Akkora csalódás volt a választások eredménye a belga miniszterelnöknek, hogy könnyek között mondott le

Alexander De Croo belga miniszterelnök könnyek között jelentette be lemondását a csalódást keltő választási eredmények után – írja a BBC. De Croo egy hétpárti koalíciót vezetett, és valószínűnek tűnik, hogy nem fogja tudni megőrizni a többségét. Sírva beszélt arról, hogy „különösen nehéz este” volt neki a vasárnap. Lemondása június 10-én lép hatályba.

Önmagában a lemondás nem példa nélküli, Belgiumban ugyanis a választás után a kormányfőnek fel kell azt ajánlania az uralkodónak, utána pedig általában ügyvezetőként folytatja az új kabinet felállásáig. Ez Belgiumban különösen nehéznek tud bizonyulni, ezért voltak már kifejezetten hosszú ideig húzódó ügyvezető kormányok.

Belgiumban még nálunk is jobban megfűszerezték az EP-választások napját, ugyanis hozzácsapták a szövetségi és regionális választásokat is. Ráadásul mivel három különböző részre oszlik az ország (ezek a kétnyelvű Brüsszeli régió, a frankofón Vallónia és a hollandajkú Flandria), ezért három különböző vezetést is szavaznak meg a belgák, plusz egy német nemzetiségi önkormányzatot is.

Az országban jellemző, hogy a flamandok a jobboldal felé szavaznak, míg a vallonok a baloldal felé, idén azonban ez változott. Vallóniában a jobboldali Reformista Mozgalom (MR) nagy sikert ért el. A Le Soir szerint Georges-Louis Bouchez pártja mind a vallon régióban, mind Brüsszelben az első helyen végzett 29,6 és 26,1 százalékos eredménnyel. A Szocialista párt csak 23,2 és 21 százalékot tudott megszerezni magának, ami 3 és 1 százalékos csökkenés a 2019-es választásokhoz képest. Ezek az eredmények sokkolták az évek óta vezető szocialistákat annyira, hogy a miniszterelnök lemondott – írja a Politico. A centrista Les Engagés (Elkötelezettek) Vallóniában a harmadik helyen végeztek 20 százalékkal.

A flamand területeken az Új Flamand Szövetség (N-VA) cáfolta a korábbi felméréseket, 24 százalékkal sikerült megőrizni a vezető pozíciójukat. A legnagyobb szélsőjobboldali párt, a Flamand Érdek (Vlaams Belang) jobb eredményt hozott, mint korábban, de az előrejelzéseknél kisebb növekedést produkált, 23 százalékos eredményt ért el. De Croo gratulált az N-VA, a Vlaams Belang és a Vooruit párt eredményeihez.

A választások előtt Bart De Wever, az N-VA vezetője kizárta, hogy a szélsőjobboldali Vlaams Belanggal kormányozzon. Most szövetségeseket kell találnia a közép- és balközép pártokból, hogy többséget alakítson ki az ország szövetségi parlamentjében.

Az EP-választáson is a jobboldal menetel legelöl

Mivel Belgiumban kötelező részt venni a választáson, ezért viszonylag magas EP-választási részvételre lehetett számítani. A legutóbbi EP-választáson a belgák 88 százaléka adta le a szavazatát, most 89,23 százalék volt a részvétel.

Belgium 22 széket foglalhat el Strasbourgban, ebből 8 helyet kapnak a vallonok, 13 helyet a flamandok és egy helyet a németajkúak.

A negyed 1 körül beérkező előrejelzések szerint a Vlaams Belang 13,96 százalékkal szerezte meg az első helyet. Nyomában 13,5 százalékos eredménnyel jött másodiknak a Mouvement Réformateur, majd 13,43 százalékkal az N-VA. A flamand kereszténydemokraták és a vallon szocialista párt 8 százalékon állhat, és még további öt másik párt érte el az ötszázalékos küszöböt.

Frissítés: a cikk második bekezdésében jeleztük, hogy a kormányfő lemondása önmagában nem kirívó egy választás után, De Croo azonban ettől még külön kiemelte a vasárnap elszenvedett veszteségeket.