Orbán Viktor bírálja Brüsszelt: A Nyugat-Balkán többet érdemel

A Nyugat-Balkán népei és országai többet érdemelnek, mint amit jelenleg Brüsszeltől kapnak, hiszen ezeknek az országoknak már az Európai Unió tagjainak kellene lenniük – jelentette ki Orbán Viktor magyar miniszterelnök Ohridban, a magyar és az észak-macedón kormányok közös ülését követően.

Az Orbán kijelentéséről beszámoló News.ro szerint az ülés legfontosabb témája Észak-Macedónia EU-csatlakozása volt. Magyarország, amely ebben a félévben az Európai Unió soros elnöki tisztét tölti be, egyértelmű álláspontot képvisel: a Nyugat-Balkán stabilitása és európai integrációja nem csak Magyarország, hanem az egész Európai Unió érdeke – mondta a miniszterelnök.

Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy az EU bővítése nem probléma, nem kihívás, hanem hatalmas lehetőség a jelenlegi tagországok számára. A miniszterelnök szerint az Unió elveszítette gazdasági fejlődési dinamizmusát, és a bővítés az egyik legnyilvánvalóbb módja annak, hogy ezt a lendületet visszanyerje.

A magyar kormányfő bírálta az Ukrajnának és Moldovának nyújtott „gyorsított” eljárást, amelyet geopolitikai okok vezérelnek, miközben a „teljesítményalapú” megközelítést figyelmen kívül hagyták. Orbán Viktor igazságtalannak tartja, hogy azok az országok, amelyek hosszú éveken keresztül dolgoztak az EU-csatlakozásért, most hátrébb kerülnek a sorban.

A magyar elnökség számára kiemelten fontos, hogy a Nyugat-Balkán integrációja napirenden maradjon – mondta Orbán, hozzátéve, hogy fel kívánja gyorsítani Észak-Macedónia integrációs folyamatát. Ennek érdekében a magyar miniszterelnök javasolt egy kormányközi konferenciát egy új fejezet megnyitására, vagy ha ez nem lehetséges, akkor egy politikai kormányközi konferenciát.

Orbán Viktor emlékeztetett arra, hogy Észak-Macedónia már 2005-ben kapott EU-tagjelölti státuszt Horvátországgal együtt, azonban míg Horvátország ma már az EU tagja, addig Észak-Macedóniával a csatlakozási tárgyalások még el sem kezdődtek. A miniszterelnök ezt történelmi méretű hibának nevezte az EU részéről, amelyet még tovább súlyosbíthat az a tény, hogy az Albániával folytatott csatlakozási tárgyalások gyorsabb ütemben haladnak.

A kétoldalú együttműködés kapcsán Orbán Viktor felidézte, hogy Magyarország idén nyáron segített Észak-Macedóniának az erdőtüzek megfékezésében. Ezt a segítséget Észak-Macedónia korábbi támogatása viszonozza, különösen 2015-16-ban, amikor a magyar hatóságok együttműködtek a migráció elleni harcban. Orbán elmondta, hogy az elmúlt időszakban 2400 magyar rendőr szolgált az észak-macedón határon, és megakadályoztak 17 000 illegális határátlépést.

A miniszterelnök a gazdasági együttműködésről is beszélt, és felajánlotta, hogy Magyarország kész pénzügyi támogatást nyújtani Észak-Macedóniának, amennyiben szükséges, hangsúlyozva, hogy ezt a magyar biztonságba való befektetésként tekintik.

Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy Magyarország nem kínai hiteleket ajánl Észak-Macedóniának, mert ezek a hitelek kifejezetten Magyarország speciális fejlesztési projektjeire irányulnak. „Kínai pénzt nem tudunk adni, de készek vagyunk európai pénzeket biztosítani” – tette hozzá.

A migrációval kapcsolatban Orbán Viktor arra figyelmeztetett, hogy a migrációs probléma még évtizedeken át velünk marad. Véleménye szerint, ha nem segítjük a Száhel-övezet országait, több százmillió ember fog a Földközi-tenger térségébe áramlani. Ezért a migrációval kapcsolatos együttműködés nem csupán egy-két éves projekt, hanem 40-50 éves kihívás.

A magyar miniszterelnök az Észak-Macedónia és Bulgária közötti kapcsolatokról is szót ejtett, és hangsúlyozta, hogy az egyik legfontosabb lépés Észak-Macedónia EU-csatlakozása felé egy megállapodás elérése Bulgáriával. Orbán Viktor kifejtette, hogy Magyarország kész segíteni a két ország közötti tárgyalásokban, amennyiben ezt kérik tőlük.