A Hezbollah egyelőre „visszafogott” választ adott Izraelnek a félezer áldozattal járó hétfői légicsapásokra

„Furcsán visszafogott” választ adott a Hezbollah a közel 500 halottal járó izraeli támadásokra, írja a BBC. A jelentések szerint hétfőn 250 rakétát lőttek ki Észak-Izraelre, de ez csak a töredéke annak, amire a Hezbollah képes: a nagyobb hatékonyságú és nagyobb hatótávolságú fegyvereit eddig nem vetette be. A lap emlékeztet, hogy a Hezbollah sokkal erősebb haderőt jelent, mint a Hamász: jobban felfegyverezett, emberei pedig jobban is képzettek, mivel évekig harcoltak Szíriában Aszad elnök alatt.

Hétfőn délelőtt közel 300 libanoni célpontot támadtak meg izraeli harci repülők és drónok, a libanoni egészségügyi minisztérium bejelentése szerint a támadásoknak legalább 492 halottjuk (köztük legalább 24 gyerek) és több mint 1600 sérültjük van. A Hezbollah válaszul lőni kezdte Észak-Izraelt, ahol emiatt iskolák, boltok zártak be, kiürültek az utcák. Az izraeli hadsereg közlése szerint azonban a rakétákat elfogta a Vaskupola, vagy pedig a senki földjére hullottak.

A BBC tudósítója szerint mindez felveti azt a kérdést, hogy a Hezbollah nem akarja vagy egyszerűen nem tudja bevetni a nagyobb arzenálját. Egy meg nem nevezett biztonsági tisztviselő szerint Izrael óriási lépést tett egy másik Közel-Kelet felé, ahol a Hezbollah már teljesen másképp néz ki. Egy másik lehetséges magyarázat szerint viszont a libanoni szervezet és iráni támogatói pusztán úgy döntöttek, hogy tartalékolják a hadi erőt.

Az izraeli hadsereg kedden azt közölte, hogy az éjszaka folyamán több tucat Hezbollah-célpontot támadtak meg, a Hezbollah pedig szintén arról számolt be, hogy több izraeli katonai célpontot vettek célba, köztük egy robbanószergyárat. A régióban ezért egyre nagyobb a feszültség, kedden több mint harminc nemzetközi, Bejrútot érintő járatot töröltek.

Az izraeli haderő kedden közölte, hogy megölték a Hezbollah egyik parancsnokát az aznapi rakétacsapásokban. Ibrahim Muhammad el-Kubaszi a libanoni szervezet rakétarendszereiért felelt. Egy olyan csapásban halt meg, amiben életét vesztette több más Hezbollah-tisztviselő is – írja a BBC.

Eközben Joe Biden amerikai elnök az ENSZ New York-i közgyűlésén azt mondta, még nem késő a teljeskörű háborút megelőzni, és hogy egy év alatt mindkét oldalon túl sok embernek kellett elhagynia az otthonát. „Még ha a helyzet eszkalálódott is, a diplomáciai megoldás még mindig lehetséges” – mondta az amerikai elnök.

Hogy jutottunk ide?

A Hezbollah és Izrael viszonya mindig is ellenséges volt, azonban a 2006-os háború óta alapvetően hallgattak a fegyverek az izraeli–libanoni határon. 2023. október 8-án, egy nappal a Hamász Izrael elleni terrortámadása és az izraeli gázai csapások kezdete után a Hezbollah elkezdte rövid hatótávolságú rakétákkal és drónokkal támadni a határ közelében található izraeli támaszpontokat. Azóta az izraeli hadsereg is rendszeresen hajt végre csapásokat a Hezbollah ellen.

A konfliktus a nyár folyamán fokozatosan súlyosbodott – a Hezbollah egyre több rakétát lőtt ki izraeli célpontokra, az IDF pedig egyre érzékenyebb veszteségeket okozott légi- és dróncsapásaival. Szeptemberben közepén Izrael a Hezbollah távközlési eszközeibe rejtett robbanóanyaggal két nap alatt több ezer fegyverest, aktivistát és tisztségviselőt sebesített és ölt meg, majd pedig egy légicsapásban gyakorlatilag lefejezte a Hezbollah különleges műveleti egységét.