaz, ez azt jelenti, hogy Ukrajna saját szempontjából a mostani, sikeresnek mondott tárgyalások után ott van, ahol február 28. előtt. Valójában tehát olyan fontos találkozóról van szó, amelynek sikerével a korábbi helyzethez képest Ukrajna keveset nyer, kudarcával viszont végzetesen sokat veszíthetett volna.

Azonban az elmúlt tíz nap ismeretében ez is eredmény Kijevnek, ezért is volt kiemelt értéke már annak is, hogy a tárgyalások szünetében Trump nemzetbiztonsági tanácsadója Mike Waltz közölte, hogy a tárgyalások jól haladnak, és annak, hogy az ukrán delegáció vezetője, az elnöki hivatal feje Andrij Jermak arról írt, hogy konstruktív hangulatban indult a megbeszélés.

Putyin eddig sok gesztust kapott Trumptól

A mostani megbeszéléseken nem vett részt sem az ukrán, sem az amerikai elnök. Ukrán részről Jermak mellett a külügyminiszter Szerhij Szibiha, amerikai részről Rubión kívül Trump nemzetbiztonsági tanácsadója, Mike Waltz volt jelen. Nem volt viszont ott Mike Witkoff közel-keleti megbízott, aki februárban már az orosz elnökkel tárgyalt Moszkvában, és a Reuters szerint még a héten ismét találkozik Vlagyimir Putyinnal. Witkoff oroszországi útjai elméletben nincsenek közvetlen kapcsolatban az ukrán helyzettel, ám egyrészt nem tudni, milyen „árukapcsolás” merülhet fel amerikai részről, például az oroszoknak nem közömbös Szíria körüli rendezés és ukrajnai érdekeik között, másrészt önmagában is növeli az Ukrajna ellen indított támadás nyomán részlegesen elszigetelődött Oroszország mozgásterét az a tény, hogy az amerikaiak egyenlő partnerként, egy globális probléma megoldásában megkerülhetetlen szereplőként jelenítik meg a Kremlt.