A Fidesszel beelőzhetnék az euroszkeptikusok a liberálisokat az EP-ben, de maradt a középpárti többség

A vártnál kicsit jobban szerepeltek a középpártok és gyengébben az euroszkeptikusok, de az előző ciklushoz képest így is jelentősen megerősödtek a szélsőjobboldali erők, valamint megroggyantak a liberálisok és a zöldek a június 6-9. közötti európai parlamenti választásokon.

Bár a végeredmény többek között attól is függ, hogy végül melyik párt pontosan melyik csoportba ül, az Európai Parlament mostanra nagyjából stabil eredményeket jelez előre. A lassan számláló írek miatt a legutóbbi, szerda déli az első, hogy már minden tagállamból van valamilyen adat.

Azt itt szedtük össze, hogy melyik országból mennyien jutottak be az egyes európai parlamenti frakciókba.

A szerda délután frissített EP-s adatok alapján a jobbközép Európai Néppárt 189 képviselővel számolhat a 720 tagú testületben. Az EP az adatokban már a Néppárthoz számolja a Tisza Párt 7 EP-képviselőjét is. A jobbközép frakció a Telex kérdésére kedden azt írta, hogy befutott a jelentkezésük a frakcióhoz, a kérelmekkel június 18-án foglalkoznak, és többségi szavazással döntenek majd a felvételről.

Ezzel a Néppárt öt százalékkal növelte a mandátumai arányát az előző parlamenti ciklus végéhez képest. Akkor még csak összesen 705 képviselő ült a patkóban, ezért kicsit félrevezető a mandátumszámot nézni, ehelyett itt azt hasonlítjuk össze, hogy mekkorát változott egy-egy frakció aránya (a képviselők száma az összes képviselőhöz képest). A százalékokból látszik az is, hogy milyen kombinációkkal tudnak többséget kihozni a frakciók, ami a jogszabályok megszavazásához kell.

Kisebb meglepetés, hogy jól tartotta magát a jobbközép és még növelte is az arányát. Nagyobb, hogy az euroszkeptikus Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) csak három és fél százalékkal szereztek nagyobb részesedést az EP-helyekből az előző időszakhoz képest. A felmérések általában arra számítottak, hogy az ECR lehet az egyik nagy nyertes, és beérheti a liberálisokat (erre még lehet esélye, ahogy azt mindjárt mutatjuk).

Az euroszkeptikusok így se nagyon maradtak le az Újítsuk meg Európát (Renew Europe) nevű liberális frakciótól. Bár az urnazárás utáni első hivatalos becslések még nagyobb előnyt mutattak az ECR-hez képest és a mostani eredmény sem olyan rossz, mint a hónapokkal ezelőtti jóslatok, a felmérések jól eltalálták, hogy az Újítsuk meg Európát lesz az EP-választás egyik nagy vesztese. A parlamenti helyeik közel harmadát elveszítették, és amíg eddig a teljes testület nagyjából 14,5 százalékát adták, ez 11 százaléknál is kevesebbre eshet vissza.

A másik, még ennél is nagyobb vesztes a zöld frakció, ami a részesedése több mint harmadát elveszítette. Amíg a liberálisok megőrizték a harmadik helyüket, a zöldek a negyedikről várhatóan az utolsó előtti hatodikra csúsznak vissza.

Kisebb, öt-ötszázalékos relatív veszteséggel úszta meg a választást a szocialista és a szélsőbaloldali frakció. Előbbi továbbra is a második legnagyobb csoport.

A legnagyobb arányú növekedést a szélsőjobboldali Identitás és Demokrácia (ID) érte el, ráadásul úgy, hogy nem sokkal a választás előtt kizárta az egyik legnagyobb delegációját az Alternatíva Németországért (AfD) párttól. A csoport eredményét tovább javíthatja, hogy az AfD megszabadult a botrányokba keveredett volt listavezetőjétől, Maximilian Krah-tól, aki szerint a többiek újra csatlakozni akarnak az ID-hez.

Más frakcióknak is lehetnek tartalékai a független és az új képviselők között. Például

ha a Fidesz beülne az ECR-be, ahogy alapesetben tervezi, a csoportnak 73 helyett már 83 képviselője lenne a 720-ból, és a harmadik helyre ugorva megelőzné a 79 fős liberálisokat.

