Orosz offenzíva: nem az áttörés a cél Harkiv felé, Putyinnak elég az ukrán erők fárasztása is

Ukrajna egyik legnagyobb katonai sikere volt az országra támadó oroszokkal szemben, hogy 2022-ben megőrizte Harkivot, majd nemcsak az ország második legnagyobb városa alól tolta vissza az orosz erőket, de csaknem egész Harkiv megyét felszabadította, több mint 100 kilométert szerezve vissza az agresszortól kelet felé. 2024 májusa azonban ismét orosz offenzíváról szól Harkiv megyében, sőt, arról, hogy az orosz hadsereg ismét megpróbálná bevenni a békeidőben 1,4 milliós Harkivot. Ez azonban elterelő hadművelet is lehet.

A fenyegetett falvakat evakuálja Ukrajna

Péntek óta a megye egyes részein már ismét evakuálják a lakosságot az orosz tüzérségi támadások miatt, és tartva attól, hogy az orosz haderő ott újra megjelenhet. Ilyen település a Harkivtól légvonalban 25 kilométerre fekvő Vovcsanszk.

Harkiv kulcsfontosságú pontja a háborúnak, ami az oroszoknak még kedvezőbb irányt vett volna, ha a 2022. február 24-én indított invázió során sikerült volna bevenni. A korábban hagyományosan inkább oroszul beszélő várost – amely ettől még nem volt a Kreml híve – már 2014-ben is kiszemelte magának Moszkva, hogy Donyeckhez és Luhanszkhoz hasonlóan oroszbarát szeparatista kváziállamot hozzon belőle létre, de a kísérlet akkor is kudarcba fulladt. 2022-ben sem állt át a város – Moszkva tévesen számított arra itt és Ukrajna több részén is, egészen Odesszáig, hogy az orosz nyelvű lakosság tárt karokkal várja majd a megszálló, bár saját magát felszabadítóként definiáló orosz hadsereget.

A 2022 szeptemberére lezajlott ukrán ellentámadás után voltak, akik az orosz védelmi vonalak összeomlására számítottak, ez azonban nem következett be, és 2023 nyara sem hozott olyan ukrán ellentámadást sem itt, sem az ország déli részén, amely ezt igazolta volna. A frontvonalak stabilizálódtak Harkiv megyében, ami a városnak is nagyobb nyugalmat adott, ritkultak az orosz rakétatámadások a határtól alig 25 kilométerre fekvő városban. Teljesen nem szűntek meg, de azért voltak hosszabb nyugalmi szakaszok. Áprilisban aztán a támadások sűrűsödni kezdtek, a hónap végén egy kórház közelében csapódott be egy rakéta, nem sokon múlt a tragédia, a kórházban 900 beteg fekszik.

Az északkeleti támadás keletre is kihat

Május közepe óta a hírek erősödő orosz támadásokról szólnak Harkiv megyében és ezzel párhuzamosan Donyeck megyében is, ahol februárban már komoly eredményt értek el az oroszok azzal, hogy bevették az ukránok által tíz éve erődített Avgyijivkát.

Az orosz nyomás fő iránya most Vovcsanszk, bár az ukrán védelmi minisztérium jelentése szerint a páncélosokkal támogatott, bombázásokkal megerősített támadást sikerült megállítania az ukrán hadseregnek, ám ehhez tartalék erőit kellett bevetni.

Az amerikai Institute of Study of War (ISW) agytröszt elemzése szerint Vovcsanszk jelentősége abban áll, hogy azon keresztül, északnyugat felől érhető el a vasúti fekvése miatt jelentős Kupjanszk, amelyet 2022-ben voltak kénytelen feladni az oroszok, a már említett sikeres ukrán ellentámadás után. Ezt visszaszerezve könnyebbé válhat Kelet-Ukrajnában a vasútra építő orosz erők mozgatása. Emellett az orosz területekről, észak felől is könnyebben mérhetnek csapásokat a határ menti megyékre.

Olekszandr Muszijenko ukrán katonai szakértő felhívta a figyelmet arra is, hogy a határ közelében lévő, orosz oldalon fekvő Belgorodban egy új leszállópálya készül, ami azt jelzi, hogy Oroszország újabb erőket juttatna a térségbe, és deszantosokat is könnyebben dobhat át ukrán területre. Muszijenko szerint újabb támadó egységeket szerveznek az oroszok, Harkiv és Szum megyéket célozva.

