Megszólalt a Hamász október 7-e óta hallgató katonai vezetője, dzsihádra szólította fel a muszlimokat

2024. március 27. – 14:56

frissítve

Megszólalt a Hamász október 7-e óta hallgató katonai vezetője, dzsihádra szólította fel a muszlimokat
Füstfelhő száll fel a Gázai övezetben, az egyiptomi határnál fekvő Rafah térségében Fotó: Jack Guez / AFP

Másolás

Vágólapra másolva

Aktivisták kedd este ketrecekkel zártak le egy főutat Tel-Avivban azt követelve, hogy a kormány tegyen többet a Hamász által még mindig fogva tartott személyek kiszabadításáért. Az akció miatt a rendőrség bevitt több tiltakozót, jelentések szerint egy túsz rokonai is azok köztük voltak.

A demonstrációra azután került sor, hogy a legutóbbi tárgyalások a tűzszünetről és a túszok szabadon bocsátásáról meghiúsultak. A túszok hozzátartozóinak követelései egyre kétségbeesettebbé válnak, mióta a tárgyalófelek visszatértek Katarból, és az egyeztetésekről kiszivárgott információk szerint zsákutcába jutott a tárgyalás. Katar ugyanakkor nyilvános kommunikációban kitart amellett, hogy a tárgyalások „folyamatban vannak”, „nem álltak le”.

A közvetítők az izraeli támadás hathetes leállítását szorgalmazták a Gázai övezetben, cserébe a fennmaradó 130 túsz közül 40 (főként idősek, nők, gyerekek és betegeket) szabadon bocsátásáért. A túszok közül legalább 30 túsz feltehetően már nem él.

(BBC)

2023. október 7-e óta először szólalt meg Mohamed Deif, a Hamász katonai szárnyának, az Izz ad-Dín al-Kasszám Brigádnak az első számú vezetője. A terrorista vezető egy alig 35 másodperces hangüzenetben arra szólítja fel az iszlám világot „Jordániában és Libanonban, Egyiptomban, Algériában és a Maghrebben, Pakisztánban, Malajziában és Indonéziában”, hogy induljanak el Palesztina felé, és ne hagyják, hogy kormányaik és a határok megakadályozzák őket abban, hogy „részt vegyenek a dzsihádban és a (jeruzsálemi) al-Aksza mecset felszabadításában”.

Ahogy arról portrénkban is olvashatnak, Deifet tartják a Hamász nagyszabású terrortámadása első számú kitervelőjének, és a terrorszervezet agytrösztjének. 1995 óta szerepel az Izrael által leginkább keresett terrorista vezetők listáján; legalább hét merényletet élt túl. 2023 október 7-én az ő videóüzenete deklarálta az „al-Aksza áradata” elnevezésű rajtaütés kezdetét; a háború kirobbanása óta valószínűleg a Gázai övezet alatt meghúzódó alagútrendszerben rejtőzik.

(Times of Israel)

Két amerikai baloldali szenátor, Bernie Sanders és Elizabeth Warren hivatalos megkeresésére sem hajlandó elárulni a Facebookot és Instagramot tulajdonló Meta, hogy a gázai háború 2023. október 7-i kirobbanása óta a háborúval kapcsolatos cenzúrázott posztok között milyen arányban vannak a héber és arab nyelvű tartalmak, és mekkora a több millióra rúgó cenzúrázott posztok közül a törölt tartalmak és a hírfolyamból eltüntetettek aránya – derült ki Warren a The Intercept amerikai oknyomozó portálnak adott nyilatkozatából.

Ez a kérdés azért merülhetett fel, mivel felhasználók és médiaelemzők részéről is felmerült a gyanú, hogy a Facebook tendenciózusan törli vagy korlátozza a palesztinokkal szimpatizáló megnyilvánulásokat, de még a Gázai övezet elpusztításáról szóló képeket is. A két demokrata politikus azonban december óta hiába bombázza a Metát kérdésekkel, a cég lényegében csak azt a korábbi közleményét ismételi, miszerint az október 7-e utáni kilenc nap alatt 2 200 000 posztot távolított el vagy jelölt meg „felkavaró tartalomként”.

A Human Rights Watch decemberig több mint 1000 olyan esetet dokumentált, amikor a Meta moderációs elveit meg nem sértő, palesztinokkal és Palesztinával kapcsolatos tartalmakat vett le vagy tett lényegében láthatatlanná. Az AccessNow emberi jogi szervezet februárban megállapította, hogy a Facebook és az Instagram rendszeresen korlátozza gázai palesztin aktivisták és tudósítók profiljukhoz való hozzáférését, és önkényesen töröl sok olyan posztot, melyek izraeli atrocitásokat dokumentál.

