Magyar Péter a Tisza Párt első kongresszusán: Valódi tettek, hazaszeretet és bizalom kell

Szombaton tartotta meg Budapesten a Tisza Párt a kongresszusát, amelynek célja egyértelműen az volt, hogy az alakulat megmutassa, hogy nem csupán egy néhány hónapos, gyorsan múló politikai fellángolás, hanem egy stabilan szerveződő, kormányzóképes erő. A hatalmas érdeklődés és a tömeg egyértelmű jele volt annak, hogy a pártnak komoly társadalmi támogatottsága van, és komoly kihívója lehet a Fidesz rendszerének.

A Hungexpón megtartott rendezvény a párt eddigi legnagyobb és legjelentősebb politikai rendezvénye volt. Az eseményre az ország minden tájáról érkeztek szimpatizánsok, hogy részt vegyenek a szakmai beszélgetéseken, workshopokon és a párt politikai programjának bemutatásán.

„Magyarország vezető ereje a Tisza” – hangzott el a köszöntő a színpadon, és egyből trikolór színek kezdtek el villogni, a közönség tapsolt és fütyült. „Rendszerváltó hangulat van” – foglalta később össze egy résztvevő.

A kongresszus műsorvezetője Solti Lilla volt, aki hangsúlyozta, hogy a Tisza Párt nem az „uram-bátyám rendszerben”, hanem a szakmaiságban és a hazaszeretetben hisz. Beszédében a párt lendületét és az egyre bővülő támogatottságát Petőfi forradalmi szellemiségéhez hasonlította.

Magyar Péter és csapata számára kulcsfontosságú volt, hogy bizonyítsák: a Tisza már nem egy „one man show”, hanem egy professzionálisan szervezett párt, amelynek saját szakpolitikai stábja, képviselői és szakértői gárdája van.

Több olyan személyt mutattak be, akik eddig nem szerepeltek nyilvánosan, ez pedig azt a célt szolgálta, hogy megerősítsék a párt komolyságát és szakmaiságát. Kulcsár Krisztián, a Magyar Olimpiai Bizottság korábbi elnöke a sport területéről osztotta meg tapasztalatait, kritizálva a politika sportba való beavatkozását és a stadionépítések gyakorlatát. Ruszin-Szendi Romulusz, a Magyar Honvédség volt vezérkari főnöke pedig biztonságpolitikai elemzést tartott, hozzájárulva a párt szakmai munkájához.

Tarr Zoltán EP-képviselő felszólalásában kiemelte, hogy a Tisza Párt legnagyobb különbsége a jelenlegi hatalommal szemben az, hogy tagjai nem közös bűnök, hanem a hazaszeretet és a tettvágy által összekovácsolt közösséget alkotnak. „Egyre többen vagyunk, akik nem vagyunk hajlandóak nyájként követni az országot vezetni nem tudó vezetőket” – fogalmazott. Tarr hangsúlyozta, hogy a párt célja egy új, modern, európai és élhető Magyarország megteremtése.

A kongresszus egyik kiemelt programja volt az agrár tematikájú kerekasztal-beszélgetés, amelyet Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke moderált. A beszélgetés során a mezőgazdasági ágazat kihívásairól, a támogatási rendszer igazságtalanságairól és az élelmiszerbiztonság megerősítésének szükségességéről volt szó.

Az agrárium helyzetén kívül a beszélgetéseken felmerült a MÁV állapota, az oktatás leépítése, az árak, a mélyszegénység, az EU-s viszonyok.

Magyar Péter évértékelő beszéde

A rendezvény csúcspontja Magyar Péter délutáni évértékelő beszéde volt, amelyben élesen bírálta az Orbán-kormány politikáját, különösen a rendszerszintű korrupciót és az ország gazdasági elszigetelődését. A Tisza Párt elnöke szerint jövőre leváltják a Fideszt, és egy teljesen új országot építenek.

Az „út a börtönbe programról” is beszélt, majd felsorolt több olyan nevet is, akiket szerinte kevesebben ismernek a „Mészárosok, Tiborczok és Szíjj Lászlók világából”. Nekik annyit üzent, hogy „tudjuk, kik vagytok, és nem felejtünk.”

Magyarnak nemcsak erős üzenetei voltak a rezsimmel szemben, hanem egy konkrét, részletes programvázlat is arról, hogyan képzeli el Magyarország újjáépítését egy kormányváltás után, konkrét vállalásokat is tett több szakterületen, legerősebb kijelentéseit külön pontokba szedve közölte a Telex.

A politikus határozottan kijelentette, hogy miután leváltják a Fideszt, egy olyan országot építenek, ahol nem a korrupció, hanem az átláthatóság, a szakértelem és a közérdek fogja meghatározni a politikát.