Az összes képviselőhöz viszonyítva ebben az esetben az ECR 15 százalékkal növelné a mandátumai arányát, ami a legnagyobb relatív növekedés lenne.

Az ECR a saját alakuló ülését június 26-ra tervezi, így ekkor derülhet ki, hogy sikerül-e a Fidesznek csatlakoznia a csoporthoz, ahogy szeretné. A fideszes képviselők azóta a függetlenek közé tartoztak, hogy kiléptek a kizárásukra készülő Néppártból. az ECR európai parlamenti csoportjától a Telexnek még februárban azt írták, nyitottak a tárgyalásokra olyan pártokkal, amelyek osztják az alapértékeiket. Az elmúlt hetekben viszont nem mindenki volt lelkes a frakcióban, főleg amiatt, ahogy a magyar kormány Ukrajnához és Oroszországhoz áll. Assita Kanko ECR-alelnök a választás éjszakáján kitérő választ adott arra, felvennék-e például Orbán Viktorékat, hogy ezzel a harmadik legnagyobb frakcióvá váljanak.

Az arányokból az is látszik, hogy a csoportok milyen kombinációkban tudnak egy-egy jogszabály mögé többséget állítani. Az általában megszokott néppárti-szocialista-liberális nagykoalíció még mindig képes erre: 403 képviselője van a 720-ból, azaz 42-vel több az abszolút többséghez szükséges 361-nél. A többségük viszont szűkebb, mint a választás előtt. Együtt a képviselők 55,9 százalékát adják, míg a választás előtt ez 59,2 százalék volt.

Az is látszik, hogy a három jobboldali frakció még mindig nem tud többséget kihozni, de ez nem jelenti, hogy ne lehetne jobboldali többséget kihozni. A Néppártnak, az ECR-nek és az ID-nek csak 320 képviselője van. Ha ehhez hozzáadjuk a tíz fideszest, akik az ECR-hez csatlakoznának és a listavezetője nélküli 14 AfD-st, akik az ID-be térnének vissza, akkor is csak 344 képviselőjük van – 17-tel kevesebb, mint amennyi a többséghez kell. Ehhez viszont még jöhetnek a függetlenek és ismeretlen frakciójú újak közé számolt pártokból, amelyek nagy része szélsőjobboldali. Itt még bőven vannak tartalékok, az AfD-sekkel együtt összesen 97-en vannak (köztük például a Mi Hazánkkal).

A számokból az is látszik, hogy a baloldal súlya mekkorát csökkent. Amíg a választás előtt a szocialisták, liberálisok, szélsőbaloldaliak és zöldek kis híján együtt is abszolút többséget tudtak volna kialakítani (49,5 százalék), az EP adatai alapján ettől már nagyon messze lennének (42,1 százalék).

Csak egy KDNP-t ignoráló lábjegyzettel igaz a Fidesz-KDNP 2. legnagyobb győzelme

Fideszes politikusok részben azzal szokták a választási győzelem nagyságát szemléltetni, hogy még mindig a legnagyobb arányban rájuk szavaztak bármelyik tagállamban, ha nem számítjuk Máltát. Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn este a közmédiának is arról beszélt, hogy a Máltai Munkáspárton kívül senki nem tudott olyan magas támogatottságot felmutatni Európában, mint a Fidesz-KDNP.

Az Európai Parlament adatai között azonban csak a harmadik helyen áll a Fidesz-KDNP, ha a nemzeti győztesekre szűrünk a százalékos eredmények sorrendjében. Az első nem is a 45,26 százalékos máltai, hanem a 48,7 százalékos romániai győztes. Ott nem egy párt, hanem kettő, a szocialista PSD és a jobbközép néppárti PNL indult közös listán, így a képviselőik sem ugyanabban a frakcióban kötnek ki – ugyanez viszont elmondható a Fidesz-KDNP listájáról is, vagyis

a fideszesek állítása csak akkor igaz, ha nem vesznek tudomást a KDNP-ről.

Mindez nem változtat azon, hogy a győzelmük dobogót ér uniós összehasonlításban, és jókora előnyben van a sorban utána következő – szintén nem egy pártból álló, uniós frakciókra bontva kétfelé ülő – lengyelekkel szemben. (Itt az EP statisztikáit használtuk fel, ami még eltér az NVI legfrissebb adataitól, ahol a Fidesz-KDNP 44,90 százalékot szerzett, ez a sorrenden nem változtat.)

