Kész a terv, ami alapján az EU az ukrán és moldáv uniós tagságról tárgyalhat

Az Európai Bizottság kedden – ahogy azt a testület elnöke, Ursula von der Leyen már órákkal korábban bejelentette – hivatalosan is javasolta a csatlakozási tárgyalások megkezdését Bosznia-Hercegovinával. A bizottsági közlemény szerint az uniós kvázikormány véglegesítette a tárgyalási kerete tervezetét is Ukrajnával és Moldovával, amit elküld a miniszteri Tanácsnak.

A bővítés kulcsfontosságú lépéseiről – például a tagjelöltségről, a tárgyalások elvi megkezdéséről vagy a gyakorlati egyezkedéshez szükséges tárgyalási keret elfogadásáról – a tagállamok döntenek egyhangúlag.

Az Európai Bizottság tavaly novemberben javasolta, hogy indítsák meg a korábban tagjelöltté nyilvánított Ukrajnával és kényes helyzetben lévő Moldovával a csatlakozási tárgyalásokat. A magyar kormány ezt Ukrajna esetében ellenezte, majd Orbán Viktor a decemberi uniós csúcson kivonulás mellett átengedte. A kormány részben azzal igyekezett megmagyarázni a manővert, hogy a tárgyalások gyakorlati megkezdéséhez el kell fogadni a tárgyalási keretet, amit ugyanúgy vétózhat – sőt, később is több mint hetven ilyen lehetősége lesz. A jelölteknek át kell venniük az uniós joganyagot, amit 35 fejezetre osztanak, ezeket pedig szintén csak egyhangú döntéssel lehet megnyitni vagy lezárni.

Az Európai Bizottság korábban hét ajánlást adott Ukrajnának. Közülük a novemberi értékelés alapján csak négyet teljesített maradéktalanul, a kisebbségek védelmét, valamint a korrupció elleni harcot és az oligarchaellenes intézkedéseket nem. Ursula von der Leyen akkor azt javasolta, hogy ugyan Ukrajnának a követelmények „jóval több mint 90 százalékával” sikerült végeznie, de márciusban vizsgálják újra az ajánlásokat, a tagállamok pedig csak akkor fogadják el a tárgyalási keretet, ha mindent sikerült kipipálni. A keddi bizottsági sajtóközlemény csak annyit árul el, hogy szóbeli jelentést tesznek majd a Tanácsban a két ország haladásáról – arról nem szól, hogy minden teljesült-e vagy egyáltalán hol tartanak az elvárásokkal.

Az EU a kisebbségi jogoknál azt szeretné, hogy egy nem uniós tanácsadó testület ajánlásait ültessék át a gyakorlatba, erről bővebben itt írtunk. A magyar kormány álláspontja, hogy Ukrajnának vissza kellene állítania a kisebbségek 2015-ös jogait. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök decemberben kijelentette, hogy egy új törvénnyel minden uniós elvárást teljesítettek, de a Külgazdasági és Külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkára, Menczer Tamás szerint ez messze van a 2015-ös jogok helyreállításától.

Ha a tagállamok egyhangúlag elfogadnák a keretet, a Tanács soros elnöksége – idén júliustól decemberig ez Magyarország lenne – egy kormányközi konferencián mutatja be az adott jelöltnek az EU közös álláspontját, amit csak ekkor tennének nyilvánossá. Az uniós országok vezetői legközelebb jövő héten találkoznak.