A libanoni határon is folytatódtak a háború eleje óta szokásosnak mondható összecsapások. Az izraeli légierő kedd éjjel a libanoni Hebbarije városában állítása szerint egy iszlamista szervezet bázisára mért csapást, ahol egy Izaellel szembeni támadásokért is felelős terroristával és más fegyveresekkel végzett. Azonban a libanoni mentőszolgálat szerint az épületet valójában az Iszlám Mentő- és Segélyszolgálat üzemeltette, és a légicsapás hét önkéntest gyilkolt meg.

A 2024. március 26-án éjjel végrehajtott izraeli légicsapás után maradt romok alól kiásott védősisak, rajta a mentőszolgálat szimbólumával Fotó: Ramiz Dallah / Anadolu
A 2024. március 26-án éjjel végrehajtott izraeli légicsapás után maradt romok alól kiásott védősisak, rajta a mentőszolgálat szimbólumával Fotó: Ramiz Dallah / Anadolu

Ugyan az izraeli légicsapás nem a Libanon déli részét ellenőrző Hezbollah libanoni terrorszervezet ellen irányult, azonban szerda hajnalban a Hezbollah 30 ballisztikus rakétát lőtt ki Kirját Smona és az észak-izraeli város melletti katonai bázis ellen. Egy ipariparkot ért találatban egy ember életét vesztette, egy pedig megsebesült.

(AP)

Miután az ENSZ Biztonsági Tanácsa azonnali fegyverszünetre szólította fel Izraelt, a Hamásszal közvetítők útján Katarban folytatott fegyverszüneti-fogolycsere-tárgyalások viszont újból félbeszakadtak, az izraeli vezetés – Egyiptom által kiszivárogtatott információk alapján- a muszlim ünnepi hónap, a Ramadán április 12-i vége után, legkésőbb májusban mindenképpen megindítja az utolsó meg nem szállt gázai terület, Rafah elleni offenzívát. Rafah térségét kedd éjjel is több izraeli tüzérségi- és légicsapás érte, a gázai egészségügyi hatóságok szerint több tucat ember vesztette életét.

A hadvezetés a Hamász „utolsó bástyájának” tartott régió megtisztítására 4-8 hetet tart szükségesnek. A feladatot megnehezíti, hogy a Gáza többi szektorából menekültekkel Rafah környékén ma már mintegy 1,5 millió palesztin nyomorog; őket Izrael észak felé evakuálná. Az offenzívát hevesen ellenzi az Izraellel amúgy gázai kérdésekben rendszerint együttműködő Egyiptom.

(Times of Israel)

Három palesztinnal végeztek izraeli erők a ciszjordániai Dzsenínben. Izraeli közlés szerint két palesztin fegyveressel vasárnap hajnalban egy dróntámadás végzett, eggyel pedig az izraeli határhoz közeli, némi joggal a palesztin terrorizmus egyik fellegváraként számon tartott menekülttáborba (ami 1967 óta inkább egy favela-hangulatú városkává fejlődött) behatoló katonák végeztek, amikor egy robbanószerkezetet akart rájuk dobni.

Az izraeli támadás egyik áldozatát gyászoló tömeg. Dzsenín több palesztin terrorszervezet fontos bázisának számít, izraeli vádak szerint a város felett a Palesztin Hatóság már rég elveszítette az ellenőrzést Fotó: Nedal Eshtayah / Anadolu via AFP
Az izraeli támadás egyik áldozatát gyászoló tömeg. Dzsenín több palesztin terrorszervezet fontos bázisának számít, izraeli vádak szerint a város felett a Palesztin Hatóság már rég elveszítette az ellenőrzést Fotó: Nedal Eshtayah / Anadolu via AFP

Ciszjordániában a 2023. október 7-i terrortámadás óta az izraeli katonai jelenlét és a helyi lakosság elnyomása egyaránt fokozódott; március közepéig az ENSZ közlése szerint 418 palesztin, köztük több mint száz kiskorú vesztette életét (hogy közülük hányan haltak meg fegyveres összecsapás aktív résztvevőiként, arról a világszervezet nem közölt adatokat).

(Times of Israel)

Nélküled nem tudunk működni

A Transtelex egy órányi működése nagyjából 80 lejbe kerül. Az olvasói mikroadományok azonban nem tartanak ki a hónap végéig. Legyél te is a támogatónk, csak veled együtt lehet Erdélynek saját, független lapja.

Támogató leszek!
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!