1. 48,7 százalék: PSD – PNL (Néppárt – szocialisták, Románia)
2. 45,26 százalék: Munkáspárt (szocialisták, Málta)
3. 43,76 százalék: Fidesz-KDNP (függetlenek – Néppárt, Magyarország)
4. 37,06 százalék: Polgári Koalíció (Néppárt – független újak, Lengyelország)
5. 34,6 százalék: HDZ (Néppárt, Horvátország)

A Fidesz-KDNP eredményét azért sem lenne érdemes lebecsülni, mert mind a 27 tagállam 296 listája közül ők küldhetik a 15. legtöbb képviselőt az EP-be.

Csak eleve nagyobb lakosságú, ezért több parlamenti hellyel rendelkező országokból előzik meg – a román mellett – francia, német, spanyol és lengyel listák, vagyis ezek gyengébb százalékos eredménnyel is több tagot küldhetnek a testületbe. Az erőviszonyok változását jelzi, hogy az első ötbe egyetlen baloldali párt fért be, az is holtversenyben az ötödik helyen. A maradék öt közül három néppárti, kettő pedig még tőle is jobbra áll, ráadásul az első hely Marine Le Pen Nemzeti Tömörüléséé:

1. 30 mandátum: Nemzeti Tömörülés (ID, Franciaország)
2. 29 mandátum: Kereszténydemokrata Unió/Keresztényszociális Unió (CDU/CSU) (Néppárt, Németország)
3. 24 mandátum: Olasz Testvérek (ECR, Olaszország)
4. 22 mandátum: Néppárt (Néppárt, Spanyolország)
5. 21 mandátum: Polgári Koalíció (Néppárt, Lengyelország) és Demokrata Párt (szocialista, Olaszország)

Bárhová lép, súlya lesz a Fidesznek, a Tisza is jól áll a néppártiak között

A Fidesz így elég vonzó lehet, hogy – akár néhány felháborodott képviselő kilépése árán is – bevegyék az euroszkeptikus ECR-be, a szélsőjobboldali ID-be vagy esetleg beszálljon valamilyen új frakcióba. Még tíz képviselővel is tekintélyes küldöttség lenne, ha a KDNP-s Hölvényi György nem hagyja el az Európai Néppártot.

Akár Hölvényivel, akár nélküle, a Fidesz a harmadik legnagyobb lenne az ECR-ben Giorgia Meloni Olasz Testvérek pártjának EP-képviselői és a Jarosław Kaczyński-féle Jog és Igazságosság (PiS) 20 helye mögött, az ID-ben pedig a második. Utóbbit nagyon leuralná a francia Nemzeti Tömörülés, amihez az óriási győzelme mellett a német AfD kizárása is hozzájárult. (Az AfD-től most lehet, hogy megpróbálnak visszakéredzkedni az ID-be, miután kizárták a saját listavezetőjüket.)

A Tisza hét és a KDNP egy helyével a magyar küldöttség lenne a hatodik legnagyobb a legnépesebb frakcióban, az Európai Néppártban. A németek, a lengyelek, a spanyolok, a románok és az olaszok előznék meg.

A DK súlyát viszont erősen csökkenti a szocialistákon belül, hogy a mostani adatok alapján 16 tagállam is nagyobb küldöttséget delegálhat a főleg déli tagállamok által uralt szocialistákhoz.

Magyarországon az öt százalékos küszöb megugrásához épp az a két párt (Momentum és Kutyapárt) volt legközelebb, amelyek frakciója a legnagyobbat bukta az EU-ban. A liberálisoknál viszont még úgy is a franciák maradtak a legnagyobbak, hogy Emmanuel Macron elnök szövetsége nagyot bukott, a legnagyobb hatból három küldöttség keleti tagállamból jön. A zöldekhez csak a németek adnak ötnél több képviselőt.

A szélsőbaloldalt a franciák előretörése vigasztalhatta német veszteségeiért. A hagyományosan erős német Baloldal (Die Linke) holtversenyben második helyet érő négy mandátumának több mint kétszeresét szerezte a francia küldöttség.