Miután Donald Trump újabb szankciókat lengetett be Oroszország ellen annak érdekében, hogy tárgyalóasztalhoz kényszerítse a Kreml képviselőit, valószínűleg a régi-új elnökhöz igazodó magyar kormány sem fogja beváltani fenyegetését, és nem fogja megvétózni az uniós szankciók megújítását.
– írta pénteken a Politico brüsszeli kiadása öt, az egyeztetésekre és alkudozásokra rálátó forrás alapján.
A magyar kormány az elmúlt napokban régi szokásához híven elkezdte lebegtetni annak lehetőségét, hogy megvétózza az Oroszország elleni uniós szankciók félévente kötelező megújítását. Orbán Viktor például kedden elővette a szokásos mantráját, miszerint a szankciók Oroszország helyett csak az EU tagállamainak okoznak valódi károkat, és felszólította Brüsszelt, hogy a büntetőintézkedések megújításával várják meg, mit is lép a hétfőn hivatalba lépett elnök.
A Politico szerint a magyar kormányfő nem számított arra, hogy Trump szerdán harcias hangnemet üt meg Moszkvával szemben, mondván (azaz posztolván), hogy ha Oroszország nem állítja meg ezt a „nevetséges” háborút, akkor „nincs más választásom, minthogy minden orosz termékre nagy büntetővámot, szankciót és adót rójak ki”
Csütörtökön brüsszeli diplomaták már azzal szembesültek, hogy magyar tárgyalópartnereik hajlandónak mutatkoztak arra, hogy ejtsék a vétó gondolatát, amit Orbán két nappal azelőtt még harciasan védelmezett.
„Orbán azt mondta, hogy a szankciók megújításával várjuk meg Trump beiktatását. Megvártuk. Az elnök meglehetősen egyértelműen fogalmazott a szankciók kérdésében. Mi érdeke fűződhet ezután Orbánnak a folyamat kisiklatásához?”
Az EU Ukrajna 2022 februári általános inváziójára válaszul több körben is büntetőintézkedéseket fogadott el az orosz állam, annak tisztségviselői és gazdasági szereplői, illetve a Kremlhez kötődő orosz elit ellen. A kereskedelmi korlátozásoktól a mintegy 190 milliárd dolláros külföldön tartott orosz vagyontárgyak hozzáférhetetlenné tételéit számos formát öltő szankciók újabb fél éves érvényességének meghosszabbításáról pénteken kezdődnek hivatalos egyeztetések a 27 uniós tagállam között, melyeknek január 31-ig van idejük a megállapodás nyélbe ütésére – ha ez nem sikerül, akkor Moszkva hozzáférhet az uniós tagállamokban befagyasztott állami vagyonhoz. Az EU a jelenlegi büntetőintézkedések mellett újakra is készül, hogy fokozza a magas kamatok és a belső kényszerhitelezés gyakorlata miatt eleve komoly pénzügyi gondokkal küzdő Oroszországra nehezedő nyomást.
A Politicónak nyilatkozó egyik tisztségviselő szerint csak „Netflix, nem a valós élet” az a híresztelés, miszerint Brüsszel a szankciók blokkolása esetére kidolgozott egy B-tervet is, és a belga király egy 81 évvel korábbi törvényét előcitálva akadályozná meg az orosz vagyon kimentését. Egy másik forrás pedig magabiztosan állítja, hogy azért sincs szükség B-tervre, mert
„Magyarország szereti fűteni a kedélyeket, de ha megakadályozza a vétót, akkor minden robban.”
A magyar kormány a szankciós politika „eredménytelensége” miatti sokéves panaszkodása ellenére rendre megszavazza az uniós büntetőintézkedéseket; decemberben a magyar uniós elnökség alatt, magyar támogatással az EU már a 15. csomagot fogadta el.
Állj ki a szabad sajtóért!
A Transtelex az olvasókból él. És csak az olvasók által élhet túl. Az elmúlt három év bizonyította, hogy van rá igény. Most abban segítsetek, hogy legyen hozzá jövő is. Mert ha nincs szabad sajtó, nem lesz, aki kérdezzen. És ha nem lesz, aki kérdezzen, előbb-utóbb csend lesz, holott tudjuk, a hallgatás nem opció.
Támogatom!