Sulyok Tamás Magyarország új köztársasági elnöke

Amint az várható volt, hétfőn megválasztotta a Fidesz–KDNP államfőjelöltjét, Sulyok Tamást köztársasági elnöknek a Magyar Országgyűlés. Az új államfő letette az esküt, március 5-én lép hivatalba, addig az Országgyűlés elnöke, Kövér László veszi át a köztársasági elnöki feladatokat és jogköröket.

Sulyok Tamás az államfővé választása utáni beszédében azt mondta, számára minden hatalom csak a jog keretei között értelmezhető. „A jog értékeket hordoz, központi funkciója az egymással versengő értékek méltányos kiegészítése” – idézte az új köztársasági elnököt a Telex. Sulyok Tamás szerint ugyanakkor „a magyarság európaiság nélkül nem értelmezhető, a Szent Korona is csak európai kontextusban nyeri el értelmét. (…) Aki magyar, az európai is.”

A képviselők titkos szavazással döntöttek az új államfő személyéről, miután előzőleg mind a 196, teremben tartózkodó képviselő megszavazta a kegyelmi botrányba belebukott Novák Katalin lemondásának elfogadását. A szavazólapra csak a Fidesz–KDNP államfőjelöltjének neve került fel, a Mi Hazánk jelöltje ugyanis nem tudott elég képviselői ajánlást összegyűjteni ahhoz, hogy nyilvántartásba vegyék. A szavazásra csak az LMP és Mi Hazánk képviselői maradtak az ülésteremben, a többi ellenzéki párt, a DK, a Jobbik, a Momentum, az MSZP és a Párbeszéd frakciója kivonult a teremből, tudósított a Telex.

Sulyok Tamás a rendszerváltás óta Magyarország hetedik köztársasági elnöke, és Sólyom László után a második, aki alkotmánybíró, írta korábban a Telex. A most 67 éves új államfő a Szegedi Egyetem jogi karán diplomázott 1980-ban. Szakmai pályáját bírósági fogalmazóként kezdte a Csongrád Megyei Bíróságon. Miután 1982-ben jogi szakvizsgát tett, előbb jogtanácsosként dolgozott, majd a rendszerváltás után ügyvédként helyezkedett el. 1998 és 2002 között ő látta el a szegedi önkormányzat jogi képviseletét a fideszes Bartha László polgármesteri ideje alatt.

2005 szeptembere óta meghívott előadóként alkotmányjogot oktatott a Szegedi Tudományegyetem jogi karán. 2013-ban PhD-fokozatot szerzett, kutatási témája az ügyvédség alkotmányjogi helyzete volt. 2014 szeptemberében választotta az Alkotmánybíróság tagjává az Országgyűlés. Fél évvel később a testület elnökhelyetteseként dolgozott, 2016-ban pedig már az elnöki jogköröket is ő látta el. 2016. november 22-én választotta az Országgyűlés az Alkotmánybíróság elnökének. Arról, hogy miért éppen Sulyok Tamás lett a Fidesz-KDNP államfőjelöltje, részletes elemzést közölt a Telex.

Novák Katalin lemondó köztársasági elnöknek lett volna lehetősége egy utolsó felszólalásra a parlamentben, de nem ment el az ülésre.