Macron az Ovális Irodában szakította félbe Trumpot, hogy kijavítsa, amikor csúsztatott Ukrajnáról

Emmanuel Macron francia elnök hétfőn a Fehér Házba látogatott, hogy négyszemközti megbeszélést folytasson Donald Trump amerikai elnökkel. A megbeszélés előtt az Ovális Irodában fogadták amerikai és francia újságírók kérdéseit.

A BBC helyszíni tudósítása szerint Trump azt mondta, a héten vagy jövő héten Washingtonba érkezhet Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, hogy aláírják az ukrajnai ritkaföldfémekről szóló megállapodást, amelyet Trump Ukrajna támogatásának feltételéül szabott. Azt még nem tudta megmondani, Vlagyimir Putyin orosz elnökkel mikor fognak személyesen találkozni.

Arra a kérdésre, hogy Putyint is diktátornak nevezné-e, ahogy Zelenszkijjel tette, Trump azt felelte: „Nem használom ezeket a szavakat könnyelműen, majd meglátjuk, hogyan alakulnak a dolgok.” Trump szerint az ukrajnai háború heteken belül véget érhet, „ha okosak vagyunk”. Azt mondta, lát esélyt egy nagyon jó egyezségre Ukrajna és Oroszország között, de ha nem születne megállapodás, az a harmadik világháborúhoz vezethetne.

Arról is kérdezték, hogy Ukrajnának kell-e majd területet feladnia a béketárgyalások során. „Meglátjuk. Ez az alkufolyamat még csak most kezdődik.” Oroszország által már elfoglalt ukrán területeket visszavenni viszont „nem egyszerű dolog” – tette hozzá. Szerinte Putyin el fogja fogadni az európai békefenntartókat Ukrajnában a háború után, bár maga az orosz fél eddig rendszerint azt kommunikálta, hogy elzárkózik ettől.

Macron azt mondta, hétfő reggel jó megbeszélést folytattak telefonon a G7-es vezetőkkel, Trumppal pedig a hosszú távú ukrajnai békéről fognak beszélni. Macron szerint Európa hajlandó fokozott erőfeszítéseket tenni a védelem terén, de az ukrajnai béke biztosításához erős amerikai részvételre van szükség.

A CNN felhívta a figyelmet egy érdekes közjátékra: Macron egy ponton Trump szavába vágott, hogy kijavítsa, amit Európa Ukrajnának nyújtott támogatásáról mond.

„Csak hogy értsék, Európa kölcsönzi a pénzt Ukrajnának. Visszakapják a pénzüket” – kezdte Trump, amikor amellett készült érvelni, hogy az ukrajnai ritkaföldfémekről szóló megállapodás jelentheti a garanciát arra, hogy Ukrajna kárpótolja Amerikát a tőle kapott támogatásért.

Ekkor Macron megfogta Trump karját, hogy közbeszóljon a mondandójába: „Nem, valójában, hogy őszinte legyek, mi fizettünk. A teljes támogatás 60 százalékát mi fizettük. Úgy volt, mint az Egyesült Államok esetében: kölcsönök, garanciák, támogatások. Van Európában 230 milliárd dollárnyi befagyasztott vagyon, orosz vagyon. De ez nem hitelbiztosíték, mert nem a mi tulajdonunk. Tehát be vannak fagyasztva” – mondta.

Trump látszólag nem zavartatta magát különösebben a közbeszólástól, sem annak tartalmától, mert így folytatta: „Ha ezt hiszed, részemről oké. Ők visszakapják a pénzüket, mi nem. De most már igen.”

Trump és Macron a megbeszélésük után sajtótájékoztatót is tartottak. Trump azzal indított, hogy Franciaország az Egyesült Államok legrégebbi szövetségese, és felidézte azt is, hogy megválasztása utáni első nemzetközi útja a Notre-Dame tavalyi újranyitására vezetett.

Trump szerint a találkozójuk célja az ukrajnai háború befejezése. Szerinte „egy csomó jó dolog történik a béke irányába”, és Macron a kezdetektől központi szereplő ebben. Szerinte Macron egyetért vele abban, hogy „ez a megfelelő időpont… talán az egyetlen időpont” a háború befejezésére. Trump szerint a béke biztosításának költségét és terhét Európának is viselnie kell, nem csak az Egyesült Államoknak. Ebben Macron is egyetért vele – tette hozzá.

„Európának központi szerepet kell vállalnia Ukrajna hosszú távú biztonságának garantálásában, amit meg is akarnak tenni.”

