A MeToo közelgő, ötéves évfordulója apropóján Sárosdi Lilla interjút adott a Telexnek. A Franciaországban élő színésznőt arról kérdeztük, mostanra hogyan alakult át benne az egykori Marton-ügy, mit tart a MeToo-mozgalom valódi eredményének és mit a túlkapásainak, és mit gondol a saját személye és az abúzus témájának elutasítottságáról? De mesélt arról is, ő miben vizsgálta meg a saját felelősségét, és belefér-e neki az, hogy néha megnézzen egy jó Polański-filmet.
A világot felosztottuk kékre és rózsaszínre, erőre és érzékenységre. A gyerekek már az iskolai éveik alatt is vaskos nemi sztereotípiákkal szembesülnek, miközben a társadalomtudósok nagy része szerint alig van eltérés fiúk és lányok között a velük született képességekben. Milyen hatással vannak a nemi szerepelvárások a gyerekekre, és mit tehet az iskola ezek leépítéséért?
Közéleti szereplőket, tudósokat, humoristát és egykori focistát kérdeztünk arról, mit gondolnak az Állami Számvevőszék elemzéséről, mely szerint ha túl sok a diplomás nő, kevesebb gyerek születik.
Előítélet és tudatlanság az egyik oldalon, szégyen, bűntudat és magány a másikon. Évente több mint húszezer művi vetélést végeznek el az országban, nekünk hét nő mesélte el a saját történetét.
Attól, hogy valaki meztelen felvételt készít magáról, a teste még nem lesz köztulajdon, az intim magánvideók közzététele bűncselekmény – az áldozatok jogi lehetőségei azonban erősen korlátozottak. Opitz Barbi esete egyáltalán nem egyedi, számos híresség, sőt politikus járt már hasonlóan.
A felsőoktatásban stabilan magasabb a nők aránya, de a női tudósoknak már jóval kevesebb elismerés és magas pozíció jut. Férfiközpontú a tudomány? A kutatási intézményrendszerrel van a baj? Diszkrimináció és szexizmus uralkodik a szisztémában? Akadémikus tudósnőkkel próbáljuk megfejteni a nehezített pálya titkait.