Beszédében hangsúlyosan szólt a gazdaság helyzetéről és arról, hogy az uniós források elhozatala és a korrupció felszámolása révén több ezermilliárd forintnyi pénzt tudnának visszaforgatni az államkasszába. Magyar szerint a jelenlegi kormány felelőtlenül eladósítja az országot, ezért a Tisza Párt államadósságstopot vezetne be, leállítaná a felesleges, túlárazott beruházásokat, valamint megszüntetné a kormányzati propaganda százmilliárdos költségeit. A kisvállalkozások és családi gazdálkodók támogatása kulcsfontosságú lenne, valamint egy új állami bérlakásépítési programot is elindítanának.

A társadalompolitikai intézkedések között kiemelt figyelmet kapott a nyugdíjasok helyzete. Magyar Péter ígéretet tett arra, hogy fenntartják a 13. havi nyugdíjat, bevezetik a méltó élethez szükséges kiegészítő nyugdíjat, valamint új nyugdíjas otthonokat és rehabilitációs központokat hoznak létre. Az idősek életkörülményeinek javítására helyi mesteremberekkel együttműködve kedvezményes lakásfelújítási programokat is indítanának.

Vidékfejlesztési politikájában Magyar hangsúlyozta, hogy létrehoznak egy önálló Vidékfejlesztési Minisztériumot, amelyet egy vidéken élő ember vezet majd. A falvak szolgáltatásokkal és közösségi élettel való feltöltésére pályázati programot indítanak, míg az oktatási reformokkal lehetőséget teremtenek arra, hogy a vidéki fiatalok ne kényszerüljenek elhagyni szülőföldjüket a jobb élet reményében.

A mezőgazdaság területén Magyar Péter kifejtette, hogy ha az Agrárkamara nem tud valódi érdekképviseleti szervként működni, megszüntetik a kötelező kamarai tagságot. A mezőgazdasági támogatásokat hatékonyabban akarják felhasználni, a feldolgozóipart erősítenék, és radikális öntözési stratégiát dolgoznának ki a klímaváltozás hatásainak enyhítésére. Emellett ötven százalékkal növelnék a hazai állatállományt, fejlesztenék a zöldség- és gyümölcstermesztést, és csökkentenék az alapvető élelmiszerek áfáját.

Az egészségügyet érintően elmondta, hogy minden évben legalább 500 milliárd forinttal növelnék a rendszer költségvetését, önálló Egészségügyi Minisztériumot hoznának létre, és felszámolnák az egészségügy militarizált irányítását. Kiemelte, hogy azonnali intézkedésekre van szükség a kórházi várólisták csökkentésére, az infrastruktúra fejlesztésére és az egészségügyi dolgozók helyzetének rendezésére. Újjászerveznék az ügyeleti rendszert, növelnék a gyógyszerkassza költségvetését, és kiemelt figyelmet fordítanának a népegészségügyi programokra.

Az oktatáspolitika kapcsán Magyar kijelentette, hogy megszüntetik a Klebelsberg Központot, visszaadják az iskolák és tanárok szabadságát, és önálló Oktatási Minisztériumot hoznak létre. Partnerként kezelnék a pedagógus-szakszervezeteket, és egy új Nemzeti Alaptantervet dolgoznának ki. Az egyetemek és kutatóintézetek teljes autonómiáját helyreállítanák, az Erasmus-ösztöndíjakat pedig visszaszereznék a magyar hallgatók számára. Fontos célként jelölte meg az élethosszig tartó tanulás támogatását, a szak- és felnőttképzés fejlesztését, valamint az iskolai pénzügyi és környezettudatos nevelés erősítését.

Az ország kormányzásával kapcsolatosan Magyar elmondta, hogy Magyarország csatlakozni fog az Európai Ügyészséghez, megnyitják az ügynökaktákat, és biztosítják az igazságszolgáltatás teljes függetlenségét. Véget vetnének az önkormányzatok forráselvonásának, és megszüntetnék a jelenlegi kormány által bevezetett „szolidaritási hozzájárulást”. Törvénybe foglalnák, hogy senki ne lehessen miniszterelnök két ciklusnál tovább, és megerősítenék a sajtószabadságot.

A nemzetközi kapcsolatok terén hangsúlyozta, hogy mindent megtesznek a béke előmozdítása érdekében Ukrajnában, és újra szoros szövetséget építenek a V4-es és balkáni országokkal. Magyarországot visszavezetnék az Európai Unió megbecsült, konstruktív tagjai közé, miközben határozott és következetes fellépést ígért az illegális migrációval szemben.

Magyar Péter beszéde egyértelművé tette, a Tisza Párt nem csupán egy ellenzéki alternatíva kíván lenni, hanem egy valódi kormányzóképességgel bíró politikai erő. A kongresszuson bemutatott programterv részleteiben is bizonyítja, hogy a párt nemcsak az Orbán-rendszer hibáit látja, hanem konkrét elképzelései is vannak arról, hogyan lehetne egy igazságosabb, hatékonyabb és demokratikusabb Magyarországot építeni.