Az Egyesült Államok azonban „vissza akarja szerezni azt a kolosszális összeget” is, több mint 300 milliárd dollárt, amelyet Ukrajnára költött – mondta. Ehhez szerinte szükség van a megállapodásra Ukrajnával a kritikus ásványokról és ritkaföldfémekről mint biztosítékról. Mint a BBC megjegyzi, ez a 300 – vagy a Trump által korábban emlegetett 350 – milliárd az elérhető adatok szerint inkább 120 milliárd dollár.

Trump megragadta az alkalmat arra is, hogy elődjét, Joe Bident kritizálja: belföldi ügyeket is említve azt mondta, a Biden-adminisztráció gondatlansága „sok-sok ember halálához vezetett”. Ezzel szemben az ő kormánya azon van, hogy megjavítsa, amit Bidenék elrontottak, méghozzá a lehető leggyorsabban. Trump azt reméli, hogy béketeremtőként fognak rá emlékezni.

Macron azzal kezdte, hogy megköszönte Trumpnak országuk barátságát. Ő is azt mondta, hogy nagyon jelentős előrelépéseket tettek Ukrajna ügyében, és hangsúlyozta, hogy Európa nem riad vissza az Ukrajna segítésében viselt felelősségétől.

Az EU 128 milliárd dollárt fektetett Ukrajna biztonságába – mondta Macron, hangsúlyozva, hogy befektetésről van szó, mert Ukrajna Európa kollektív biztonságának frontvonalában van.

Macron azt mondta, hosszan beszéltek Trumppal arról, hogy szeretnék lezárni az ukrajnai konfliktust, és hogy ehhez olyan fegyverszünet kell, amely mérhető, ellenőrizhető, és lehetővé teszi a tartós békéről szóló tárgyalásokat. Ehhez szerinte is szükség van biztonsági garanciákra.

„A béke nem jelentheti Ukrajna megadását vagy garanciák nélküli tűzszünetet. Lehetővé kell tennie az ukrán szuverenitást, és lehetővé kell tennie, hogy Ukrajna tárgyaljon más érdekelt felekkel az őt érintő kérdésekről”

– tette hozzá. A sajtótájékoztatón is szembetűnő különbség, hogy mindketten garanciákról beszélnek, de míg Macron Ukrajna biztonságát és szuverenitását garantáló garanciák szükségességét hangsúlyozza, Trump inkább az amerikai érdekeket biztosító garanciákról beszél.

„Az egész életem üzletkötésből áll, ez minden, amit tudok” – mondta Trump a béketárgyalásokra vonatkozó újságírói kérdésre. Az emberei folyamatosan egyeztetnek Putyinnal – tette hozzá. Szerinte Putyin is be akarja fejezni a háborút, és folyamatosan a békén dolgoznak, amelyet ő szívesebben kötne meg közvetlenül, de lehet, hogy előbb még egy tűzszünet jön.

Az újságírók mindkét elnök véleményét kikérték Putyinról. Macron azt mondta, egy ideje nem beszélt vele, de azt reméli, hogy az új amerikai kormány érkezése „új kontextust” ad, és friss lehetőséget az újbóli kapcsolatfelvételre. Macron úgy látja, hogy az egyetlen mód biztosítani, hogy Putyin tiszteletben tartson egy majdani békemegállapodást, ha erőt mutatnak, és vannak „elrettentő képességeik”.

„Tényleg azt hiszem, hogy meg akar egyezni, lehet, hogy tévedek, de azt hiszem, hogy meg akar egyezni” – mondta már Trump ugyanerre. Megismételte, amit már korábban is számos alkalommal állított, hogy szerinte a háború el sem kezdődött volna, ha ő lett volna az elnök Biden helyett. Hozzátette, hogy szerinte Putyin továbbra is „nagyon pozitív módon” vezetheti Oroszországot.

Macron szerint a hétfői találkozó számos területen előrelépést jelentett. Sem ő, sem Trump nem akar törékeny békét – tette hozzá. Azt mondta, azon dolgoznak, hogy olyan béketerv szülessen, amely elfogadható Ukrajnának, és fontos, hogy Trump hamarosan találkozzon Zelenszkijjel, hogy megállapodjanak a ritkaföldfémekről. Szerinte a fordulópont, hogy az Egyesült Államok kész-e segítséget nyújtani és szolidaritást mutatni.

„Hamarosan újra találkozunk... meg fogjuk oldani ezt a dolgot, el fogjuk intézni” – mondta Trump a sajtótájékoztató zárszavaként.