Starmer: Tovább küldjük a segélyeket Ukrajnának, de a békéhez szükség van az Egyesült Államokra

Az Egyesült Királyság 1,6 milliárd font (csaknem 780 milliárd forint) exportfinanszírozást biztosít Ukrajnának több mint ötezer légvédelmi rakéta megvásárlására – többek között erről beszélt Keir Starmer a vasárnapi, Londonban összehívott csúcstalálkozón, amelyen Volodimir Zelenszkij mellett több európai ország vezetője és az Európai Bizottság elnöke is részt vett.

A BBC azt írja, Starmer a kétórás találkozó utáni sajtótájékoztatón elmondta, együttműködnek Ukrajnával egy olyan terv kialakításában, amely megállítja a harcokat – ezt a tervet az Egyesült Államokkal is megvitatják és közösen viszik majd tovább.

A miniszterelnök szerint a csúcstalálkozón a vezetők négy fontos lépésben állapodtak meg:

• amíg a háború tart, tovább folyósítják a katonai segélyeket Ukrajnának, és fokozzák az Oroszországra gyakorolt gazdasági nyomást;
• minden tartós békének biztosítania kell Ukrajna szuverenitását és biztonságát, Ukrajnának ott kell ülnie a béketárgyalásokon;
• békemegállapodás esetén az európai vezetők arra fognak törekedni, hogy elrettentsenek minden Ukrajnát érintő jövőbeli orosz inváziót;
• létrejönne a „készek koalíciója” Ukrajna védelmére és az ország békéjének biztosítására.

A nehezét Európának kell elvégeznie, de szükség van az Egyesült Államok támogatására, mondta Starmer, szerinte az együttműködés fontos Európa biztonsága szempontjából. A brit miniszterelnök hozzátette, szombat este beszélt telefonon Trumppal, ennek részleteiről azonban nem számolt be.

Emmanuel Macron francia elnök a vasárnapi találkozó után a La Figaro francia lapnak arról beszélt, hogy

ő és a brit miniszterelnök egy korlátozott, egy hónapos tűzszünetet javasolt „a levegőben, a tengereken és az energetikai infrastruktúra elleni támadásokban”, annak érdekében, hogy több időt kapjanak a háború deeszkalációjára.

Macron szerint a korlátozott tűzszünetre azért van szükség, mivel a frontvonal hosszát tekintve nagyon nehéz lenne egy teljes tűzszünetet felügyelni. Az interjúban azt sugallta, hogy az európai csapatok esetleges szárazföldi telepítése csak később, „nem a következő hetekben” következik, amint a két fél megtárgyalja az egyezség részleteit.„Mi békét akarunk. De nem akarjuk mindenáron, garanciák nélkül” – mondta a francia elnök.

Macron arról is beszélt, hogy lazítani kell az uniós költségvetési szabályokon, hogy az országok többet költhessenek, és „innovatív” finanszírozást alkalmazzanak a védelmi kiadások finanszírozására. A francia elnök azt javasolta, hogy az uniós országoknak a jelenlegi igények kielégítése érdekében a GDP 3-3,5%-át kellene védelmi kiadásokra fordítaniuk, ami jóval meghaladja a jelenlegi 2%-os NATO-célt.

Zelenszkij a csúcstalálkozó után a Sandringhambe indult, ahol III. Károllyal találkozott. A körülbelül egy órás találkozó után az ukrán elnök a sajtónak arról beszélt, bár nem hajlandó bocsánatot kérni Trumptól, de kész aláírni a ritkaföldfémekről szóló megállapodást, ha a másik fél is készen áll erre.

Ursula von der Leyen a csúcs után arról beszélt, őszinte légkörben zajlott a találkozó. Elmondása szerint megvitatták az átfogó biztonsági garanciák szükségességét, és azt is, hogy biztosítják Ukrajna számára azokat az eszközöket, amelyekkel „megerősítheti és megvédheti” magát. Szerinte ez a gazdasági túléléstől egészen a katonai ellenálló képességig terjed.

Az Európai Bizottság elnöke szerint „fontos, hogy felkészüljünk a legrosszabbra.” Azt mondta, „a védelem terén masszívan meg kell erősödnünk”, a védelmi kiadásokat növelni kell, ehhez pedig az Európai Unió részéről világos tervre és közös európai megközelítésre van szükség.

Von der Leyen Donald Trumpnak is üzent: azt mondta, a többi vezetővel együtt „készen állunk arra, hogy Önnel együtt megvédjük a demokráciát, hogy megvédjük a jogállamiság elvét, hogy nem lehet megszállni a szomszédot, vagy nem lehet erőszakkal megváltoztatni a határokat”. Hozzátette, közös érdek, hogy megelőzzék a jövőbeli háborúkat.

A brit miniszterelnök szombaton öleléssel fogadta az ukrán elnököt Londonban. A találkozó után Szerhij Marcsenko ukrán pénzügyminiszter bejelentette, hogy az Egyesült Királyság és Ukrajna megállapodott egy 2,26 milliárd font értékű kölcsönről, amely Ukrajna védelmi képességeinek támogatására szolgál.

Volodimir Zelenszkij magyar idő szerint pénteken délután érkezett a washingtoni Fehér Házba, a tárgyalás eredeti célja az lett volna, hogy a két ország vezetője aláírja az ukrán ásványkincsek kitermeléséről szóló megállapodást, ami Trump béketervének fontos eleme. De a dolgok váratlan fordulatot vettek: Donald Trump és J. D. Vance alelnök emelt hangon, idegesen támadt rá az ukrán elnökre a megbeszélés előtt tartott sajtóeseményen, azzal vádolták meg az ukrán elnököt, hogy nem elég hálás az amerikai támogatásért, nem köszönte meg azt, nem tiszteli az USA-t, és a harmadik világháborúval játszik. Zelenszkij végül elhagyta a Fehér Házat, anélkül, hogy aláírták volna az ásványkincsek kitermeléséről szóló megállapodást.

Trump a találkozó után azt írta közösségi oldalán, Zelenszkij visszamehet, amikor készen áll a békére, de ő úgy látta, ez még nem következett el. Zelenszkij szintén reagált a katasztrofális találkozóra, az ukrán elnök X-en azt írta: „Köszönöm, Amerika, köszönöm a támogatást, köszönet ezért a látogatásért. Köszönöm az Amerikai Egyesült Államok elnökének, a kongresszusnak és az amerikai népnek. Ukrajnának igazságos és tartós békére van szüksége, és mi pontosan ezért dolgozunk.”