Donald Trump az első olyan amerikai elnök, aki elítélt bűnöző is

Donald Trumpot úgy választották meg az Egyesült Államok következő elnökének, hogy éppen a Stormy Daniels pornósztárnak a 2016-os kampány során kifizetett hallgatási pénz ügyében várja az ítéletet, és közben azon dolgozik, hogy elkerülje a vádemelést más állami és szövetségi ügyekben.

Trump nyakába távozása óta összesen négy büntetőpert akasztottak, melyekbe az ügyészek összesen 91 vádpontot sűrítettek bele. Ahogy arról részletesen írtunk, Trump a 2020-as elnökválasztásnak a Capitolium ostromában kicsúcsosodó elcsalási kísérletéhez köthető vádakat saját mentelmi jogának visszamenőleges és radikális kiterjesztésével is próbálja lerázni magáról.

Közben azonban az ellene indított polgári perekben óriási kártérítésekre kötelezték: januárban a bíróság kimondta, hogy csaknem 30 milliárd forintnyi dollárt kell megfizetnie az őt szexuális zaklatással vádoló E. Jean Carroll újságíró rágalmazása miatt. Február közepén pedig egy New York-i bíróság még Trump anyagi lehetőségeihez mérve is súlyos pénzbírságot akasztott a nyakába, mivel családi cégcsoportja évtizedeken át tudatosan és következetesen becsapta a hitelezőit egyes ingatlanjainak értékének túlbecsülésével, hogy a meghamisított dokumentumok alapján kedvezőbb feltételekkel juthasson hitelekhez.

De mi lesz ezekkel az ügyekkel most, hogy megválasztották elnöknek?

A tervek szerint november 26-án meg kell jelennie egy New York-i tárgyalóteremben, hogy meghallgassa az ítéletet az üzleti nyilvántartások meghamisításával, illetve a Stormy Daniels-üggyel kapcsolatban. Juan Merchan bíró november 12-ig adott magának határidőt annak eldöntésére, hogy visszavonja-e az elmarasztaló ítéletet, mivel a Legfelsőbb Bíróság nyáron hozott döntése bizonyos elnöki mentelmi jogot biztosított az elnöknek. Ha Merchan ezt teszi, a vádakat elvetik, Trumpot pedig nem ítélik el. De ha a bíró úgy dönt, hogy meghagyja az ítéletet, a volt elnök ügyvédei várhatóan megkérik Merchant, hogy halassza el a meghallgatást, hogy fellebbezhessenek. Trump ügyvédei valószínűleg alkotmányos kérdésekkel próbálkoznak majd azzal kapcsolatban, hogy egy állambíró elítélhet-e egy megválasztott elnököt, ami évekre elbírhatja az ügyet a bíróságokon.

Egy floridai bíró még júliusban ejtette Trump az amerikai Igazságügyi Minisztérium Donald Trump ellen indított, titkosított dokumentumokkal kapcsolatos perét. Trump arra hivatkozott, amikor kérte az ügy elutasítását, hogy Jack Smith különleges ügyész kinevezése sérti az amerikai alkotmány kinevezési záradékát. A volt elnököt 40 különböző bűncselekménnyel vádolták meg a minősített dokumentumok miatt, nem vonatkozik ugyanakkor a döntés arra az eljárásra, amelyet a 2020-as választások elcsalásának kísérlete miatt indítottak Trump ellen.

Trump stratégiája egyébként az volt eddig, hogy a Smith-t érintő ügyeket addig húzza, amíg potenciálisan meg nem választják elnöknek, és akkor visszavonhatja a különleges ügyész kinevezését.

A georgiai Fulton megye kerületi ügyésze, Fani Willis azzal vádolta meg a volt amerikai elnököt, hogy bizalmasaival együtt meg akarta másítani a 2020-as választás eredményét Georgia államban, ahol végül szűken, kicsit több mint tízezer szavazattal Joe Biden nyert. Az ügy azon múlik, hogy Fani Willis Fulton megyei kerületi ügyészt eltiltják-e a vádemeléstől, amiért korábban romantikus kapcsolata volt egy ügyésztársával. De még ha meg is engedik, hogy folytathassa a vádemelést Trump ellen, az ügy folytatása kétséges. A tiltásról 2025-ig biztosan nem lesz döntés.

Könnyen lehet, hogy a polgári perek folytatódni fognak akkor is, ha Trump megkezdi elnöki munkáját. Precedens van erre: egy 1997-es, Bill Clintont is érintő legfelsőbb bírósági döntésben a bírók egyhangúlag úgy döntöttek, hogy a hivatalban lévő elnökök nem hivatkozhatnak az elnöki mentelmi jogra, hogy elkerüljék a polgári pereskedést hivataluk ideje alatt.

(CNN)