Nem foglaltak el területet, de nem is ez a cél

A fő üzenet ukrán részről jelenleg az, hogy az orosz erők egyetlen négyzetmétert sem szereztek meg Ukrajnától a támadás után, a helyzet azonban az, hogy a támadást jelenleg a frontvonalak változása nélkül is sikerként könyvelhetik el az orosz erők. A támadások célja ugyanis most elsődlegesen nem is újabb területek elfoglalása Harkiv megyében, hanem inkább a frontvonalak elnyújtása, hogy minél több helyen védekezésre kényszerüljön Ukrajna. Ezzel gyengítik az ellenállást több ponton, így Donyeck megye azon részénél is, amelyet még az ukrán erők őriznek. Donyeck város híján a megye ideiglenes ukrán központja jelenleg Kramatorszk, amelynek megszerzése alapvető célja a Kremlnek, már csak azért is, mert Donyeck megyét Luhanszk, Zaporizzsja és Herszon megyékkel együtt egyoldalúan sajátjának tekinti, bár a két utóbbi megye székhelyét nem birtokolja az orosz hadsereg.

Kijev nem is kisebbíti az orosz támadás súlyát. „Oroszország az ellentámadás újabb hullámát nyitotta meg ebben az irányban” – nyilatkozta Volodimir Zelenszkij Kijevben a leköszönő szlovák elnök társaságában. (Csaputova látogatása komoly szimbolikus jelentőségű, miután a szlovák parlamenti választásokon győztes Robert Ficóval Pozsony várhatóan Ukrajnát kevésbé támogató irányba fordul.)

Az ukrán elnök arról is beszélt, hogy Ukrajna felkészülten várta a támadást, amelyet képes volt megállítani. Az üzenet kettős: egyrészt felhívja a figyelmet arra, hogy Oroszország nem tett le Ukrajna további megszállásáról, másrészt, hogy az ország képes a védekezésre, ha ehhez nyugati támogatást kap. Ez a támogatás kap lendületet hosszas toporgás után azzal, hogy az Egyesült Államok végül megszavazta az Ukrajnának szánt 61 milliárd dolláros csomagot.

A csomag késlekedése hatással lehetett a tavaly őszi katonai helyzetre, amelyben Oroszország kisebb, de nem lényegtelen sikereket aratott és időt nyert ahhoz, hogy megerősítse állásait. A mostani, erősödő támadás terve már akkor megszülethetett. A jelek szerint ezen egyelőre nem módosított a Kreml az amerikai döntés után sem. Ez vagy azt jelenti, hogy Moszkva nem számít arra, hogy az ukrán erők védelmi képessége erősödne, vagy éppen ennek bekövetkezte előtt igyekszik számára kedvezőbb pozíciót kiharcolni.

A Forbes elemzése szerint Oroszország Harkiv megye körül valójában elterelő hadműveletet hajt végre a mostani mozgással, már korábban is azt sejtetve, hogy széles körű támadást indít. Ehhez állásokat vett fel egy 15 kilométeres szakaszon Harkivtól 20 kilométerre Sztrilecsa és Morhovec térségében, ahol a zöld határ könnyen átjárható.

Felrobbantott hidakkal operálnak az oroszok

Orosz hírek szerint a támadó erők felrobbantottak egy hidat is Harkivtól 30 kilométerre. A Sztarij Szaltyiv településnél az Északi Donyec-folyón átívelő híd logisztikai nehézségeket okozhat a folyó mindkét oldalán lévő ukrán erőknek, bár ennek az ukrán források kisebb jelentőséget tulajdonítanak, mint az oroszok. A már idézett Muszijenko szerint az oroszok korábban is próbálkoztak hasonlóval, 2022 szeptemberében Krupjanszknál is az Oszkil folyónál – akkori helyszíni riportunkat itt tekintheti meg –, de ezek pontonhidakkal gyorsan pótolhatók.

Ukrán szakértők szerint egyelőre nincs olyan mennyiségű orosz erő a térségben, amely alapján Moszkva Harkiv újbóli ostromára és a város bevételére készülne. Az ukrán erők kifárasztása azonban hosszú távon az oroszok reményei szerint megkönnyítheti, hogy közelebb kerülve nagyobb tüzérségi fenyegetéssel tartsák sakkban a várost – további erőket elvonva a front más pontjairól.

Az orosz erők közben intenzívebben támadnak keleten és délről, a Zaporizzsjától hatvan kilométerre fekvő Orihivnél is, az ukrán védelmi képességekre itt is hatással lehetnek a Harkiv megyét fenyegető orosz támadások.