Kritikus hangok a honvédség és a sport területéről

A rendezvényen felszólalt Ruszin-Szendi Romulusz, a Magyar Honvédség volt vezérkari főnöke is, akivel igazi nagyágyút igazolt szakértőnek Magyar Péter. Ruszin-Szendi a kongresszuson nyíltan beszélt a honvédség problémáiról, és megoldási javaslatokat is tett. éles kritikát fogalmazott meg az aktuális honvédelmi vezetéssel szemben. Kiemelte, hogy a honvédségben egy félelemalapú vezetési kultúra uralkodott el, ahol a tiszteket és főtisztek egy részét indoklás nélkül, egyik napról a másikra távolítják el. Szerinte ez nemcsak a lojalitást, hanem a katonák hivatástudatát is aláássa.

Felvetette, hogy a kormány katonai reformjai során tapasztalt tiszteket bocsátottak el, miközben a hadsereg szervezeti kultúrája nem fejlődött megfelelően. Ruszin-Szendi szerint az egyik legnagyobb probléma az, hogy pénzért lehet rendfokozatokat szerezni, ami szerinte teljesen elfogadhatatlan, és rombolja a hadsereg belső struktúráját.

Emellett aggasztónak nevezte a katonai vezetés jogkörének szűkítését és a jogbiztonság hiányát. Szerinte a magyar honvédségben szolgáló tisztek közül sokan már most más szakmákra kénytelenek felkészülni arra az esetre, ha hirtelen elbocsátanák őket.

Ruszin-Szendi arra is figyelmeztetett, hogy a magyar honvédségben egyre nagyobb problémát jelent a fiatalítás kényszere, ami sok tapasztalt katonától szabadult meg. Véleménye szerint szükség van a tisztek megbecsülésére, a katonai infrastruktúra fejlesztésére és a haderő modernizációjára, valamint arra, hogy a magyar hadsereg erős maradjon, miközben az ország továbbra is a NATO megbízható tagja.

Kulcsár Krisztián, a Magyar Olimpiai Bizottság volt elnöke a magyar sportpolitikát és az állami sportfinanszírozást bírálta. Elmondta, hogy 2010 után a politika teljesen rátelepedett a sportra, és politikai kinevezettek foglalták el a sportági szövetségek, egyesületek vezetői helyeit. Szerinte a sportvezetés így elvesztette függetlenségét, és az egész rendszer átláthatatlanná vált.

Kritizálta a stadionépítési programot is, mivel szerinte ezek az építmények kihasználatlanok és indokolatlanul drágák. Rámutatott, hogy az állami sportfinanszírozás nem transzparens, a döntések sok esetben egyetlen ember, a miniszterelnök kezében összpontosulnak. Szerinte ezen lehetne a legkönnyebben változtatni egy új rendszerben.

Kulcsár kiemelte, hogy a kormány kizárólag a versenysport támogatására helyezi a hangsúlyt, miközben a magyar emberek egészségi állapota drámaian romlik. Véleménye szerint sokkal több forrást kellene fordítani a szabadidős sportra és az egészségtudatos életmód népszerűsítésére. Azt is hangsúlyozta, hogy szükség lenne egy átláthatóbb, teljesítményalapú sportfinanszírozásra, ahol nem a politikai kapcsolatok, hanem a valós sportteljesítmény döntene.

A volt MOB-elnök szerint a magyar sportnak vissza kell térnie az értékalapú működéshez, amelyben a szakmai döntéseknek és a sportolók érdekeinek kellene dominálniuk, nem pedig a politikai befolyásnak.

A jövő felé

A Tisza Párt kongresszusa egyértelmű üzenetet küldött: a párt nem csupán egy új politikai mozgalom, hanem egy kormányzóképes alternatíva az Orbán-rendszerrel szemben. Az eseményre érkezett hatalmas tömeg és a felszólalók üzenetei azt mutatták, hogy a Tisza Párt egyre szélesebb társadalmi támogatottságot élvez.

Magyar Péter szerint a következő hónapok kulcsfontosságúak lesznek, hiszen most kell bizonyítaniuk, hogy a párt nem csupán egy tüntetésekre építő mozgalom, hanem egy valódi politikai erő, amely készen áll a változásra és az ország vezetésére. Bejelentette, hogy tavasszal hatalmas politikai akcióra készülnek, amelyet minden magyar érdekében hajtanak végre.

Végezetül Magyar Péter világossá tette: a Tisza nem csupán egy párt, hanem egy új politikai közösség, amely a korrupció, a megfélemlítés és az Orbán-rendszer igazságtalansága ellen harcol. „A Tisza ma már több Magyar Péternél, több a vezetőinél, mert a Tisza minden tenni akaró magyar közös ügye” – zárta beszédét.

Hosszú taps és „nem félünk” skandálás után Magyar Péter mellé feljöttek a színpadra a párt fővárosi és EP-képviselői, szakértői és a mai kongresszus felszólalói, majd közösen elénekelték a Himnuszt.

(Az összefoglaló a Telex percről percre tudósítása alapján készült.)