Costa: Magyarország elszigetelte magát a konszenzustól az EU-csúcson, ez nem megosztottság

A mai egy meghatározó pillanat Európának, erősebb és szuverénebb európai védelemhez léptek közelebb, jelentette ki csütörtökön António Costa, az uniós állam- és kormányfőkből álló Európai Tanács vezetője.

A rendkívüli csúcstalálkozón Ukrajnáról és Európa védelméről egyeztettek. Bár Robert Fico szlovák és Orbán Viktor magyar miniszterelnök is vétót lengetett be, végül előbbit sikerült leszerelni. Így a 27-ből csak 26 vezető nevében adták ki az Ukrajnáról szóló érdemi részt, Európa védelménél mind egyetértettek.

Costa hangsúlyozta: konkrét döntéseket hoztak új forrásokról és eszközökről. Az ukrajnai háború tanulságait levonva olyan területekbe fektetnek be, mint például a drónok vagy a légvédelem. Egy új, 150 milliárd eurós hitelből erősítik a védelmi képességeiket. Rugalmasan kezelik a túlköltekezés elleni uniós szabályokat, és az Európai Beruházási Bankot is bevonják. Az erősebb európai védelem Ukrajna hasznára is válik elrettentésként. „A támogatásunk megingathatatlan” – jelentette ki annak ellenére, hogy ezzel a 27-ből csak 26 tagállam értett egyet a következtetésekben, bár korábban ugyanezt Orbánnal együtt is többször kimondták. Szerinte megmutatták, hogy vállvetve Ukrajna mellett állnak.

Eltökéltek vagyunk, hogy azzal a gyorsasággal cselekedjünk, amit az alkalom megkíván, jelentette ki Ursula von der Leyen. Az Európai Bizottság elnöke kijelentette: „tény, hogy Európa egy világos és jelenlévő veszéllyel néz szembe”, ezért bemutatta a tagállamoknak a pár nappal korábban nyilvánosságra hozott fegyverkezési csomagját. Megismételte, hogy ez szerinte 800 milliárd eurót mozgósíthat (azaz ennyi uniós, állami és magántőkét vonhat be). Pár részletet elárult a tervről, bár magukat a pontos jogszabályokat a következő, március 20-21-i EU-csúcs előtt adják ki.

„Irányítva, összehangolva és időkorláthoz kötve” alkalmaznak majd kivételeket a túlzott államháztartási hiány szabályaira, ami a védelemnél példátlan (ez igaz, mert épp csak tavaly hozták vissza a rugalmasabbá tett rendszert). A 150 milliárd eurós hitelt csak meghatározott területekre használhatják, a szállításoknak gyorsnak kell lenniük, európai gyártóktól, és több évre kell leszerződni.

Ha akarják, az uniós költségvetési forrásokból is átirányíthatnak pénzt a védelemre a felzárkóztatási alapokkal a középpontban. Az Európai Befektetési Bank szabályain is változtatnak, hogy a hadiipari vállalkozások könnyebben pénzhez juthassanak, és egyszerűsítenek a szabályokon is.

Ukrajna fegyveres erőinek támogatását sürgetőbbnek látta, mint valaha.

A magyar kormány még olyan következtetéseket sem támogatott Ukrajnáról, amelyeket korábban igen, így reális-e európai egységről beszélni, kérdezték Costát. Mind békét akarunk, de a különbség, hogy 26-an úgy vélik, ehhez Ukrajna védelmi képességének megerősítésén át vezet az út. Magyarország ettől a konszenzustól elszigetelte magát, egyedül maradt, ez nem megosztottság. A 26-ok egységesek a közös igényükben, hogy tovább támogassák Ukrajnát, ahogy az első naptól tették.

Von der Leyen szerint Donald Trump, az USA elnökének is érdeke a béke az erőn keresztül, amit mind szeretnének. Ehhez szükség van az EU-ra és a tagállamaira, ők biztosítják például Ukrajna gazdasági túlélését 2025-ben vagy az energiarendszere fennmaradását.

Mennyire elégedettek azzal, hogy sikerült módszert találni a vétókon túllépésre például a 26-ok nevében kiadott résszel? „Részben nagyon örülök” – válaszolta Costa. Más a magyar kormány stratégiai megközelítése, ezt tiszteletben tartják, de ezzel elszigetelt a 27-ek között, „26 több, mint egy”.

Nem aggódnak-e, hogy a szankciókat is megvétózhatja a magyar kormány, utalt rá egy kérdés, hogy a jövő héten kellene dönteni az orosz személyek elleni büntetőintézkedések meghosszabbításáról, aminek már a következtetésekkel szemben lenne közvetlen gyakorlati hatása is. 2022 óta 16 szankciós csomagot fogadtak el, a legutóbbit két hete, zárta le a sajtótájékoztatót Costa.