Moldovában is elnökválasztásra készülnek, Maia Sandunak az oroszpárti erőkkel kell megküzdenie

A moldovai elnökválasztás közeledtével, amit október 20-án tartanak, a politikai küzdelem egyre intenzívebbé válik a Pruton túli országban, amely számos szállal kötődik Romániához, és fontos tényező az orosz-ukrán háborúnak a sakktábláján is. Számtalanszor merült fel, hogy Moldovába is bármikor betörhet az orosz hadsereg, és Maia Sandu, a jelenlegi elnök, minden tőle telhetőt megtett, hogy az országot elindítsa az Európai Unió felé, és minél több szállal Romániához, illetve a NATO-hoz kösse. Az újrázni készülő Sandu, annak ellenére, hogy mintegy 20 másik elnökjelölttel kell megbirkóznia, és az oroszpárti erők az országból minden követ megmozgatnak ellene, egyértelmű favoritnak számít, írja a Panorama portál, amely részletesen elemzi a Moldovai Köztársaság belpolitikai helyzetét a választások előtt. A választási kampány már elkezdődött, és több mint tíz jelölt jelezte indulási szándékát, ám Sandu népszerűsége továbbra is magas maradt, annak ellenére, hogy kormánya nem tudott minden választási ígéretet betartani, és az ország számos gazdasági és társadalmi kihívással küzd.

Maia Sandu politikai stratégiája jelentős mértékben eltér a moldovai politikában megszokottól. Míg a korábbi választások gyakran a nyugatpárti és oroszbarát táborok közötti megosztottságra épültek, Sandu a 2020-as elnökválasztáson és a 2021-es parlamenti választásokon minimálisra csökkentette a geopolitikai témákat. A kampányait a korrupció elleni harcra, az intézményi reformokra és a szegénység felszámolására koncentrálta. Ez a stratégia lehetővé tette számára, hogy legyőzze az oroszpárti Igor Dodont az elnökválasztáson, majd pártja, az „Acțiune și Solidaritate” (PAS), parlamenti többséget szerezzen, amely lehetővé tette számára, hogy egyedül kormányozza az országot.

Sandu kormányzásának kezdete azonban nem volt mentes a kihívásoktól. A koronavírus-járvány jelentős gazdasági terheket rótt Moldovára, és a gázárak emelkedése, valamint az orosz-ukrán háború tovább rontotta az ország helyzetét, súlyos inflációt és gazdasági visszaesést eredményezve. 2022-ben a moldovai gazdaság közel 6%-kal esett vissza, és a helyreállás üteme lassú volt. Az infláció és a csökkenő fogyasztás miatt a gazdaság még 2024-ben is csak mérsékelt növekedést mutatott.

Sandu és kormánya számos kritikával néz szembe a reformok lassúsága miatt, különösen az igazságügyi reformok terén, ahol eddig kevés kézzelfogható eredményt értek el. A Transparency International Moldova szakértői szerint bár sok törvény és eszköz létezik, hiányoznak a látható eredmények, különösen a korrupció elleni harc terén.

Annak ellenére, hogy több ellenzéki jelölt is indul a választásokon, egyikük sem jelent komoly kihívást Sandu számára. A moldovai politikai színtéren a legnagyobb oroszbarát ellenzéki erőt Ilan Șor vezeti, aki Oroszországból irányítja politikai hálózatát, ám az oroszbarát erők támogatottsága jelentősen csökkent, míg a moldovai lakosság kétharmada támogatja az európai integrációt, amely Sandu javára billenti a mérleg nyelvét.

Sandu kormánya fontos eredményt ért el azzal, hogy Moldova 2023-ban EU-tagjelölt státuszt kapott, és megkezdte a csatlakozási tárgyalásokat. Ezzel összefüggésben Sandu kezdeményezte, hogy a 2024-es elnökválasztással egy időben tartsanak népszavazást az európai integrációról, amely tovább erősítheti politikai támogatottságát. Az ellenzék viszont megosztott és ötlettelen, így Sandu esélyei az újraválasztásra kedvezőek, bár az elnökválasztásig hátralévő időszakban még sok minden változhat.